Rostás Szabolcs

2017. szeptember 16., 20:53

Gyűlöletkampány álhírekkel

„Egy Románia és Magyarország közötti esetleges háború esetén vajon melyik oldalra állnának az erdélyi magyarok?” A kérdést a magyarellenességben élen járó bukaresti hírtelevízió beszélgető műsorának (értsd: szabadon gyalázzák a magyarokat úgy, hogy az ő véleményükre nem vagyunk kíváncsiak) egyik meghívottja tette fel, amikor a marosvásárhelyi katolikus gimnázium körül kialakult helyzet mentén vitatták meg a „magyar ügyet”. A kérdés amúgy erősen retorikai volt, sőt igazság szerint nagyon is sugallta a választ. Amely a talk showban elhangzottak és a résztvevők világnézete alapján körülbelül úgy hangzik: a romániai magyarok olyannyira a trianoni „békeszerződés” revízióján munkálkodó Budapest befolyása alá kerültek, hogy nem a román államhoz, hanem anyaországukhoz lojálisak. Vagyis nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.

Első hallásra két lehetőség merül fel az esetleges háború során tanúsítandó magatartásunkat firtató véleményformálóval kapcsolatban: hülye vagy iszonyatosan kétszínű. Mivel az előbbit elvethetjük, megmaradhatunk az utóbbi lehetőségnél. Nem feltételezhetjük róla ugyanis, hogy büszke román, ráadásul sokat bizonygatott hazafi létére nem olvasott Liviu Rebreanut, az egyik legnagyobb román írótól pedig éppen az Akasztottak erdejét hagyta volna ki. Azt a regényt, amelynek főhőse, Apostol Bologa az első világégés idején az osztrák–magyar monarchia erdélyi román tisztjeként képtelen szembefordulni saját fajtájával, vagyis a román hadsereg katonáival, és inkább vállalja az átállással járó halálos ítéletet. Ha tehát a jelenlegi román társadalom tagjai megpróbálnák átélni a monarchia román katonájának helyzetét (el- vagy újraolvasva az elsőként amúgy magyarul publikáló Rebreanut) és erkölcsi dilemmáját, bizony alaposabban megértenék azokat a nehézségeket, amelyekkel immár száz éve szembesülnek kisebbségi sorban élő magyar nemzetiségű honfitársaik. Ehhez azonban tényleg több empátiára és kevesebb kirekesztő nacionalizmusra lenne szükség. Csakhogy még mindig olyan időket élünk, amikor a magyarok elleni uszítás nagyon is kifizetődő.

A legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség bűnbakká nyilvánításával, a magyar kártya előrángatásával kiválóan el lehet terelni a társadalom figyelmét a valós problémákról. Megjelenik egy manipulatív módon összevágott, hamis állítást bizonygató videó arról, hogy Székelyudvarhelyen nem kap kenyeret, miccset, aki nem magyarul kéri, és az emberek mindjárt nem arról beszélnek, hogy a kormánynak nincs miből fedeznie béremelési ígéreteit, hogy az állami nyugdíjrendszer eurómilliárdokra rúgó deficitje miatt megszűnik a kötelező magánnyugdíj, vagy hogy a román hatóságok egyszerűen képtelenek a korszerű infrastruktúra megteremtésére.

Nálunk alig kap visszhangot, hogy civil szervezetek és fuvarozó társaságok kezdeményezésére több mint száz járművezető vett részt a hétvégén azon a rendhagyó tiltakozó felvonuláson, amelynek során Jászvásárról Marosvásárhelyig autózva követelték a két történelmi régió, Moldva és Erdély autópályával való összekötését. Annál nagyobb a hírértéke az olyan álhírnek, miszerint „az autonóm Székelyföld” térképének forgalmazásával a MOL Románia a tömbmagyar régió elszakadását célzó törekvéseket támogatja. Az álhírt terjesztő Traian Băsescu exállamfőt és pártbeli beosztottjait persze nem zavarja, hogy a Székelyföldi legendárium csapata által az idegenforgalmi nevezetességek megismertetése és népszerűsítése érdekében összeállított kulturális és értéktérképet állítják be revizionista propagandának. Amely ráadásul annak idején annyira tetszett Elena Udrea idegenforgalmi és régiófejlesztési miniszternek, hogy a támogatásáról biztosította a legendáriumosokat; ha valaki már nem emlékezne szőkeségére, Băsescu egykori tanácsadójáról van szó.

A nagyromán egyesülés jövő évi centenáriumának közeledtével versenyfutásba fogtak magyarellenességben a bukaresti politikusok. Szegénységi bizonyítvány, hogy százéves államiságukat, nemzettudatukat ma is a magyarokhoz való viszonyulás, de főleg a kisebbséggel szembeni fóbia határozza meg. Pedig gyűlölködve nehéz ünnepelni.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Borbély Zsolt Attila 2019. július 23., kedd

A „több Európa” a földrész halálát jelenti

Létkérdés, hogy tovább lássunk az orrunknál és felfogjuk: a globalista nyomással szemben a nemzetállam jelenthet csak védelmet. A nemzetállam, amely nem feltétlenül intoleráns, demagóg, asszimilációra törekvő, mint amilyenek a kisantant államok. 

Nánó Csaba 2019. július 20., szombat

Kolozsvári kertváros a 21. században

A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes fát kivágta. Csak akkor jöttünk rá, hogy az ortodox egyház vette meg, amikor egyik napról a másikra egy fatemplom épült a kertben.

Makkay József 2019. július 18., csütörtök

Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi fele?

Sütő Éva 2019. július 14., vasárnap

Gúzsba kötött közélet

A közélet évtizedes gúzsa nemhogy lazulna, de egyre inkább a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát idézi. Vajon meddig hiheti még a politikum, hogy neki ez a kiváltság kijár?

Rostás Szabolcs 2019. július 12., péntek

Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában van. És mivel Budapest nem építhet autópályákat Erdélyben, és egymagában a vasúti infrastruktúrát sem korszerűsítheti, egyelőre marad a légi összeköttetés bővítése.

Pataky István 2019. július 09., kedd

Megfigyelői státusba kényszerült az RMDSZ

Elfogadhatatlan – az utóbbi időben ez a legtöbbet használt szava az RMDSZ vezetőinek. Egy-egy kormányzati intézkedés után olyan átéléssel, magabiztossággal mondják bele a kamerákba ezt a szót, mintha ettől bármi változna.

Nánó Csaba 2019. július 04., csütörtök

Lélegeztetőgépen a kultúra

A kultúra az a terület, ahol nemigen lehet mismásolni. Képtelenség félig elkészült előadást bemutatni, részben kész könyvet vagy újságot kiadni, befejezetlen festményt kiállítani. Pedig adtak már át nem teljesen elkészült autópálya-szakaszt Romániában. 

Sütő Éva 2019. július 01., hétfő

A szokás hatalma Nagyváradon

Amikor a Bihar megyei magyarok már-már azt hiszik, hogy „fegyverszünet” vagy valamiféle „békeszerződés” van kialakulóban a két magyar párt között, és végre le lehetne kicsit ereszteni, azonnal kiássa valaki az újabb csatabárdot. 

Makkay József 2019. június 27., csütörtök

Büntetlen magyarellenesség?

Nemcsak Székelyföldön, hanem szerte Erdélyben megrázta a magyar közvéleményt a jogtalan román temetőfoglalás, amit legtöbben olyan határ túllépéseként értékelnek, amire nem igazán vállalkozott eddig a román hatalom.

2019. június 22., szombat

Nemzetmentő stratégiára van szükség Erdélyben

Nem tudom, milyen politikai érdekek állnak az úzvölgyi történések hátterében, azt azonban látom, hogy ha nem állunk talpra, végünk. Az Úzvölgye csak egyik példája annak, ami történik. A hatalom által támogatott folyamatnak vagyunk az áldozatai. 

Vélemény
Nánó Csaba: Kolozsvári kertváros a 21. században

A rendszerváltás után a kertet eladták a szomszédok. Az új tulajdonos első dolga az volt, hogy az összes ...

Makkay József: Az árulkodó érettségi

A rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek ...

Rostás Szabolcs: Szállnak rendelkezésünkre

Felértékelődnek a légi közlekedés lehetőségei, és ezzel a magyar kormány is tisztában ...

Legnézettebb