HIRDETÉS
Az elmúlt héten szinte kész tényként tálalták, hogy Romániában minden államilag támogatott egyetemistát öt év itthoni munkavállalásra kötelezne a kormány tanulmányai elvégzése után. Azóta kiderült, hogy a Román Akadémiának a következő húsz évére vonatkozó fejlesztési stratégiájában tettek erre javaslatot, amit a politikusok átvettek. A hír hallatán ki átkozta, ki áldotta az elképzelést. Többnyire azok bólogattak egyetértően, akik minimum húsz-harminc éves rutinnal már jó mély gyökeret vertek a hazai földbe, illetve, akik a munkatapasztalatuknak köszönhetően nem csak minimálbérből nyomorognak. A sokszor álláshoz nem jutó, garasoskodni kényszerülő fiatal nemzedék azonban felháborodott sóhajtással gondol a külföldi lehetőségekre, hiszen legtöbb helyen még az ösztöndíj is több mint az itthoni fizetés. A problémának azonban messzemenően nem csak két oldala van.
Megoldás lenne, ha az állam a képviselők extranyugdíjának megszavazása helyett kiemelten támogatná a sok helyen hitvány állapotban lévő, felszerelés nélküli szakiskolákat. Ugyanis mindennapos probléma, hogy nincsenek kőművesek, villanyszerelők, szobafestők. A fizikai munkától vissza nem riadók nem futnának Dániáig tehenet fejni, hiszen – éppen a szakmunkáshiány miatt – egy nagyvárosban dolgozó kőműves napjainkban minimum kétszeresét keresi egy átlagértelmiségi fizetésének.
Megoldás lenne, ha nem termelnék futószalagon a diplomás értelmiségieket, akiket – az érettségi jegy figyelembe vétele helyett – felvételire köteleznének minden egyetemen.
Néhány éven belül ily módon hamar növekednének a magánszektoron belüli fizetések is, hiszen a kétbőröndnyi, félig megvásárolt diplomagyűjteménnyel érkezők helyett hozzáértő szakemberek küldenék be önéletrajzukat. Megoldás lenne, ha a frissen végzettek után adókedvezmény járna a cégeknek, akik így szívesebben emelnének a minimálbéres kezdő fizetésen, hogy a friss diplomásnak a lakbér és közköltség kifizetése után főtt ételre is jusson. Megoldás lenne, ha a kutatásból élők nem bürokratikus úton és rendszertelenül jutnának olyan kutatói ösztöndíjakhoz, amelyek csak alapmegélhetést biztosítanak. Addig azonban külföldi munkával pótolják a hiányt, s a kedvező körülményeknek köszönhetően akár kint is ragadnak.
A megoldás tehát sokoldalú, és egyáltalán nem követelne meg a kommunista rendszerekre emlékeztető tiltásokat.
Sokkal inkább ösztönözni kellene a fiatalokat. Nem mellesleg ez a kormányjavaslat mai, primitív formájában az EU területén belül bármely országban alapjaiban sérti a szabad munkavállalás jogát.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
