HIRDETÉS
A Kolozsvárhoz közeli, mintegy ezer lelkes kalotaszegi faluban, Magyarfenesen, tavaly két gyerek született, két házasságot kötöttek, miközben 14 embert temetett a református lelkész. A zömében magyar falu statisztikája nem lóg ki a kalotaszegi sorból, és Erdély többi részén sem jobb a helyzet. Példaként mégis azért emelem ki e jómódú kalotaszegi falut, mert a többségében jó mesteremberekből álló magyar férfiak többsége Nyugat-Európában dolgozik – van, aki havi több ezer eurós fizetésért –, a számottevő anyagi gyarapodás azonban csak házakban, anyagi jólétben tükröződik, gyerekvállalásban nem. És ezzel meg is dől az a sokat hangoztatott erdélyi, romániai mítosz, hogy a fiatalok a szegénység miatt nem vállalnak gyereket. Ha ez igaz lenne, akkor Európa egyik leggazdagabb országában, Németországban magas lenne a népszaporulat, Albániában pedig alacsony. De éppen fordítva van: a német szaporodási mutatók szinte a legrosszabbak kontinensünkön. Ahogyan a romániai adatok is, ahol a népességfogyás évről évre rekordot dönt.
Olcsó vigasz, hogy magyar demográfiai szakemberek szerint a magyarság népszaporulata egy fokkal jobb, mint a románságé. De ez legfentebb statisztikákban mérvadó, ettől még fogyunk. Az évtizedekkel ezelőtt magas népszaporulatot felmutató székelyföldi falvak is alábbhagytak, egyre több helyen fogyunk, vagy jó esetben „nullszaldós” az egyenleg. A két kezemen megszámolhatnám az olyan erdélyi magyar településeket, ahol növekvő tendenciát mutat a gyerekszületések száma. Az egyik ilyen település a Szilágycseh szomszédságában fekvő szilágysági Désháza. Ez a lélekszámban ma is gyarapodó színmagyar falu adta az ötletet két évtizeddel ezelőtt Csép Sándor egykori tévés újságírónak és Molnár Kálmán zilahi református esperesnek, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében elindítsa az Áldás, népesség! mozgalmat, amely több konferenciát is megért, a gyergyószentmiklósi EMI-táborban pedig évről évre visszatérő előadásokat eredményezett. Ám a történelmi egyházak és az erdélyi magyar politikum közömbössége miatt nem alakult ki belőle olyan mozgalom, amely a családok szintjén is éreztetné hatását.
Ilyenkor, év elején Erdély-szerte szószékek százairól hangzik el a lelkészi összegzés az elmúlt esztendő gyarapodásáról vagy veszteségeiről. Sok településen anyagiakban gyarapodnak a gyülekezetek a magyar kormány rekordokat döntő anyagi támogatásának köszönhetően is. Ennek „humán” vetülete, népszaporulati vonzata azonban még várat magára. Templomokat, gyülekezeti házakat ugyanis nem a hetven- és nyolcvanéves nemzedékeknek kell tatarozni, építeni, felújítani, hanem a jövő generációinak, akik itthon érzik magukat, itt teremtenek jövőt, itt vállalnak házasságot és gyerekeket. Ez egyelőre csak elképzelés.
Abban reménykedhetünk, hogy előbb-utóbb megfordul a trend, és a szószékekről nemcsak anyagi, hanem lélekszámbeli gyarapodásról is elhangzanak biztató lelkipásztori statisztikák.
Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és véleményformálók számára, hogy hangot adjanak a magyar miniszterelnökkel szembeni ellenérzésüknek, és megismételjék untig emlegetett összeesküvés-elméleteiket.
Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak nincs esélye autonómiatörekvéseit megvalósítani, de az újabb botrányokkal „színesített” romániai magyarellenességet sem tudja egymagában kezelni egyikük sem.
Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. Csak a kárpátaljai magyarság már meglévő jogait akarja vissza a Kijevtől. Némi nyomásgyakorlással ugyan, de a diplomáciai szokásjog keretein belül.
Európa keresztény lakosságának negyede jár rendszeresen templomba. A többség, amely most a Notre-Dame tragédiáját siratja és jajveszékel, hogy a keresztény Európa egyik jelképe dőlt majdnem össze, valószínűleg életében nem tette be a lábát Isten házába.
Dan Tanasă egyesülete külön fejezetet érdemel e kafkai világban. A titkosszolgálati háttérrel működő magyarellenes holdingban futószalagon születnek olyan ítéletek, amelyet egy szakmájára valamit is adó törvénybíró jogállamban ne tudna kimagyarázni.
A globalisták minden erővel tüzelnek Orbánra és a Fideszre. Ennek tudható be az útszéli mocskolódásoktól sem mentes európai szintű rágalomkampány, ami elsősorban a fősodratú balliberális sajtóból zúdul a magyar kormányra, de a konzervatívnak mondott média is kiveszi belőle a részét.
A kirakatpernek számító székely terroristaügy két vádlottjával példát mutat a román állam, hogy a továbbiakban senkinek ne forduljon meg a fejében olyan „szélsőséges” szervezetekben tevékenykedni, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM).
Újabb „botrányt” szimatoltak ki a román lapok, mégpedig azt, hogy modern, hivatásos labdarúgó-akadémiát hoz létre Szatmárnémetiben a magyar kormány, amelynek előkészületi munkálataira már el is különítettek 216 millió forintot.
Több eset is jól mutatja, mennyire veszélyes kezdeményezés olyan ügyekről rendezni népszavazást, amihez a lakosság többsége csak érzelmileg viszonyul. Egy-egy ilyen referendum hosszú távra meghatározza az ország vagy a tágabb régió életét.
Új csillagos éttermünk a kézdivásárhelyi, sokat látott, sokat tanult séf-zseni, Veres István által fémjelzett Babel, amelynek már korábban is volt érintőlegesen köze a csillaghoz.
Orbán Viktor erdélyi látogatása újfent táptalajt szolgáltatott bizonyos román politikusok és ...
Az erdélyi magyar pártok rájöttek, széleskörű összefogás nélkül az erdélyi magyarságnak ...
Magyarország nem kíván határmódosítást, de még azt sem, hogy Ukrajnát átkereszteljék. ...
