A Kolozsvárhoz közeli, mintegy ezer lelkes kalotaszegi faluban, Magyarfenesen, tavaly két gyerek született, két házasságot kötöttek, miközben 14 embert temetett a református lelkész. A zömében magyar falu statisztikája nem lóg ki a kalotaszegi sorból, és Erdély többi részén sem jobb a helyzet. Példaként mégis azért emelem ki e jómódú kalotaszegi falut, mert a többségében jó mesteremberekből álló magyar férfiak többsége Nyugat-Európában dolgozik – van, aki havi több ezer eurós fizetésért –, a számottevő anyagi gyarapodás azonban csak házakban, anyagi jólétben tükröződik, gyerekvállalásban nem. És ezzel meg is dől az a sokat hangoztatott erdélyi, romániai mítosz, hogy a fiatalok a szegénység miatt nem vállalnak gyereket. Ha ez igaz lenne, akkor Európa egyik leggazdagabb országában, Németországban magas lenne a népszaporulat, Albániában pedig alacsony. De éppen fordítva van: a német szaporodási mutatók szinte a legrosszabbak kontinensünkön. Ahogyan a romániai adatok is, ahol a népességfogyás évről évre rekordot dönt.
Olcsó vigasz, hogy magyar demográfiai szakemberek szerint a magyarság népszaporulata egy fokkal jobb, mint a románságé. De ez legfentebb statisztikákban mérvadó, ettől még fogyunk. Az évtizedekkel ezelőtt magas népszaporulatot felmutató székelyföldi falvak is alábbhagytak, egyre több helyen fogyunk, vagy jó esetben „nullszaldós” az egyenleg. A két kezemen megszámolhatnám az olyan erdélyi magyar településeket, ahol növekvő tendenciát mutat a gyerekszületések száma. Az egyik ilyen település a Szilágycseh szomszédságában fekvő szilágysági Désháza. Ez a lélekszámban ma is gyarapodó színmagyar falu adta az ötletet két évtizeddel ezelőtt Csép Sándor egykori tévés újságírónak és Molnár Kálmán zilahi református esperesnek, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület keretében elindítsa az Áldás, népesség! mozgalmat, amely több konferenciát is megért, a gyergyószentmiklósi EMI-táborban pedig évről évre visszatérő előadásokat eredményezett. Ám a történelmi egyházak és az erdélyi magyar politikum közömbössége miatt nem alakult ki belőle olyan mozgalom, amely a családok szintjén is éreztetné hatását.
Ilyenkor, év elején Erdély-szerte szószékek százairól hangzik el a lelkészi összegzés az elmúlt esztendő gyarapodásáról vagy veszteségeiről. Sok településen anyagiakban gyarapodnak a gyülekezetek a magyar kormány rekordokat döntő anyagi támogatásának köszönhetően is. Ennek „humán” vetülete, népszaporulati vonzata azonban még várat magára. Templomokat, gyülekezeti házakat ugyanis nem a hetven- és nyolcvanéves nemzedékeknek kell tatarozni, építeni, felújítani, hanem a jövő generációinak, akik itthon érzik magukat, itt teremtenek jövőt, itt vállalnak házasságot és gyerekeket. Ez egyelőre csak elképzelés.
Abban reménykedhetünk, hogy előbb-utóbb megfordul a trend, és a szószékekről nemcsak anyagi, hanem lélekszámbeli gyarapodásról is elhangzanak biztató lelkipásztori statisztikák.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.