HIRDETÉS
Doina Corneáról először a líceumi évek alatt hallottam franciát oktató tanárnőmtől a nyolcvanas évek derekán, amikor a kommunista rendszert kritizáló egyetemi oktatót eltávolították a Babeş-Bolyai Tudományegyetemről, és elkezdődött szekuritátés kihallgatása. Az osztályból néhányan azzal szórakoztunk, hogy a tankönyvekből kitéptük a Ceauşescu-portrét, és kipingáltuk mindenféle maskarába. Nagy szerencsénkre a diákokkal szemben empátiát mutató fiatal franciatanárnő kezébe került a „festmény”, aki nem buktatott le, hanem egyik szünetben félrehívta az osztály renitenskedőit, és alapos fejmosás kíséretében felhívta a figyelmünket: reméli, nem akarunk oda jutni, mint egyetemi oktatója, Doina Cornea, akit éppen akkor vallattak a kolozsvári Szekuritáté pincéiben.
Ügyünk szerencsésen lezárult, de kamaszfejjel még sokáig foglalkoztatott az akkoriban már egyre népszerűbbé váló kommunista ellenálló, Cornea asszony története. Emlékszem, később mekkora izgalomnak számított a kolozsvári Hajnal negyedbe tartó 35-ös autóbuszon felkapaszkodni a Tordai úton és lesni az egyik mellékutcát, amelyet éveken át lezárt a rendőrség, ugyanis ott lakott a hős. Az utca mindkét végében és a ház előtt is éjjel-nappal milicisták és szekusok őrködtek, nehogy valaki megközelíthesse a házi őrizetre ítélt ellenállót.
A vele kapcsolatos első emlékeim Doina Cornea temetésén pörögtek le előttem, miközben ledöbbenve hallgattam a kommunizmus bűneit kutató jeles történész, Marius Oprea szavait, aki úgy fogalmazott: mintegy kilencven szekuritátés tiszt követte és figyelte Cornea asszony minden lépését. A szakember szerint ezek a tisztek ma hatalmas nyugdíjjal élik békés mindennapjaikat, miközben a kommunizmus idején meghurcolt és bebörtönzött hősök aprópénzes gondokkal küszködnek. Az élők sorából 89 évesen eltávozott jeles antikommunista harcos nemcsak a nyolcvanas években tett tanúbizonyságot váteszi képességeiről – megrögzötten hitt benne, hogy a Ceuşescu-rendszer előbb-utóbb megbukik –, hanem a rendszerváltás után, 1990 januárjában elsőként ismerte fel, hogy az Iliescu-rezsim totális vakvágány az ország jövője szempontjából. Évekkel később a tömegek számára is bebizonyosodott igaza, amit maga így fogalmazott meg: hiszékenységünk és gyávaságunk árát fizetjük ma.
Érdemes eljátszani a gondolattal: mi lett volna, ha Doina Cornea, Tőkés László és a hozzájuk hasonló antikommunista ellenállók alakíthatják az ország jövőjét? Egy dolog bizonyos: ma teljesen más ország lenne a napjainkra szegénységben, kiábrándultságban és korrupcióban vergődő Románia.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
