Nánó Csaba

2019. november 08., 21:36

Csocsó, az elnökjelölt

Azon az éjszakán Csocsó rosszul aludt, sokat forgolódott az ágyában, reggelre kiverte a hideg veríték. Furcsa álma volt: királynak választotta valami Istentől is elfelejtett bennszülött törzs valahol egy őserdő mélyén. Ezzel nem is lett volna baj, de álmában Csocsót, mivel elsikkasztotta a kókuszdiókészletet, alattvalói egy nagy fazékban megfőzték és megették.
Félelmetes álom, de Csocsó, mivel optimista és kissé ütődött volt, jelnek fogta fel. Van egy álmom – szólt oda feleségének. Nekem több is – felelte az asszony, miközben a heti paszulyleves adagot kavarta. A paszuly, amit a szomszéd kertjéből loptak, nehezen főtt, Csocsónét ette meg a méreg, nem érdekelték férje hülyeségei. Pedig az álom hatására Csocsóban már érlelődött a gondolat. Ha éjjel király lehettem – gondolta –, miért ne lehetnék nappal valódi államelnök? Úgy érezte, teljesen megfelel a követelményeknek: semmihez sem ért, semmi sem érdekli, az írás és olvasás nagy kihívás számára, hazudozásban utolérhetetlen, a jövőről halvány elképzelése sincs. Büszke volt szerény származására, gyakorlatilag azt sem tudta, ki fia-borja, az is kérdés volt, mikor született és minek. Idegen nyelveket nem beszélt – anyanyelvét is alig –, így hát jogosan érezte úgy: eséllyel indulhat a közelgő elnökválasztáson. Példaképe egy Jimmy Hoffa nevű alak volt, akiről olvasta, hogy betonba öntötték. Ebből arra a következtetésre jutott, hogy szobrot emeltek neki.
A gondolatot tett követte: mire nagy nehezen megfőtt a fuszulyka, Csocsó gyorsan hamisított annyi aláírást, hogy feliratkozzon az elnökjelöltek listájára. Egyik ismerősét, aki korábban feladott a helyi lapban egy apróhirdetést, és ettől írástudónak számított, megkérte, készítsen plakátokat neki. A nép összes rétegéhez szólni akart, ezért a plakátokon szerepelt vörös csillag, Nap és Hold, vaseke, ásó, kapa és nagyharang, tulipán és lóhere, lúdtoll, és nem utolsósorban Csocsó fényképe, amint egy almafa tetejéről néz fürkésző tekintettel a semmibe. Úgy gondolta, ezzel meghódítja a legalsó és a legfelső rétegeket is.
Már a kampány első napjaiban észrevette, hogy ellenfelei kerékpárról és rollerről osztják az észt. Hirtelen elhatározástól vezérleve úgy döntött, ő márpedig biokampányba kezd. Beszerzett magának egy vadonatúj szamarat – arra gondolt, így nem igazán vádolhatják környezetszennyezéssel, meg a szamárban értelmes társra is lelt –, és ezen indult hülyíteni választóit. Rongyosan öltözött, hogy összhangba kerüljön a csőcselékkel. Ha nagy volt a tömeg, baseballütővel tört utat magának a szamaráról. Virágvasárnapra időzítette bemenetelét a városba, Csocsónak ugyanis rémlett, hogy valami nagy elődje, aki annak idején nála is csóróbb volt, de kiválóan kommunikált, így vonult be a történelembe.
Köztereken, folyók partján, hegyek ormán szónokolt a hallgatóságnak, amely általában két-három pálinkával lefizetett emberből állt. Sörmentes alkoholt, kávémentes koffeint, ingyen csodatevést és halálmentes életet ígért. Az autópályákat elavultnak ítélte, helyettük azt ajánlotta a népnek, tanuljanak meg repülni. Elmondta, egyetlen célja, hogy meggazdagodjon, tojik a becsületre, a nép meg amúgy is le van ejtve. Erre a mondatára kapta a legnagyobb ujjongást, az emberek meghatottan éljenezték őt. Minél több marhaságot hordott össze, annál jobban kedvelte a nép. Érezték, hogy közülük való egyszerű lélek, akinek semmi célja nincs az életben, nem létező elképzeléseit pompásan életbe tudja ültetni.
Egy dologgal azonban nem számolt. Mégpedig azzal, hogy tapasztaltabb vetélytársai nála is hihetőbben tudtak hazudni. Rövidnadrágos ovis volt hozzájuk képest, így nem csoda, hogy utolsó lett a választásokon. Egy szavazatot kapott, utólag hevesen tagadta, hogy ő ütötte volna saját magára a pecsétet. Szégyenében elvonult az álmában látott törzshöz. Amikor a bennszülöttek megtudták, hogy hazájában elnökjelölt volt, azonnal kinevezték királynak. Gondolták, nála nagyobb hantást úgysem találnak az őserdőben…

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rostás Szabolcs 2019. november 08., péntek

Sajtóbrigantik

Sajtó és politika viszonya, újságírók és politikusok együttese olyannyira összetett kérdés, hogy nemcsak a nagyvilágban, de magyar nyelvterületen is egész irodalma van.

Makkay József 2019. november 02., szombat

Az áldozati kormány és a magyarság

Az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, hogy problémáink éppúgy nem kerülnek terítékre, mint a baloldali kormányok idején. Sőt, annyira sem, hiszen egymást követő választási kampányoknak nézünk elébe.

Borbély Zsolt Attila 2019. október 25., péntek

Új helyzet a magyar politikában: a „centrális erőtér” vége

Az idei magyarországi helyhatósági választások eredményeinek tükrében egy dolog bizonyosan  leszűrhető: megszűnt a centrális erőtér. Két nagy politikai tömb fog a továbbiakban egymással vetélkedni a magyar politikai arénában.

Nánó Csaba 2019. október 24., csütörtök

Madarat tolláról…

Előlegezzünk bizalmat a liberális kormánynak, de vegyük le a rózsaszín szemüveget. Nyilván minden párt azzal gazdálkodik, amije van, ugyanakkor minden kormány olyan, mint amilyen annak miniszterelnöke.

Sütő Éva 2019. október 16., szerda

Ide lábam, ne oda!

A szövetségen belüli érdekek mindenkoron úgy kottázzák a csárdást, hogy az a bukaresti mánélére is passzoljon. Ám a kottalapok elkeveredése nemegyszer teremt skizofrén állapotokat.

Makkay József 2019. október 15., kedd

Magyarország nem esett el

Azon túl, hogy jogos az elkeseredés a magyar állam fontos bástyájának, Budapestnek az „elvesztése” miatt, legyünk realisták, és nézzük a választási eredmények számadatait. A kormánypártok 1,8 millió szavazatot kaptak, míg az ellenzék 1,45 milliót.

Somogyi Botond 2019. október 12., szombat

Kinek kellene szégyellnie magát?

Remélhetőleg a hibákból mindenki tanult, a szervezők és a magyar nyelvű média egyes képviselői is. S ha jövőre ismét Kolozsváron rendezik meg az úszógálát, akkor minden sokkal gördülékenyebben fog működni. 

Makkay József 2019. október 11., péntek

A kártékony genderlobbi

Caroline Farrowellen idén márciusban vizsgálatot indított a helyi rendőrség, mert a polgárjogi aktivista egy tizenhat éves fiú nemátalakító műtétjét nyilvánosan megcsonkításnak és gyermekbántalmazásnak nevezte.

Sütő Éva 2019. október 05., szombat

Októberi requiem

A szabadságért, a hazáért, az emberi méltóságért, a nemzetért éltek-haltak – hullnak ránk évről évre politikusaink szájából a fényüket vesztett, aprópénzre váltott szólamok. Minden gyásznapon, nemzeti ünnepen, egyforma szürke megszövegezéssel. 

Rostás Szabolcs 2019. október 04., péntek

Nem a választó a hibás, ha csalódik

Gyakran megesik, hogy a politika iránt érdeklődő ember utólag megbánja, hogy adott pártra adta a voksát, mert csalódni kénytelen azok teljesítményében. Ez legtöbbször azért szokott előfordulni, mert éles az ellentét az ígéretek és megvalósítások között. 

Vélemény
Rostás Szabolcs: Sajtóbrigantik

Sajtó és politika viszonya, újságírók és politikusok együttese olyannyira összetett kérdés, ...

Makkay József: Az áldozati kormány és a magyarság

Az előttünk álló szűk esztendőben semmi jóra nem számíthatunk. Bizonyossággal állítható, ...

Nánó Csaba: Madarat tolláról…

Előlegezzünk bizalmat a liberális kormánynak, de vegyük le a rózsaszín szemüveget. Nyilván minden ...

Legnézettebb
csütörtök, 19:27