Bűnbakká kikiáltott erdélyi magyarok

A román nyelvű média híreit követő erdélyi magyar embernek december elsején és a következő napokban görcsbe rándul a gyomra. A román politikum és a sajtó azt lesi, hogy az erdélyi magyar politikusok és az egyszerű magyarok ünnepelnek-e. A román közélet nem elégszik meg azzal, hogy a trianoni magyar országcsonkítást előkészítő gyulafehérvári „nemzetgyűlés” dátuma lett a román nemzeti ünnep, hanem elvárná, hogy együtt járjuk a hórát, és közösen ünnepeljük nemzeti megaláztatásunkat. Betegesen azt lesik, hogy Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen hányan mennek a román katonaság parádéjára. A helyi magyar hivatalosságok az RMDSZ csúcsvezetőivel közösen miért nem ünnepelik köztereken a nagy román egyesülést?
Idén odáig fajult a magyarellenes hisztériakeltés, hogy Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-képviselő visszafogott beszédét is kiátkozták a nagy egyesülés parlamenti ünnepségén, mert a magyar politikus azt találta mondani, hogy Erdély nemcsak a románoké, hanem a magyaroké, németeké és a többi nemzeti közösségé egyaránt.

A román politikum azt várná el, hogy december elsején minden erdélyi magyar politikus hűségódát zengjen a román állam felé, amely 104 esztendeje elnyomja, megalázza, elüldözi szülőföldjéről, azaz minden eszközzel ellehetetlenítené a magyarok erdélyi életterét.

A román tévé- és rádiós csatornákon napokon át ömlött a magyarellenes métely. A Realitatea TV egyik esti kerekasztal-beszélgetésében minősíthetetlen hangnemben kérték számon megmondó emberek, hogy miért nem ünnepel velük az erdélyi magyarság. De sorolhatnám a hasonszőrű România TV, Antena3 vagy más adók felhozatalát is. Minden napra jutott valami! És hogy ne csituljon a bő egy hétig tartó kiátkozásunk, a román közszolgálati rádió bukaresti adásának reggeli hírműsorában egy kolozsvári román politológus Magyarországot tette felelőssé Románia esetlegesen elmaradó schengeni csatlakozásáért. Kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországról érkezik a legtöbb migráns Ausztriába, azaz Magyarország a hibás azért, hogy Ausztria meg akarja vétózni Románia felvételét a schengeni övezetbe. Újabban azt a magyar kormányt rugdossák román „szakértők” a balkáni migrációs útvonalakért, amelyik az Európai Unió tagországai közül a legtöbbet költötte határainak védelmére, anélkül, hogy Brüsszel bármit is megtérített volna ebből. A román politikum, a román közélet egyes képviselői ismét magabiztosan húzzák elő a magyar kártyát. A román lakosság számára ez a legjobb hívó szó, ha kritikus pillanatokban bűnbakot kell keresni.
A román tömegek magyarellenes hergelésére nem nehéz magyarázatot találni, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 33 esztendőben szinte semmi nem változott a román történelemoktatásban. Hiába hangoztatják román megmondó emberek, hogy Erdélyben békében élnének románok és magyarok, ha a magyar politikusok nem hergelnék ellenük a magyar lakosságot, mert a valóság az, hogy 104 esztendeje ők és elődeik tartják sötétségben a román nemzetet. Egy átlag román ember ma sem tud szinte semmit a szomszédjában élő magyar ember múltjáról, illetve Erdély valós történelméről. Az iskolai román történelemoktatás a Ceauşescu-rendszer magyarellenes ideológiájának folytatása.

Ugyanaz a „mi voltunk itt kétezer éve” nevű mítosz uralja ma is a román történelemoktatást, amelyben a magyarok Ázsiából beözönlő hódítóként, barbár népként jelennek meg,

hogy leigázzák a rómaiak kivonulása után békésen itt élő románságot. A román történelemtanárok többségében sajnos még a gyanú sem merül fel azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi városok középkori épített öröksége kivétel nélkül magyar és szász jellegű, a „kétezer éves” román történelem jó esetben két-háromszáz éves múltat tud felmutatni néhány fatemplom formájában. Ezeket az „apróságokat” a román történészszakma és politikum egyszerűen elhallgatja. Romániában e két foglalkozás mindig kiegészítette egymást. Az egyik finanszírozza a másik „ideológiagyárát”, amelynek alapeleme a magyarellenesség.
Itt tartunk a 16 éve EU-tag Romániában, ahol már nemcsak a magyar múltat akarja tabutémává tenni a román közélet – lásd Orbán Viktor miniszterelnök nyakában a Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat –, hanem a magyar közösségi követeléseket is leseprik az asztalról. Nem lepődnék meg, ha az újabb összehangolt magyarellenes kirohanás az RMDSZ kisebbségi törvénye megtorpedózásának lenne az előjátéka. A román kormánypártok vállvetve rugdossák az RMDSZ-t: minden bizonnyal „kompromisszumra” akarják rávenni a magyar vezetőket, hogy mondjanak le a kisebbségi törvénytervezetről, mert változatlanul nincs hozzá politikai támogatás.
A román közélet alig változott valamit az elmúlt három évtizedben. Csupán a politikusok és a pártok cserélődtek ki, a magyarellenesség viszont töretlen. Amihez változatlanul van tömegtámogatás.