A román nyelvű média híreit követő erdélyi magyar embernek december elsején és a következő napokban görcsbe rándul a gyomra. A román politikum és a sajtó azt lesi, hogy az erdélyi magyar politikusok és az egyszerű magyarok ünnepelnek-e. A román közélet nem elégszik meg azzal, hogy a trianoni magyar országcsonkítást előkészítő gyulafehérvári „nemzetgyűlés” dátuma lett a román nemzeti ünnep, hanem elvárná, hogy együtt járjuk a hórát, és közösen ünnepeljük nemzeti megaláztatásunkat. Betegesen azt lesik, hogy Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen hányan mennek a román katonaság parádéjára. A helyi magyar hivatalosságok az RMDSZ csúcsvezetőivel közösen miért nem ünnepelik köztereken a nagy román egyesülést?
Idén odáig fajult a magyarellenes hisztériakeltés, hogy Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-képviselő visszafogott beszédét is kiátkozták a nagy egyesülés parlamenti ünnepségén, mert a magyar politikus azt találta mondani, hogy Erdély nemcsak a románoké, hanem a magyaroké, németeké és a többi nemzeti közösségé egyaránt.
A román politikum azt várná el, hogy december elsején minden erdélyi magyar politikus hűségódát zengjen a román állam felé, amely 104 esztendeje elnyomja, megalázza, elüldözi szülőföldjéről, azaz minden eszközzel ellehetetlenítené a magyarok erdélyi életterét.
A román tévé- és rádiós csatornákon napokon át ömlött a magyarellenes métely. A Realitatea TV egyik esti kerekasztal-beszélgetésében minősíthetetlen hangnemben kérték számon megmondó emberek, hogy miért nem ünnepel velük az erdélyi magyarság. De sorolhatnám a hasonszőrű România TV, Antena3 vagy más adók felhozatalát is. Minden napra jutott valami! És hogy ne csituljon a bő egy hétig tartó kiátkozásunk, a román közszolgálati rádió bukaresti adásának reggeli hírműsorában egy kolozsvári román politológus Magyarországot tette felelőssé Románia esetlegesen elmaradó schengeni csatlakozásáért. Kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországról érkezik a legtöbb migráns Ausztriába, azaz Magyarország a hibás azért, hogy Ausztria meg akarja vétózni Románia felvételét a schengeni övezetbe. Újabban azt a magyar kormányt rugdossák román „szakértők” a balkáni migrációs útvonalakért, amelyik az Európai Unió tagországai közül a legtöbbet költötte határainak védelmére, anélkül, hogy Brüsszel bármit is megtérített volna ebből. A román politikum, a román közélet egyes képviselői ismét magabiztosan húzzák elő a magyar kártyát. A román lakosság számára ez a legjobb hívó szó, ha kritikus pillanatokban bűnbakot kell keresni.
A román tömegek magyarellenes hergelésére nem nehéz magyarázatot találni, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 33 esztendőben szinte semmi nem változott a román történelemoktatásban. Hiába hangoztatják román megmondó emberek, hogy Erdélyben békében élnének románok és magyarok, ha a magyar politikusok nem hergelnék ellenük a magyar lakosságot, mert a valóság az, hogy 104 esztendeje ők és elődeik tartják sötétségben a román nemzetet. Egy átlag román ember ma sem tud szinte semmit a szomszédjában élő magyar ember múltjáról, illetve Erdély valós történelméről. Az iskolai román történelemoktatás a Ceauşescu-rendszer magyarellenes ideológiájának folytatása.
Ugyanaz a „mi voltunk itt kétezer éve” nevű mítosz uralja ma is a román történelemoktatást, amelyben a magyarok Ázsiából beözönlő hódítóként, barbár népként jelennek meg,
hogy leigázzák a rómaiak kivonulása után békésen itt élő románságot. A román történelemtanárok többségében sajnos még a gyanú sem merül fel azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi városok középkori épített öröksége kivétel nélkül magyar és szász jellegű, a „kétezer éves” román történelem jó esetben két-háromszáz éves múltat tud felmutatni néhány fatemplom formájában. Ezeket az „apróságokat” a román történészszakma és politikum egyszerűen elhallgatja. Romániában e két foglalkozás mindig kiegészítette egymást. Az egyik finanszírozza a másik „ideológiagyárát”, amelynek alapeleme a magyarellenesség.
Itt tartunk a 16 éve EU-tag Romániában, ahol már nemcsak a magyar múltat akarja tabutémává tenni a román közélet – lásd Orbán Viktor miniszterelnök nyakában a Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat –, hanem a magyar közösségi követeléseket is leseprik az asztalról. Nem lepődnék meg, ha az újabb összehangolt magyarellenes kirohanás az RMDSZ kisebbségi törvénye megtorpedózásának lenne az előjátéka. A román kormánypártok vállvetve rugdossák az RMDSZ-t: minden bizonnyal „kompromisszumra” akarják rávenni a magyar vezetőket, hogy mondjanak le a kisebbségi törvénytervezetről, mert változatlanul nincs hozzá politikai támogatás.
A román közélet alig változott valamit az elmúlt három évtizedben. Csupán a politikusok és a pártok cserélődtek ki, a magyarellenesség viszont töretlen. Amihez változatlanul van tömegtámogatás.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.
Irodalomkedvelő emberként az interneten akadtam rá egy listára, amelyet állítólag irodalmárok állítottak össze a 2000-es évek legjobb tíz magyar verséről. Elképesztő kiábrándulás volt beleolvasni ezekbe az enyhén szólva is kétes tartalmú alkotásokba.
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg a teljes országot elveszíti” – üzente Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkijnek – és ennél frappánsabban aligha lehetne megfogalmazni Ukrajna helyzetét.
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei számára ez nemcsak egy dogma vagy teológiai igazság, hanem élő reménység is lehet, hogy áthassa a hétköznapokat.
Csapatépítő kiránduláson vettem részt munkatársaimmal. Egy késő estébe nyúló beszélgetés alkalmával többen nosztalgiázni kezdtünk, hogy bizony, jó lenne, ha vissza tudnánk forgatni az idő kerekét.
Sokak számára furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel mai napig együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Kétrészes írásunk második, befejező részében a baloldal orwelli világát vesszük górcső alá.
Furcsán hangzik, hogy a kommunista örökséggel együtt élő baloldali pártok ezer szállal kötődnek a liberális politikai tömörülésekhez. Ha alaposabban megnézzük e két politikai irányzat gyökereit, rájövünk, ezek az ideológiák közös tőről származnak.
Kíváncsi vagyok, hányan lesznek a sétatéri tüntetésen. Te nem? – kérdezte csütörtök este a lányom, miközben mindketten készültünk a kolozsvári ifjúsági szervezetek által meghirdetett békés felvonulásra a magyarverés ellen.
Miközben az Európai Unió intézményeiben egyre több szó esik Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, az ország területén élő őshonos nemzeti kisebbségek jogait nem említik, vagy ez már negyedrangú feltételnek számít.
Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok ...
„A helyzet Ukrajnában súlyos – megkaphatja a békét, vagy harcolhat még három évig, amíg ...
Húsvét a legnagyobb keresztény ünnep – a feltámadás örömhíre. Erdély közösségei ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.