A román nyelvű média híreit követő erdélyi magyar embernek december elsején és a következő napokban görcsbe rándul a gyomra. A román politikum és a sajtó azt lesi, hogy az erdélyi magyar politikusok és az egyszerű magyarok ünnepelnek-e. A román közélet nem elégszik meg azzal, hogy a trianoni magyar országcsonkítást előkészítő gyulafehérvári „nemzetgyűlés” dátuma lett a román nemzeti ünnep, hanem elvárná, hogy együtt járjuk a hórát, és közösen ünnepeljük nemzeti megaláztatásunkat. Betegesen azt lesik, hogy Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön vagy Kézdivásárhelyen hányan mennek a román katonaság parádéjára. A helyi magyar hivatalosságok az RMDSZ csúcsvezetőivel közösen miért nem ünnepelik köztereken a nagy román egyesülést?
Idén odáig fajult a magyarellenes hisztériakeltés, hogy Csoma Botond kolozsvári RMDSZ-képviselő visszafogott beszédét is kiátkozták a nagy egyesülés parlamenti ünnepségén, mert a magyar politikus azt találta mondani, hogy Erdély nemcsak a románoké, hanem a magyaroké, németeké és a többi nemzeti közösségé egyaránt.
A román politikum azt várná el, hogy december elsején minden erdélyi magyar politikus hűségódát zengjen a román állam felé, amely 104 esztendeje elnyomja, megalázza, elüldözi szülőföldjéről, azaz minden eszközzel ellehetetlenítené a magyarok erdélyi életterét.
A román tévé- és rádiós csatornákon napokon át ömlött a magyarellenes métely. A Realitatea TV egyik esti kerekasztal-beszélgetésében minősíthetetlen hangnemben kérték számon megmondó emberek, hogy miért nem ünnepel velük az erdélyi magyarság. De sorolhatnám a hasonszőrű România TV, Antena3 vagy más adók felhozatalát is. Minden napra jutott valami! És hogy ne csituljon a bő egy hétig tartó kiátkozásunk, a román közszolgálati rádió bukaresti adásának reggeli hírműsorában egy kolozsvári román politológus Magyarországot tette felelőssé Románia esetlegesen elmaradó schengeni csatlakozásáért. Kerek-perec kijelentette, hogy Magyarországról érkezik a legtöbb migráns Ausztriába, azaz Magyarország a hibás azért, hogy Ausztria meg akarja vétózni Románia felvételét a schengeni övezetbe. Újabban azt a magyar kormányt rugdossák román „szakértők” a balkáni migrációs útvonalakért, amelyik az Európai Unió tagországai közül a legtöbbet költötte határainak védelmére, anélkül, hogy Brüsszel bármit is megtérített volna ebből. A román politikum, a román közélet egyes képviselői ismét magabiztosan húzzák elő a magyar kártyát. A román lakosság számára ez a legjobb hívó szó, ha kritikus pillanatokban bűnbakot kell keresni.
A román tömegek magyarellenes hergelésére nem nehéz magyarázatot találni, hiszen a rendszerváltás óta eltelt 33 esztendőben szinte semmi nem változott a román történelemoktatásban. Hiába hangoztatják román megmondó emberek, hogy Erdélyben békében élnének románok és magyarok, ha a magyar politikusok nem hergelnék ellenük a magyar lakosságot, mert a valóság az, hogy 104 esztendeje ők és elődeik tartják sötétségben a román nemzetet. Egy átlag román ember ma sem tud szinte semmit a szomszédjában élő magyar ember múltjáról, illetve Erdély valós történelméről. Az iskolai román történelemoktatás a Ceauşescu-rendszer magyarellenes ideológiájának folytatása.
Ugyanaz a „mi voltunk itt kétezer éve” nevű mítosz uralja ma is a román történelemoktatást, amelyben a magyarok Ázsiából beözönlő hódítóként, barbár népként jelennek meg,
hogy leigázzák a rómaiak kivonulása után békésen itt élő románságot. A román történelemtanárok többségében sajnos még a gyanú sem merül fel azzal kapcsolatban, hogy az erdélyi városok középkori épített öröksége kivétel nélkül magyar és szász jellegű, a „kétezer éves” román történelem jó esetben két-háromszáz éves múltat tud felmutatni néhány fatemplom formájában. Ezeket az „apróságokat” a román történészszakma és politikum egyszerűen elhallgatja. Romániában e két foglalkozás mindig kiegészítette egymást. Az egyik finanszírozza a másik „ideológiagyárát”, amelynek alapeleme a magyarellenesség.
Itt tartunk a 16 éve EU-tag Romániában, ahol már nemcsak a magyar múltat akarja tabutémává tenni a román közélet – lásd Orbán Viktor miniszterelnök nyakában a Nagy-Magyarországot ábrázoló sálat –, hanem a magyar közösségi követeléseket is leseprik az asztalról. Nem lepődnék meg, ha az újabb összehangolt magyarellenes kirohanás az RMDSZ kisebbségi törvénye megtorpedózásának lenne az előjátéka. A román kormánypártok vállvetve rugdossák az RMDSZ-t: minden bizonnyal „kompromisszumra” akarják rávenni a magyar vezetőket, hogy mondjanak le a kisebbségi törvénytervezetről, mert változatlanul nincs hozzá politikai támogatás.
A román közélet alig változott valamit az elmúlt három évtizedben. Csupán a politikusok és a pártok cserélődtek ki, a magyarellenesség viszont töretlen. Amihez változatlanul van tömegtámogatás.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal. De tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
Sokszor halljuk, hogy nincs jobb és baloldal, de tényleg így van? A kérdést alaposabban megvizsgálva azt kell mondanunk, hogy nem. Sőt, a XX. század eleje óta talán még soha nem volt ennyire aktuális és szembetűnő felosztás a jobb és baloldal között.
A fokozódó veszedelmek korában éljük meg adventünket. Nehéz próbatételében az ország számíthat-e az ezer esztendő alatt megmaradásunkért megszenvedőkhöz hasonló utódokra adventben is? Nem csupán az óriásokra gondolok, hanem a hétköznapok szürke hőseire.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, és a másokéból is kiindulva nem is akartam. Miért döntsük el mi, erdélyi magyarok, hogy ki legyen Románia elnöke?
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című filmet, amely a leköszönő román államfő titkosszolgálati bekötöttségét taglalja. Ez segített hozzá ahhoz, hogy ne döbbenjek meg annyira Călin Georgescu diadalán.
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell engedni. Ideje megvennie a fiának a legújabb okostelefont – oktatott ki néhány évvel ezelőtt fiam egyik tanárnője az iskolában.
Sokan hinni szerették volna, hogy a demokrata elnökjelöltnek, Kamala Harrisnek esélye van legyőzni Donald Trumpot. Bármennyire is ezt harsogták világszerte a liberális megmondóemberek, kívánságuk nem jött be.
Elcsodálkozom, amikor Nyugatra szakadt ismerőseim arról beszélnek, hogy egyre rosszabbul élnek, miközben nekünk egyre jobban megy. Nem tudom, mire vélni a hasonlítgatást, talán elfeledkeztek arról, hogy honnan indultak.
A novemberi választásokig hetek vannak hátra, ám a kampány már hónapokkal ezelőtt elkezdődött. És most nem a nyugdíjak újraszámolására gondolok, hanem a magyar kártya ismételt előhúzásáról.
Napi hír, hogy a megyei rendőr-főkapitányságok egyenruhásai egy-egy települést, vagy kistérséget szállnak meg, és a közlekedésrendészettől a közbiztonságon át az élelmiszerboltokig mindent ellenőriznek. Nagyon kell a pénz az államkasszába.
E hangos kampányban a két rossz jelölt közül nem tudtam eldönteni, hogy kire szavazzak. Régi tapasztalataimból, ...
A romániai elnökválasztás első fordulójának napján néztem meg a Iohannis évtizede című ...
Kedves apuka! Ma már más időket élünk, modern világ van. Nem lehet folyton a múlthoz ragaszkodni, azt el kell ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.