Nem kísérte izgalom Viorica Dăncilă új román miniszterelnöknek és kormányának a beiktatását: a Szociáldemokrata Párt, valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetségének a kormánykoalíciója olajozottan működött. Meglepetésre tehát nem kellett számítani. A szavazás előtti héten az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor szédítgette ugyan erdélyi magyar szavazótáborát, hogy a szövetség bizonytalan, és majd hétfőn fog dönteni a kabinet elfogadásáról, de hát azt már korábban sejteni lehetett, hogy az RMDSZ álláspontja az egyöntetű támogatás lesz. Látható volt ez már az előző heti találkozó után, amikor Viorica Dăncilă és Kelemen Hunor áradozott a megbeszélés őszinteségéről. Holott semmi olyasmiről nem esett szó, ami érinthetné például az erdélyi magyarság közösségi jogait.
Hogy miért is szavazta meg az RMDSZ az immár harmadik szociáldemokrata kormányt egy év alatt, számomra rejtély. És nem is várok rá választ, mert úgysem kapnék. Főleg olyan előzmények után nem, amikor immár hónapok óta kormánypárti egységfront alakult ki az erdélyi magyarsággal szemben, ami az idei centenáriumi ünnepség alatt csak erősödni fog. Minekutána a kormánykoalíció az RMDSZ nélkül is biztonságosan alakíthatott volna kormányt, nehezen érthető, hogy az erdélyi magyarság mit kaphat az újabb elköteleződésért cserébe.
Az RMDSZ magyar ellenzéki pártja, az Erdélyi Magyar Néppárt tízpontos állásfoglalásban rögzítette, hogy a kormánytámogatás feltételéül kellene szabni többek között az autonómiaformák megvalósításáról szóló román–magyar párbeszéd beindítását, az anyanyelvhasználat törvényes kereteinek kibővítését, a Marosvásárhelyi Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem ügyének rendezését vagy a Székelyföldet is érintő észak-erdélyi autópálya mihamarabbi megépítését. Minden bizonnyal a néppárt képviselői is tudják, hogy e vágyálmok rég lekerültek az RMDSZ-es „reálpolitika” napirendjéről, ahol az adok-kapok játék jóval kisebb, és jelentéktelenebb tétben megy. Az erdélyi magyar többségi politikumnak sikerül napi rendszerességgel a „klasszikussá” vált magyar szocialista politikus, Kovács László híres mondását megélni: „merjünk kicsik lenni!” Az erdélyi magyar rögvalóságban meghonosított kishitűség annyira beívódott a politikai köztudatba, hogy ha a kisebbségi magyar tárgyalódelegáció tagjaira Bukarestben rámosolyog a végtelenségig középszerű bábminiszterelnök-asszony, politikusaink úgy viselkednek, mint a kamasz kisfiú, akinek először fogja meg kislány a kezét.
Bárhogy is legyen, az új kabinet ott folytatja, ahol elődje abbahagyta. Az akasztásos jelenet már lecsengett ugyan, de ne legyenek illúzióink: a centenárium évéből csak egy hónap telt el.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.