A sztálinista idők szele újra belengi Romániát. A nép akarata – ahogyan minden normális demokráciában – itt már régen nem érvényesül, a kinevezéseknek semmi közük a kompetenciához, baráti alapon és érdekek mentén történik minden.
A régi-új tanügyminiszter, Ecaterina Andronescu legalább húsz éve mérgezi ötleteivel a közéletet, ugyanakkor érthetetlen módon negyedszer (!) tölti be ezt a tisztséget. Nem tehetek róla, de gyakran van olyan érzésem, hogy a hatalmon lévő szocdemek mindent megtesznek, hogy a köztük fellelhető leginkompetensebb egyéneket nevezzék vezető pozíciókba. A miniszterelnök asszony semmiben sem különbözik „neves tudós” elődjétől, a világhírű kémikustól. Az igazságügyi miniszter egy kisebb kaliberű Emil Bobura hasonlít, aki annak idején esztergályosként feküdt le és miniszterként ébredt – legalábbis ami a karakterét illeti. (Szerencsére a mai fiatalok nem tudják, kik voltak e történelmi figurák, és mit tettek a romániai életszínvonal emeléséért). Mindez semmi ahhoz képest, hogy a napokban tett egyik nyilatkozatában a tanügyminiszter Istenhez hasonlította magát, mondván: „azt hiszem, van annyi erőm és akaratom, mint a Teremtőnek, hogy valami többletet hozzak a tanügybe, és növeljem annak minőségét”.
Nem kevés bőrnek kell lennie az ember képén, hogy ilyen kijelentéseket tegyen. Főleg ha tudjuk, hogy eddigi intézkedései katasztrófát okoztak a tanügyben. És akkor ugyanazt a figurát, aki minden eddigi alkalomkor csődöt mondott, megint a tanügy nyakára küldték. Andronescut a valódi szakemberek a román oktatás sírásójának tartják.
Íme, milyen „eredményekkel” dicsekedhet a román tanügy az utóbbi években, köszönhetően többek között neki is: Románia az utolsó helyeket foglalja el Európában a PISA-teszteknél, a diákok negyven százaléka funkcionális analfabéta, a munkapiacon nincsenek szakemberek. Ez utóbbi ténylegesen Andronescu lelkén szárad, hiszen ő volt az, aki néhány évvel ezelőtti minisztersége idején felszámolta a szakiskolákat. Nem mellékesen: Németországban a diákok 70 százaléka szakiskolákban tanul. Milyen az ő gazdaságuk, és milyen a román? Aztán fele a diákoknak elbukik a vizsgákon, hatalmas az iskolaelhagyás, a tanulmányok abbahagyásának aránya, a valamirevaló fiatalok pedig külföldi egyetemeken folytatják tanulmányaikat.
Mit is akar még a tanügyminiszter? Például lecsökkenteni az órák számát. Ami helyes, ha a diákok érdekeit vesszük figyelembe, ám ehhez az intézkedéshez semmiféle előtanulmányt nem végeztek, senki nem mérte fel ennek következményeit. De azt is elhatározta, hogy nemsokára minden osztályban lesz egy intelligens tábla, és a gyerekeknek a padján ott lesz a laptop. Milyen pénzből? – kérdezhetjük naivan. A kevesebb órát több külön foglalkozással pótolná, de itt sem derül ki, hogyan fizetik meg a pluszmunkát felvállaló tanárokat. És az sem mellékes – ahogyan erre már sokan figyelmeztettek –, hogy az óraszámok csökkenése valószínűleg elbocsátásokkal járna. Ahogyan az egészségügyben a legjobb orvosok, nemsokára a legjobb tanárok is a kivándorlás útját választják.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.