Ha összehasonlítom az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket az önálló állami magyar egyetemért folytatott küzdelem hamar véget ért történetével, a kettő között sok a hasonlóság, de van néhány alapvető különbség is. A fő hasonlóság, hogy egyikből sem valósult meg semmi, a nagy különbség viszont az, hogy az önálló magyar egyetem már a közbeszédből is kiveszett. Erre akkor döbbentem rá, amikor a multikulturálisnak mondott Babeş–Bolyai Tudományegyetem néhány tanárával beszélgetve kiderült: a Bolyai Egyetem ügye történelem, és a mai oktatói gárdából gyakorlatilag senkit nem foglalkoztat a kilencvenes években még parázs vitákat és állásfoglalásokat kiváltó közösségi ügy. Fiatal tanárismerősöm szerint a romániai magyarság számára ma ez a maximum, amit többnyelvűségben a Babeş–Bolyai multikulturális struktúrája nyújthat. És ezt szerintem így gondolja a magyarul tanító tanárok többsége, akiket rég nem zavar a kétnyelvű feliratok hiánya vagy a román vezetéssel szembeni kiszolgáltatottság. A rendszerbe beleszokva és a romániai rögvalóságot ismerve úgy vélik: ha már létezik egyféle oktatási biztonság és a havonta pontos időben érkező fizetés, kár szélmalomharcot folytatni délibábokért. Az emberi természet szempontjából ez akár érthető is lenne, ha nem vennénk figyelembe, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem körüli botrány az intő példa arra, hogy a román befolyás alatt álló magyar felsőoktatás teljesen kiszolgáltatott. Hiába van törvény a többnyelvűségnek mondott multikulturalizmusra, ha az csak addig működik, amíg a román hatalom megtűri, illetve apróbb engedményekkel el nem hiteti a magyar közösséggel, hogy ez lehet számára az elérhető maximális lehetőség.
Nem véletlenül álltak ki 1990 januárjában az akkori magyar oktatók egyemberként az önálló Bolyai Egyetem újraindítása mellett, hiszen közülük többen átélték már a beolvasztott magyar egyetem kálváriáját, az azt követő megaláztatásokat, amelyek új formában és nagyjából hasonló intenzitással éledtek újjá a rendszerváltás után.
A mai romániai magyar felsőoktatás az önfeladás és a jogainkról történő lemondás iskolapéldája. Példa arra, hogy egy egész közösség miként azonosul a többségi hatalom által diktált elvárásokkal, és miként győzi meg magát arról, hogy amit a román hatalom ad nekünk, az jó és elegendő.
A „példásan megoldott” nemzetiségi kérdés külföldön tálalt tézisének egyik bástyája lett a Babeş–Bolyai Tudományegyetem multikulturalizmusa, amely az ország legjobb egyetemeként immár békés, boldog, baráti együttlétet biztosít románnak, magyarnak, németnek és cigánynak egyaránt. Az, hogy az egyetemen a hivatalos nyelv a román, senkit nem zavar. Ezt külföldön úgysem tudják.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.