HIRDETÉS
Bizonyára még az olvasást kedvelők körében is kevesen tudják, hogy április 23-án ünnepeljük a nemzetközi könyvnapot. A kiadók esküsznek rá – és ezt a tapasztalat is megerősíti –, hogy ennyi cím, mint manapság, soha nem keringett a Gutenberg-galaxisban. Másrészt viszont a statisztikák azt mutatják, hogy egyre kevesebben olvasnak. És ami még szomorúbb: rohamosan csökken azoknak a száma, akik értik is, amit olvasnak.
A könyv, az olvasás szerelmesei nem panaszkodhatnak, hogy ilyenkor, tavasz elején nem zajlik az élet. Könyvfesztiválok és vásárok, felolvasási maratonok és az újabban kitalált, igen ötletes könyvturkálás színesíti programjainkat, amikor átmenetileg a könyv és az olvasás áll mindennapjaink középpontjában. Ez a jó hír. Ám az érem másik oldala igen szomorú képet mutat, amit szintén nem szabad elhallgatni.
Romániában hárommillió gyermek tanul elemiben, gimnáziumban és középiskolában, míg egyetemen 500 ezer. Ám az oktatásra szánt pénzből fele-fele arányban részesülnek. Tehát nem a felsőoktatással van baj, hanem az a korosztály nem kap kellő támogatást, amelyik a legnyitottabb a tanulásra, az információk befogadására. Akiknél le kellene fektetni az alapokat ahhoz, hogy később legyen mire építeni a tudást.
A szakemberek egészen elrettentő jövőt jósolnak: számításaik szerint 20–30 éven belül, tehát a most felnövő generáció felnőtteinek mintegy fele funkcionális analfabéta lesz. Vagyis olyanok próbálják majd megállni helyüket az életben, akik nem értik, amit olvasnak, nem fogják fel a dolgok közötti összefüggéseket. Kis túlzással azt sem tudják majd, milyen világon élnek.
Félelmetes előrejelzések ezek, de a szomorú jelenből következnek: a felmérések azt is kimutatták, hogy napjainkban két fiatalból egy – pontosabban a diákok 42 százaléka – alig érti a szöveget, amit elolvas, nem tudja helyesen kifejezni magát. És ez nemcsak Romániára jellemző, hanem világjelenség. Nyugati országokban, ahol dühöng a polkorrektség, ezeket a funkcionális analfabétákat – nehogy megsértődjön bárki is – különleges igényű tanulóknak nevezik. Ami csak látszólag szépíti a helyzetet, de nem orvosolja.
A mindenkori hatalom mindig elnyomó és sosem igazságos, bármilyen demokratikus alapokra is épüljön. De az olvasott ember számára kiszélesedik a világ, szilárd talajra építheti nézeteit, felfogását, életfilozófiáját. Őt nem lehet könnyen megtéveszteni vagy mai kifejezéssel élve bevezetni az erdőbe. Ezért aztán érdemes néha a tükörbe nézni és feltenni a kérdést: minek vagyunk a Földön, ha nem értjük a világot?
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
