HIRDETÉS
Sokan és sokféleképpen értékelik az idei érettségi eredményeket. Az erdélyi magyar sajtóban és közösségi oldalakon megszólalnak pedagógusok, diákok, szülők, politikusok és szakmai egyesületek képviselői egyaránt. De hasonló vita bontakozik ki országos szinten is – immár évről évre ismétlődve –, hiszen a több mint 30 százalékos bukási arányt nem sikerült csökkenteni. Mondhatnánk persze, hogy az idei, mintegy 70 százalékos érettségi sikerarány sokkal jobb, mint évekkel korábban, a kamerával megfigyelt érettségi rendszer bevezetésekor született ötven százalék körüli átmenők aránya. De ez aligha boldogítja azokat a gyerekeket és szüleiket, akik idén megbuktak. Ráadásul az erdélyi magyar fiatalok körében ez az arány öt százalékkal rosszabb.
A Magyar Szülők Szövetsége érettségi-válságstábot hozott létre, de a legtöbb iskolában líceumi szinten is keresik a megoldás kulcsát. Úgy tűnik azonban, hasztalanul. Mert a megoldás nem Erdélyben, hanem a bukaresti szakminisztériumban és a törvényhozás két házában rejlik. Pontosabban annak az átfogó tanügyi reformnak az elmaradásában kell ezt keresni, amely miatt rossz úton halad a közoktatás. Magyar szempontból elsősorban a román nyelv oktatása a gyenge láncszem, mert érettségin a magyar diákok több mint fele ebből bukik meg. Országos szinten pedig a szakoktatás, a szakmunkásképzés hiánya, illetve csapnivalóan gyenge működése miatt a diákok többsége akkor is líceumba iratkozik, ha a képességvizsgán elért eredménye erre nem jogosítja fel. Vagyis a rendszerbe bele van kódolva a sikertelenség, hiszen a középiskolák tagozatán eleve annyi helyet hirdetnek meg, hogy azt csak bukdácsoló diákokkal lehet feltölteni. Aki kilencedikbe 3, 4, 5 vagy 6-os képességvizsga-jeggyel érkezik, annak nagy valószínűséggel négy év múlva sem lesznek jobb eredményei.
Nagy kérdés, hogy a román közoktatási rendszer miért tol mindenkit az érettségi irányába? Ennek okait a 90-es és a 2000-es évekbe visszanyúlóan kell keresnünk. Akkor virágzott ugyanis a rendszerváltás utáni legnagyobb oktatási szélhámosságként eladott magánegyetemek időszaka, amelyek diplomagyárként működtek. A korábbi oktatási miniszterek – beleértve a mostani minisztert, Ecaterina Andronescut is – ennek az egyetemei hálózatnak rendelték alá a teljes középiskolai oktatást. Tudatosan építették le az 1989 előtti évekből átöröklött szakiskolai képzést, és helyette érettségi diplomát gyártó hatalmas középiskolai hálózatot fejlesztettek ki. Andronescu most hiába akar visszatáncolni, mert az általa korábban létrehozott oktatási rendszer – a hatalmasra felduzzasztott líceumi tanári gárda – a változás legnagyobb kerékkötője. A szakiskolai hálózat újbóli megerősítésével óhatatlanul a rendszer is átalakul, sok középiskolai tanár elveszíti állását, ugyanakkor rengeteg új mérnök-tanárra lenne szükség.
A gordiuszi csomót azonban előbb-utóbb át kell vágni. Erre kényszeríti oktatási rendszerünket az egyre súlyosabb szakmunkáshiány, másrészt reális versenyhelyzet nélkül a folyamatos gyerekhiány még inkább csökkenti a líceumi oktatás színvonalát. A megoldás tehát a politikum kezében van.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
