HIRDETÉS
Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán lapunknak adott interjújában úgy fogalmaz, minden székely családhoz eljuttatott színes kiadványban kellene megértetni az emberekkel az autonómia lényegét. Az autonómiának kevés olyan elkötelezett politikusa van az RMDSZ-ben, mint ő. Szavaira azért is érdemes odafigyelni, mert önkormányzati vezetőként tapasztalatból tudja, mit beszél. Másrészt, ha a román politikai elit egyetért azzal, hogy Moldova köztársaságbeli önkormányzatok Romániához való csatlakozási szándékukról határozzanak, akkor a székelyföldi településeknek legalább annyi jár, hogy saját határozatban mondják ki: területi autonómiát akarnak Székelyföldön.
Ezt a két fontos észrevételt nem erdélyi magyar ellenzéki politikus állítja, hanem az egyik legfontosabb székely város RMDSZ-es polgármestere, aki kijelentéseivel az autonómiaküzdelem hiányosságaira és ugyanakkor a lényegére tapint rá. Amikor néhány évvel ezelőtt Traian Băsescu akkori román államfő Tusnádfürdőn a sajtó nyilvánossága előtt keveredett párbeszédbe magyar fiatalokkal, és pechünkre rákérdezett, mit értenek Székelyföld autonómiája alatt, a hebegés-habogáson kívül értelmes választ nem kapott. Persze mindenre van magyarázat. Erre is, hiszen egy magyar fiatal nem biztos, hogy román nyelven azonnal körülírja az autonómia lényegét. Pedig nekem inkább az volt a gyanúm, hogy sokan magyar nyelven sem tudták volna megfogalmazni. És ha ez a helyzet az erdélyi magyarság sorskérdéseivel foglalkozó legnagyobb közéleti táborunkban, elképzelhető, mit tud az autonómiáról az átlag székely ember, aki időnként elvont fogalmakat olvas autonómiastatútumokról.
Ez az állapot magyar politikusaink számára nem újdonság, hiszen szavazóik között mozognak, így közelről ismerik a valós helyzetet. Ha ismerik, vajon miért marad egyedül a tömegek felvilágosítását sürgető székely politikus, aki jogosan hisz abban, hogy amíg az átlagember fejében nem tisztul le az autonómia fogalma, nem lesz tömegtámogatás és egységfront a kiharcolásához sem?
Azt is érdemes lenne megkérdezni Bukarestben tartózkodó politikusainktól, miért nem ütik le a románok részéről feldobott labdát, akik pártállástól függetlenül támogatják a moldvai települések Romániához való csatlakozását. Vajon mi lenne, ha ennek mintájára erdélyi magyar önkormányzat határozatban kérné csatlakozását Magyarországhoz? A székely települések ennél jóval kevesebbel, az autonómiával is beérnék. Mindössze erről szóló határozatot kellene minden székely önkormányzatnak elfogadnia. Vajon miért nem kerül sor rá évek óta?
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
