Joggal mondjuk, hogy a keresztény világ legnagyobb ünnepe a húsvét. Mondjuk, de van, amikor mégsem érezzük át ennek igazi súlyát, hiszen az egyházi ünnepre rávetődő világi események nemcsak beárnyékolják annak meghittségét, hanem éppenséggel helyettesíteni is szeretnék azt. Az egymásnak feszülő emberi indulatok, a felfokozott közösségi hiányérzet vagy az olyan abszurd kijelentések, hogy a kolozsvári alpolgármester-asszony múlt pénteki bírósági ítélete egy héttel előrehozta a nagypénteket, nemcsak bántóan hangzik a keresztény ember számára, hanem éppen az ünnep lényegét, keresztény hitünk tartalmát próbálja kiüresíteni. Merthogy az ünnep éppen arról szól, hogy elcsendesedve, testi és lelki böjttel készüljünk rá, próbáljuk megérteni és átérezni nagypéntektől a feltámadásig terjedő három nap felemelő történetét, és személyes életünknek szánt üzenetét, amelyet Jézus követőinek kínál. Ha a világ zavaró dolgait legalább pár napra ki tudjuk zárni életünkből, akkor az élet minden területén már jóval előbbre leszünk. Ebben segít a családi meghittség, a szűkebb vagy tágabb egyházi közösség, a templom, az istentisztelet és szentmise, illetve mindaz, amit ezek köré tudunk felépíteni magunkban.
Nem véletlen, hogy ilyenkor messze földről is hazajön a legtöbb elszármazott együtt lenni szeretteivel és hagyományaival. A „mindenhol jó, de a legjobb otthon” népi bölcsesség igazát egyházi ünnepeink alkalmából érezzük át a maga valóságában. A világ bármelyik fertályára vetődjön is az ember, a szülőföld húsvétja és karácsonya rendszerint olyan hívó szó, aminek egészséges lelkületű ember nehezen tud ellenállni.
Egyik ismerősömtől kérdeztem minap, hova mennek az ünnepek alatt, mire a válasz egy végeérhetetlen panaszáradat volt: nem látszik ki a gondokból és a munkahelyi elköteleződésekből, így nehezen tudja eldönteni, mennyi szabadideje marad az ünnepre.
Ismerős történetek ezek: az agyonterhelt és agyonhajszolt modern ember tragédiája ez, amelyre önerőből ritkán van jó megoldás. Ilyenkor kell észrevenni, hogy saját magunk rendbetételére éppen az ünnepi készülődés, az elcsendesedés, a magunkba nézés lehet a gyógyír. A Jézussal való találkozás ugyanis nem idő és nem pénz kérdése, hanem egyéni elhatározásé. Ha az ember minden zavaró tényezőt félre tud tenni életéből, akkor jó eséllyel feloldódik az ünnep hangulatában, és erőt gyűjthet a következő napok, hetek és hónapok nehézségeinek felvállalásához, leküzdéséhez.
Ehhez az elhatározáshoz kívánok minden kedves olvasónknak áldott, békés húsvéti ünnepet!
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Herkulesfürdőt osztrákok újíthatják majd fel. A hír sajnos csak részben fedi a valóságot, hiszen a település műemlék épületeinek többsége magántulajdonban van. Feltérképeztük, miért nem mozdul ki a holtpontról a bánsági fürdőváros ügye.
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.