HIRDETÉS
Minden eddigi próbálkozásnál hangsúlyosabban felmerül ebben az időszakban a közösségi oldalakon posztolt tartalmak szűrésének, a világhálón hemzsegő álhírek kiküszöbölésének igénye. A fokozott kontroll szükségességét a koronavírus-járvány idején terjesztett ellenőrizetlen, megalapozatlan információk tömkelege, a fake news elburjánzása indokolja. A szándék nemes, a küldetés sikere azonban erősen kétséges.
Donald Trump már korábban közismert volt sarkos, szókimondó, a politikai korrektséget mellőző, a valóságtól azonban sok esetben távol álló kijelentésekről, posztjairól. A napokban a Twitter közösségi médium szerzői jogi okokra hivatkozva törölte az amerikai elnök oldaláról a minneapolisi rendőrök durvaságának áldozataként meghalt George Floyd megemlékezéséről szóló videórészletet, ezt megelőzően pedig Trump két bejegyzését is hamis hírként jelölte meg. Az egyik arra hívta fel a figyelmet, hogy a levélben történő szavazásnak megvannak a veszélyei, és alkalmat adhat a novemberi tengerentúli elnökválasztáson előforduló esetleges csalásokra. Jelentős nyomás nehezedik a legnagyobb közösségi oldalra, a Facebookra is amiatt, hogy nem törölte, de legalábbis nem moderálta Trump posztját, amelyben gyakorlatilag lelövéssel fenyegette meg azokat, akik a tengerentúli antirasszista tüntetéseken törnek-zúznak, fosztogatnak. Az immár saját beosztottai, alkalmazottai által presszionált Mark Zuckerberg odáig jutott, hogy fontolóra vette az általa alapított közösségi oldalon közölt posztok tüzetesebb ellenőrzését, az erőszakra buzdító, gyűlöletkeltő bejegyzések törlését.
A koronavírus-járvány kirobbanása után a román hatóságok is hadat üzentek az álhírek terjesztésének, be is zártak néhány, a fertőzésről, annak eredetéről, terjedéséről megannyi összeesküvés-elméletet gyártó internetes oldalt.
„Kizárólag hivatalos forrásokból tájékozódjanak a koronavírusról!” – hirdeti a román kormány specifikus oldala nap mint nap. A baj csak az, hogy az emberek jelentős része abban sem hisz, amit a hatóságok osztanak meg vele.
Elegendő csupán néhány percet szánni a különböző hozzászólások, bejegyzések átböngészésére, és véleményözön zúdul ránk a járvány vélt eredetéről, okáról, az elrendelt korlátozások hátteréről, a hatóságok „igazi” szándékáról stb. Végeredményben nincs mit csodálkozni azon, hogy ennyi híresztelés, megalapozatlan információ kelhet lábra, és csomagolhatják be nekünk őket „tényekként”. Elvégre a világ leghatalmasabb embere űzi ezt a sportot rendszeresen, állítva többek között, hogy a vírust kínai laboratóriumból „eresztették ránk”. Mit számít, hogy kutatók, tudósok, orvosok, hírszerzőszolgálatok állítják ennek az ellenkezőjét? Oda jutottunk, hogy a társadalom jelentős szelete nem azt fogadja el, ami a józan ész alapján logikusnak tűnik, hanem amit világfelfogása alapján el akar fogadni. Általános gyakorlattá vált ugyanakkor a véleményeket tényként beállítani, amihez a közösségi oldalak által biztosított virtuális tér, a végtelen világháló kiváló táptalajt biztosít.
Ennek a káros jelenségnek a kezelése legalább olyan kemény diónak ígérkezik, mint a járvány okozta válság legyőzése. Rá kell vezetni az embereket, hogy különbséget tegyenek valós és álhír, tényszerű és összeesküvés-elmélet között.
Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.
Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.
Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.
A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.
Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.
A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...
Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
