Minden eddigi próbálkozásnál hangsúlyosabban felmerül ebben az időszakban a közösségi oldalakon posztolt tartalmak szűrésének, a világhálón hemzsegő álhírek kiküszöbölésének igénye. A fokozott kontroll szükségességét a koronavírus-járvány idején terjesztett ellenőrizetlen, megalapozatlan információk tömkelege, a fake news elburjánzása indokolja. A szándék nemes, a küldetés sikere azonban erősen kétséges.
Donald Trump már korábban közismert volt sarkos, szókimondó, a politikai korrektséget mellőző, a valóságtól azonban sok esetben távol álló kijelentésekről, posztjairól. A napokban a Twitter közösségi médium szerzői jogi okokra hivatkozva törölte az amerikai elnök oldaláról a minneapolisi rendőrök durvaságának áldozataként meghalt George Floyd megemlékezéséről szóló videórészletet, ezt megelőzően pedig Trump két bejegyzését is hamis hírként jelölte meg. Az egyik arra hívta fel a figyelmet, hogy a levélben történő szavazásnak megvannak a veszélyei, és alkalmat adhat a novemberi tengerentúli elnökválasztáson előforduló esetleges csalásokra. Jelentős nyomás nehezedik a legnagyobb közösségi oldalra, a Facebookra is amiatt, hogy nem törölte, de legalábbis nem moderálta Trump posztját, amelyben gyakorlatilag lelövéssel fenyegette meg azokat, akik a tengerentúli antirasszista tüntetéseken törnek-zúznak, fosztogatnak. Az immár saját beosztottai, alkalmazottai által presszionált Mark Zuckerberg odáig jutott, hogy fontolóra vette az általa alapított közösségi oldalon közölt posztok tüzetesebb ellenőrzését, az erőszakra buzdító, gyűlöletkeltő bejegyzések törlését.
A koronavírus-járvány kirobbanása után a román hatóságok is hadat üzentek az álhírek terjesztésének, be is zártak néhány, a fertőzésről, annak eredetéről, terjedéséről megannyi összeesküvés-elméletet gyártó internetes oldalt.
„Kizárólag hivatalos forrásokból tájékozódjanak a koronavírusról!” – hirdeti a román kormány specifikus oldala nap mint nap. A baj csak az, hogy az emberek jelentős része abban sem hisz, amit a hatóságok osztanak meg vele.
Elegendő csupán néhány percet szánni a különböző hozzászólások, bejegyzések átböngészésére, és véleményözön zúdul ránk a járvány vélt eredetéről, okáról, az elrendelt korlátozások hátteréről, a hatóságok „igazi” szándékáról stb. Végeredményben nincs mit csodálkozni azon, hogy ennyi híresztelés, megalapozatlan információ kelhet lábra, és csomagolhatják be nekünk őket „tényekként”. Elvégre a világ leghatalmasabb embere űzi ezt a sportot rendszeresen, állítva többek között, hogy a vírust kínai laboratóriumból „eresztették ránk”. Mit számít, hogy kutatók, tudósok, orvosok, hírszerzőszolgálatok állítják ennek az ellenkezőjét? Oda jutottunk, hogy a társadalom jelentős szelete nem azt fogadja el, ami a józan ész alapján logikusnak tűnik, hanem amit világfelfogása alapján el akar fogadni. Általános gyakorlattá vált ugyanakkor a véleményeket tényként beállítani, amihez a közösségi oldalak által biztosított virtuális tér, a végtelen világháló kiváló táptalajt biztosít.
Ennek a káros jelenségnek a kezelése legalább olyan kemény diónak ígérkezik, mint a járvány okozta válság legyőzése. Rá kell vezetni az embereket, hogy különbséget tegyenek valós és álhír, tényszerű és összeesküvés-elmélet között.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.
Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.
Most már nem harcoltok a miniszterelnöki posztért, sem a minisztériumokért! Persze, hiszen most dolgozni kell, nem lehet légvárakat kergetni! – fogalmaz a Szociáldemokrata Párt figyelemelterelő manővereire reflektálva a Republica. ro.
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik napon következik, és a Szentlélek kitöltetését ünnepeljük. Karácsony és a feltámadás ünnepe után pünkösd csupán a „harmadik helyre szorul” a fontossági sorrendben.
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára kedvezőbb kereskedelmi kapcsolatok kidolgozása a külföldi partnerekkel – ambiciózus, már-már bombasztikus külpolitikai és gazdasági célokat tűzött ki Donald Trump.
Ilie Bolojan nem egy megváltó alkat, és nem is lehet az. Ha egyesek a nevének állandó ismételgetésével sikeresen felépítettek köré egy ilyen aurát – „jaj, nélküle nem lehet” –, az pusztán önhipnózis.
Kétségbeesett, könnyező, vagy éppen dühös emberekkel találkoztak az újságírók az elmúlt napokban Parajdon a bányatragédia miatt. A helyiek úgy érzik, megélhetésük végveszélybe került. A jövőbe vetett hite omlott össze sok embernek a Sóvidéken.
Nicușor Dan Románia új elnöke. Komolyan remegtünk, míg idáig eljutottunk, kezdve a 2024. november 24-i fekete estétől, amikor azzal a meglepetéssel szembesültünk, hogy Călin Georgescu felbukkant a fasiszta-kommunista-Ceaușescu múltból.
Simion és Nicușor. Bármerre tekintek, mindenhonnan ez a két név ömlik. Akár a tévét, akár az újságot nézem. Ha pedig a közösségi médiát vagy a honlapokat böngészem, beleértve a sportportálokat, akkor mintha minden megsokszorozódna.
Ferenc pápa halála után a világi lapok egy részében a lehetséges utódok között felmerült Erdő Péter magyar bíboros neve is. A Ferenc pápa által képviselt mai világban azonban nem igazán van szükség egy tudós pápára.
Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...
A keresztyén egyházi év egyik legfontosabb ünnepe a pünkösd, amely a húsvét utáni ötvenedik ...
Az ukrajnai háború lezárása, a gázai konfliktus rendezése, új, az Egyesült Államok számára ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.