Újabb népszavazáshoz készülődnek Románia állampolgárai. A referendumok nem túl gyakoriak, ezért sokan emlékezhetnek még arra, amikor 2009-ben arról hirdettek népszavazást, hogy csökkentsék a parlamenti képviselők számát. Akkor annak ellenére, hogy a referendum érvényes és eredményes volt, nem módosították az alkotmányt. Gyakorlatilag a hatalom magasról lesajnálta a népakaratot. Nyilván ilyesmi is csak ott fordulhat elő, ahol a politikusok látszólag még önmagukat sem veszik komolyan.
A tét ezúttal a család alkotmányos megfogalmazása. A népszavazást a „hagyományos család védelmében” meghirdetett polgári kezdeményezés nyomán rendezik, amelyhez a Koalíció a családért nevű egyházi hátterű ernyőszervezet több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze. A referendum úgy pontosítaná az alaptörvényt, hogy a család „egy férfi és egy nő házasságán” alapul meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének törvényesítését. És itt jön a csavar. Ugyanis időközben a bukaresti alkotmánybíróság elismerte az azonos nemű párok jogát a „családi élethez” és a magánélethez. Ha a referendum érvényes lesz, megszülethet az alkotmány módosítása. Tehát új meghatározást nyer a család fogalma, ami férfiből és nőből állhat. Igen ám, de az alkotmánybíróság már elismerte ennek ellenkezőjét. Ezt bogozza ki valaki!
Demokráciában – szeretnénk hinni, hogy mifelénk is az van – az embernek alapvető joga van a szabad döntéshez. Ezért aztán elég furcsa, amikor civilszervezetek, egyházak, politikusok és más „okosok” ilyen vagy olyan előjelű voksra buzdítanak, befolyásolni akarják a szavazók lelkiismeretét, nézeteiket. Sajnos a referendumot megelőző időszakban olyan bődületes butaságok is elhangoztak, amelyek egyetlen célja, hogy elrettentse az embereket, és arra biztassa őket, hogy bizonyos módon cselekedjenek. Közönséges manipuláció, és oda jutottunk, hogy iskolákban kampányolnak egyesek az amúgy is képlékeny lelkű gyerekekre – és rajtuk keresztül nyilván a szülőkre – próbálva nyomást gyakorolni.
Ha már elmegy „népszavazni”, szerencsés lenne, ha mindenki maga döntene arról, mit lát jónak. Tisztában kell lenni azzal is, egyre többen élnek élettársi kapcsolatban akár úgy is, hogy közben gyerekük, unokáik születnek. Továbbá egyre több nő vállalja, hogy egymaga nevelje gyerekét. Az alkotmánymódosítás után nagyon sokan – nem kimondottan a homoszexuálisok – joggal érezhetik majd magukat kirekesztettnek. Így hát nem is az a kérdés, hogy szavazzunk vagy sem, hanem hogy gondoljuk meg, mire adjuk voksunkat. Vagy mire nem…
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.