avatar
Rostás Szabolcs

2020. január 17., 09:34

A hazavesztés relativizálása

A legtöbben már két évvel ezelőtt, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumán leszámoltak azzal az illúzióval, hogy Erdély elcsatolásáról, tágabb értelemben a trianoni kérdéskörről lehet higgadt, provokációmentes párbeszédet folytatni. Ez a borúlátás aztán visszaigazolást nyert a trianoni békediktátum aláírása százéves évfordulójának, a 2020-as esztendőnek közeledtére időzített – és minden bizonnyal jól előkészített – hangulatkeltések, durva magyarellenes akciók során. Elég, ha csak az úzvölgyi katonatemető beplántálására, majd trikolóros elfoglalására, valamint a június 4-e román nemzeti ünneppé nyilvánítását célzó törvénytervezetre gondolunk. Jól tudtuk eddig is, hogy Romániában a többség foggal-körömmel ünnepeltetne a magyarokkal centenáriumot. Trianont ugyanis még mindig nem lehet kitörölni a nagyromán eszményképből, amely csakis történelmi igazságtételként hajlandó elkönyvelni az első világháborút követő döntéseket. Na de arra mégsem számítottunk, hogy ez a fajta szempontrendszer magyar oldalon is felbukkan.
„Bármily szokatlanul hangzik is, de kijelenthető: az a tény, hogy ezek a területek (a Magyarországtól elcsatolt területek – szerk. megj.) Trianonnal elvesztek, súlyos balaszttól szabadította meg a trianoni magyar társadalmat.” Nem, tisztelt olvasó, nem valamely szlovák vagy román álláspontból idéztem, hanem Gyáni Gábor magyarországi történésznek az Élet és Irodalom című hetilapban megjelent esszéjéből. Amelyben a szerző azt fejtegeti, hogy a trianoni békediktátumban rögzített, majd végrehajtott szabadrablást, a hazavesztést végül is nem kell traumaként, veszteségként felfogni, hanem az antanthatalmak és az utódállamok retorikája alapján jóvátételként. „A tagadhatatlanul fájdalmas veszteség tudatában sem tagadható ugyanis, hogy a magyar társadalom előbb vagy utóbb hallatlanul nagy erőfeszítésekre kényszerült volna azért, hogy felemelje, a központi, a magterületek színvonalára emelje, hozzájuk közelítse, a korábbiaknál maradéktalanabbul integrálja az elmaradott gazdasági régiókat és olykor anakronisztikus helyi társadalmakat” – írja Kárpátaljára, Székelyföldre, a Felvidékre utalva Gyáni.
Vagyis a képlet egyszerű. A csonkaországi magyarok örüljenek, hogy megszabadultak egy csomó, holt súlyként, amolyan terhes dologként felfogott vidéktől az ott élő magyarok millióival együtt, hiszen ezekkel úgy is csak baj van/lenne. Az elcsatolt területekre született magyarok meg nyugodjanak bele kisebbségi sorsukba, ne fájjon nekik Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kassa, Ungvár elvesztése, lehetőleg olvadjanak be a többségi társadalomba, és várják a „felzárkóztatást”, a boldogulást Bukaresttől, Pozsonytól, Kijevtől. Bizony sokáig úgy tűnt, hogy a kettős állampolgárság megadását is hevesen ellenző gyurcsányi nemzetellenes ámokfutást, a 23 millió románnal való Kovács László-i riogatást, a Medgyessy-féle koccintópolitikát nem lehet felülmúlni. Hiú ábránd volt, a jelek szerint akadnak ugyanis olyan magyar történészek, akik román, szlovák, szerb kollégáikra is képesek rápirítani Trianon kapcsán.
Trianonnak, Magyarország felszabdalása idén százéves évfordulójának természetesen nem szabad végeérhetetlen gyászról, önsajnálatról, tehetetlen múltba révedésről szólnia, hiszen a nemzet határok fölötti (újra)egyesítése szinte korlátlan lehetőségekkel kecsegtet. Viszont relativizálni, eljelentékteleníteni, sőt egyenesen helyeselni Trianont – igazi önsorsrontás.

1 HOZZÁSZÓLÁS
2025. augusztus 06., szerda

Román lapvélemény Ion Iliescuról: az igazság az, hogy megérdemeltük

Ion Iliescu elnöktől tanultam meg, hogy a demokráciát nehéz elsajátítani. Közvetlenül az 1989-es forradalom után az ország nem tudott 180 fokos fordulatot venni.

2025. július 19., szombat

Mikor lesz 300 tagú a román parlament? – Nem egy balkáni, „romános” reform kell, hanem egy valódi

Normális esetben az első reformcsomagnak a politikusokat kellett volna kellemetlenül érintenie – írja publicisztikájában a Rapublica.ro oldalon Ciprian Dîrjan Hunyad megyei kollégiumi tanár.

Páva Adorján 2025. július 11., péntek

Tűrni vagy sztrájkolni?

Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor közkedvelt erdélyi-partiumi politikusra hárul a feladat, hogy Románia élére állva elvégezze mások helyett a piszkos munkát.

Somogyi Botond 2025. július 05., szombat

Virtuális születésnap – Felületes tortaküldések világa a közösségi oldalakon

Furcsának tűnhet, de a közösségi médiában lassacskán immár senkit nem köszöntök fel születésnapján. Megvan ennek is a magyarázata: társadalmunk mérhetetlen felületessége.

Nagy István 2025. július 04., péntek

Káoszország tanügyi megszorításai

A téma örök aktuális: a román tanügyi rendszer, azon belül is elsősorban a közoktatás. A politikusok és a választó nép szerint az óvónők, tanítók, tanárok heti 18 órát dolgoznak, ami botrányosan kevés a polcfeltöltő tanulatlanok heti 40 órájához képest.

Makkay József 2025. július 03., csütörtök

A megszorításaival egyedül maradó Bolojan

Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására hozott intézkedéseivel, amit a közalkalmazottak többsége nem fogad el. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az állami alkalmazottak kellene a legkevésbé tiltakozzanak.

2025. július 01., kedd

Alacsony adók, gyenge adóbeszedés, indokolatlan kiváltságok

Miközben sztrájkhullám fenyegeti az országot – a közalkalmazottak mindent elkövetnek, hogy kiváltságaikat megőrizzék –, a román államháztartás hiányát csökkenteni akaró Bolojan-kormány kitart eltökélt szándéka mellett.

Tóth Gödri Iringó 2025. június 27., péntek

Székelyföldről a nagyvárosba, majd vissza? – Fiatalok mozgásban

A napokban egy egyetemi ballagási bulin voltam. A végzősökkel való rövid beszélgetésekből hamar kirajzolódott, hogy a három tanulmányi év végén ugyanolyan sokféleképpen éreznek, mint egykor a saját évfolyamom.

Somogyi Botond 2025. június 14., szombat

Ne higgy, ha látod is!

Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ismerősei, barátai által megosztott tartalmakkal. A baj csak, hogy amit látunk, az nem mindig a valóság – a mesterséges intelligencia szüleménye lehet.

2025. június 12., csütörtök

Nicușor Dan sötét napjai

Nicușor Dan elnök folytatja a többség kialakítására irányuló műveletet, amelynek célja egy terv kidolgozása a „költségvetési hiány” csökkentésére. Bukarest főpolgármestereként nagyjából ugyanezt próbálta meg.

Vélemény
avatar
Páva Adorján: Tűrni vagy sztrájkolni?

Bő másfél évtized elteltével ismét egy helyi szinten eredményes, tiszteletet parancsoló, ugyanakkor ...

avatar
Makkay József: A megszorításaival egyedül maradó Bolojan

Ilie Bolojan új kormánya nagyon nehéz helyzetben van a költségvetési hiány lefaragására ...

avatar
Somogyi Botond: Ne higgy, ha látod is!

Aki jelen van a közösségi média felületein, óhatatlanul szembe kerül számos reklámmal, valamint ...

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.