Irénke az elején nem is bánta, hogy újra feléledt a női egyenjogúságra való törekvés. Amikor napvilágra került, hogy egy milliárdos producer minden hollywoodi színésznő melltartóméretét saját kezűleg szereti leellenőrizni, elégedetten olvasgatta a botrányos cikkeket, s azt kívánta, bár az összes aberrált kéjenc megkapná a magáét. Még emlékezett arra, amikor kisiskolás korában a kíváncsi elsőfokú unokatestvére felszorította a légyszaros nejlonnal bevont falra mamáéknál, a mosdótál felett. Akkor kezdte furcsállni a naponta kilóra megjelenő molesztálós cikkeket, amikor egyik-másik tévelygő pincérlány azért alázta nyilvánosan az amerikai filmipar egyik erőteljes művészfiguráját, mert az rendezés közben arra kérte a lányokat, vegyék le a pólójukat. Miközben a lányok egy erotikus tartalmú filmbeli/színdarabbeli közreműködésre írtak alá szerződést. De Irénke még e fölött is legyintett, mondván, mindig becsúszik némi túlzás, igazságtalanság, de az ügy önmagában hasznos, hiszen így talán megnövekedik a hímsoviniszták bűntudata és ráeszmélnek: a nőt bizony elsősorban nem az emlőjéért kell szeretni.
Aztán az unokahúga hívta fel csalódottan nemsokára, hogy a Forma 1-en és a darts versenyeken sem foglalkoztatnak többé leheletnyi szoknyában illegő lányokat táblák felvonultatására, zászlók lengetésére. Mert megalázó a női nem számára. Irénke értette az okot, de sajnálta is a pórul járt rokont, mert tudta, hogy a lány a versenyekről összegyűjtött szép összegű mellékkeresettel tudta csak fizetni a fővárosi rezsit.
Irénke még olyan pletykákat is hallott, hogy valahol, egy amerikai múzeumban leszedettek meztelen női testeket ábrázoló, több száz éves festményeket a galéria falairól. Elgondolkodott, hogy akkor a számos szintén meztelen, festett reneszánsz férfihajlatot vagy a Dávid-szobrot is a hűvösbe teszik-e, ha férfi aktivisták a jövőben az alkotás combjai közötti méret apróságát kifogásolják majd.
Aztán Irénkéhez a bátyja is megérkezett, hogy nem akar-e jobb fizetésért munkahelyet váltani, mert előbb-utóbb bevezetik az új munkáltatói törvényt, miszerint minden cég alkalmazottainak legalább felének nőnek kell lennie. S most a feje tetején áll minden a bátyja vállalkozásánál, mert a náluk dolgozóknak csak 15 százaléka nő. Igaz, a munka nagy részében cementlapokat kell rakodni. Irénke erre a fejét csóválta, pedig kislány kora óta feministának tartotta magát. Legalábbis addig, amíg a feminizmus a nemek közötti egyenlőség eléréséről szólt.
A feminista Irénke azért főzött, mert elégedettséggel töltötték el a keze alól kikerült összeért ízek, miközben közös megegyezés után a férje elvégezte a házimunka felét. A feminista Irénke hitte, az egyenlőség abban áll, hogy állásinterjúnál a szakmai képességet és nem a lábak közötti titkot vagy genderkvóta-szabályzatot veszik figyelembe. Hogy nem leugatjuk végleg a feszes női fenékre tapadt farmernadrágot reklámozó plakátot, hanem mindkét nemet hasonló helyzetben ábrázoljuk. S hogy nem azért adunk Oscar-szobrot egy női rendezőnek, mert az elégedetlen aktivistákat szeretnénk elhallgattatni, hanem mert szakmailag kiérdemelte az illető.
A feminista Irénke szerint az egyenlőség világában nem szégyen, ha egy feleség háztartásbeli, mert a nemektől független választási lehetőség adott. Irénke rögtön el is vesztette barátnőinek felét, amikor dühében kiírta a Facebook-falára, hogy a feminizmus nem a női nem minden eddigi, sztereotipikus szerepének eltörlését és a fakanál nyelének kötelező leköpését jelenti, hanem előítélet-mentes lehetőséget arra, hogy egy nő szíve szerint szabadon válasszon az iroda, a felmosórongy vagy éppen a hoszteszbár ajtaja között.
A diktatórikus politikai hatalom természeténél fogva mindig irtózott a sajátjától eltérő világnézettől. Ezeket a beidegződéseket mentették át az 1989 után létrejött politikai alakulatok is, amelyek a kommunista ideológiában gyökereznek.
Varga Judit igazszágügyi miniszter exférje, Magyar Péter új pártot alapít. Komolyan gondolhatja-e bárki, hogy a „csalódott fideszesek” elegen vannak a rendszer megbuktatásához? Ami nem sikerült az ellenzéki pártoknak, mitől működne Magyar Péter esetében?
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok egy része nem hisz benne, és ezt megérzik az emberek. Nem elég az autonómiáról évente egyszer-kétszer szépeket mondani és írni.
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak megélni. A fél tucat faluból álló község szántóföldjeit egyetlen agrárvállalkozó vásárolja fel. Az új földbirtokos impériuma ezer hektárhoz közelít.
„Csak nehogy a CFR-hez jöjjön!” „Remélem, Mutu edzőként nem teszi be a lábát a Fellegvárra!” – Ehhez hasonló szurkolói vélemények láttak napvilágot néhány hónappal ezelőtt, amikor a bukaresti sajtó megszellőztette a lehetséges edőváltást Kolozsváron.
Nagy kérdés, hogy a szélsőséges román pártok legsötétebb időkre emlékeztető kínálatának rajongói tábora megáll-e a szavazói paletta egynegyedénél, vagy további ,,izmosodás” után elsöprik a trónkövetelő kormánypártok ötven százalék körüli támogatottságát?
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a mi dolgunk templomaink csendjében imádkozva, kegyes gondolatok ápolásával foglalkozva, a világ dolgaitól elzárkózni, mert azt befolyásolni már nem a mi feladatunk. Szép elképzelés, de veszedelmes.
Az orosz-ukrán háború legnagyobb kelet-európai áldozata a mezőgazdaság. Ez megmutatkozott az ukrajnai termékek exportjának uniós liberalizálása után, amikor az Európai Unió keleti felének piacát hetek alatt elöntötte az olcsó mezőgazdasági importtermék.
Amit ma az ukránok elkövetnek az ország területén élő nemzeti kisebbségekkel – elsősorban a kárpátaljai magyarsággal – szemben, nagyon hasonlít a Nicolae Ceașescu román kommunista pártfőtitkár idejében megélt magyarellenességre.
Mutu helyére azt az Andrea Mandorlinit akarták kinevezni a kolozsvári CFR edzőjének, akit a Deac–Camora fémjelezte ...
A székelyföldi autonómiaharc felemásra sikeredett. Mindenki beszél róla, azonban az erdélyi magyar politikusok ...
A három évtizede összeszámolt több száz gazdából 3-4 ha maradt, akik földből próbálnak ...
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.