HIRDETÉS
HIRDETÉS

Makkay József

2018. március 24., 16:11

A „mélyállam” játékszere lett a katolikus gimnázium

Magyar politikusok, jogászok, jogvédő civilek és újságírók boncolgatják, magyarázzák a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium újralapításáról elfogadott törvény alkotmánybírósági elutasítását. Az iskola szülői bizottságától kezdve a magyar politikusokig sokan csodálkoznak az Alkotmánybíróság döntésén. Sokan úgy tesznek, mintha ez véletlen, előre nem látható történet volna, és a román Alkotmánybíróság mindenek felett álló jogbiztonságot jelentene a jogállam védelmében. Aki ilyesmit gondol, az naiv, és nem akarja tudomásul venni azt a jól megfigyelhető „mélyállami” szerepvállalást, amely Románia valamennyi látható és kevésbé látható intézményében mutat egységes ellenállást a magyar közösséggel szemben. A marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetében is ugyanez történt.

A kormányon levő szociáldemokrata párt nagyvonalúan megszavazta a törvényt, mert tudta, hogy úgysem lesz belőle semmi, és számításuk bejött. Az már részletkérdés, hogy éppen melyik ellenzéki párt emelt alkotmányossági óvást a jogszabály ellen, hiszen az úgynevezett „mélyállamnak”mindig megvolt és meglesz az a mozgástere, amely a közös magyarellenesség által táplált intézkedéseket meghozza.

Emlékszem, hónapokkal ezelőtt éppen azt beszéltük, hogy ha a magyar kormány nem tart ki Románia OECD-csatlakozásának vétója mellett, a román politikusok ismét átvernek bennünket. Megígérnek fűt-fát – mint ahogy Liviu Dragnea szavát adta Orbán Viktornak, hogy rendeződik a katolikus iskola ügye –, és miután a magyar politikum ezt elhiszi, Bukarest azonnal lemezt vált. Ebben a hozzáállásukban legalább százéves gyakorlatuk van: nem tudok olyan román–magyar írott egyezségről, amit Bukarest egyoldalúan ne rúgott volna fel az elmúlt évszázad alatt. Nem kell hát csodálkozni. Lehet magyarázni közösségi kudarcainkat, lehet keresni magunkban a hibát, de ettől életünk és érvényesülési lehetőségünk nem fog megváltozni. Tudomásul kell vennünk: a román politikum soha nem értett a szép szóból, és az a kevés magyar jogkövetelés, ami valami formában száz év alatt testet öltött, kizárólag anyaországi és nemzetközi nyomásra történt.

Hála Istennek, a nemzetközi nyomás szükségét a magyar diplomácia felismerte – az elmúlt nyolc év kormányzásában van már erre néhány sikertörténet –, így a mostani kudarcból is tanulva új stratégiákat kell kidolgozni, amelyek a szó jogos értelmében sarokba tudják szorítani Bukarestet. E nélkül mindenféle hazai magyar jogkövetelés szélmalomharccá válik, mert pártszínezettől függetlenül a román politikum arcunkba hazudva képes ezeket bármikor leszerelni.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Rédai Attila 2018. március 16., péntek

Kockázatok

Mi a közös Horváth Anna ügyében és a PSD népszerűségének zuhanásában? Nem, nem a korrupció. A volt kolozsvári alpolgármester és a Dragnea-féle társaság semmiképpen nem említhető egy lapon.

Kádár Hanga 2018. március 15., csütörtök

Mire jó ma március 15.?

Az integráció melletti és az asszimiláció elleni szimbolikus kiállásképpen induljunk el 15-én emlékezni arra, hogy száz éve várjuk a kezdő jelet a többségtől a román–magyar barátságra.

HIRDETÉS
Somogyi Botond 2018. március 10., szombat

Erény a deviancia?

Conchita Wurst eurovíziós „diadalmenete” óta nem nézek dalfesztivált. És lassacskán semmilyen úgynevezett „kulturális” eseményt sem. Mert valaki minél különlegesebb, különcebb vagy éppen kirívóbb, annál menőbb.

Rostás Szabolcs 2018. március 10., szombat

Ügyészek, norma

Több mint egy évtizedes korrupcióellenes küzdelem után Románia még mindig Európa egyik legkorruptabb országa, a jelenséggel szembeni harc feladása pedig öngyilkossággal érne fel a hazai társadalom részéről.

HIRDETÉS
Nánó Csaba 2018. március 10., szombat

Az abnormális dicsérete

Nehéz helyzetben van az ember, amikor olyan dolgokat akar kritizálni, amelyek lassacskán világjelenséggé válnak. Ugyanakkor nem lehet szó nélkül elmenni a deviancia, a rosszul értelmezett másság mellett, vállalva azt, hogy az embert megkövezik. 

Borbély Zsolt Attila 2018. március 05., hétfő

Ellenfél nélkül

Az egyetlen stratégia, amivel a Fidesz–KDNP szövetsége megbuktatható lenne – amint azt már nem egy bal- és jobboldali elemző leszögezte –, az ellenzéki erők koordinált jelöltállítása lehetett volna.

HIRDETÉS
Makkay József 2018. március 03., szombat

A legkártékonyabb rendszer áldozatainak emlékezete

A felelősségre vonásra, az elszámoltatásra, a múlttal történő őszinte szembenézésre ma már nemcsak politikai akarat, hanem közösségi igény sincs.

Nánó Csaba 2018. február 23., péntek

Sport és politika kéz a kézben

A fair-play szellemét leginkább az öli meg, amikor utólag derül ki egy-egy bajnokról, hogy tiltott szereket használt kimagasló eredményei eléréséhez. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy évek multával fosztanak meg valakit érmétől.

Somogyi Botond 2018. február 17., szombat

Sok sikert a választásokon!

Erdélyben a baloldal. Már magán a címen is elcsodálkoztam. Hiszen mit kereshet itt két olyan politikus, akinek a pártja az erdélyi magyar választók körében (rég) megbukott. De hát végül is joguk van hozzá.

Kádár Hanga 2018. február 16., péntek

A feminista is takarít

A Forma 1-en és a darts versenyeken sem foglalkoztatnak többé leheletnyi szoknyában illegő lányokat táblák felvonultatására, zászlók lengetésére. Mert megalázó a női nem számára.

HIRDETÉS
Vélemény
Rédai Attila: Kockázatok

Mi a közös Horváth Anna ügyében és a PSD népszerűségének zuhanásában? Nem, nem ...

Kádár Hanga: Mire jó ma március 15.?

Az integráció melletti és az asszimiláció elleni szimbolikus kiállásképpen induljunk el 15-én ...

Somogyi Botond: Erény a deviancia?

Conchita Wurst eurovíziós „diadalmenete” óta nem nézek dalfesztivált. És lassacskán semmilyen ...

HIRDETÉS
Legnézettebb
HIRDETÉS
HIRDETÉS