Vb: negyeddöntők nagyágyúk nélkül

A csoportmérkőzéseket követően kijelenthető: minden a várakozásoknak megfelelően történt. A németek kiesését kivéve semmi érdemleges nem történt. Mert azt senki sem gondolta komolyan, hogy Panama, Irán vagy akár Szaúd-Arábia továbbjut csoportjából. Az afrikaiak újból bebizonyították: kiváló játékosokkal rendelkeznek, akik azonban csapatként képtelenek maradandót alkotni. Ennek megfelelően mind az öt afrikai gárda kiesett, és az ázsiaiak közül is csupán Japán jutott a legjobb 16-ba – egy kis szerencsével. Igaz, a Kolumbia, Japán, Szenegál, Lengyelország négyesből előre senki nem tudta volna megmondani, melyik csapat végez az első és melyik az utolsó helyen.

A vb legnagyobb meglepetése nyilván a 2014-ben nyertes, címvédő német együttes korai búcsúja volt. De aki tudta, hogy a 2006-ban győztes olaszok 2010-ben, a 2010-ben nyertes spanyolok 2014-ben kiestek a csoportból, nem csodálkozott. Egy kicsit azért mégis, hiszen ilyen korán a német válogatott 1938 óta sohasem búcsúzott. Ám a német következetességet jellemzi, hogy a csúfos vereséget követő harmadik nap már bejelentették:

a német szövetség a vereség ellenére továbbra is bizalmat szavaz Joachim Löw szövetségi kapitánynak.

Az 1912-ben alapított Río Negro címlapján egy apróhirdetéseket tartalmazó oldalon múlt héten egy állásajánlatban vezetőt kerestek az Argentin Labdarúgó-szövetség (AFA) élére. „Jó szervezőkészséggel bíró, erkölcsileg feddhetetlen, elkötelezett, és hajlandó a következő években az argentin futball helyreállításáért dolgozni.” Ilyen emberre lenne tehát szükség a patagóniai lap szerint az AFA-nál. Nos, ezt a lap akár egy-két évvel ezelőtt is feltehette volna, talán akkor a szupersztárokkal teletűzdelt argentin válogatott Messivel az élen nem szerepel le csúfosan a vb-n. Bár több szakember is esélyesnek tartotta az albicelestét a végső győzelemre, azok, akik látták, hogy az argentin válogatott a dél-amerikai selejtezőkből is kínkeservesen jutott ki Oroszországba (18 mérkőzésen 19 rúgott gól, 7 győzelem és hét döntetlen), érezték: a pampák országának válogatottja nem fog kiemelkedőt nyújtani az orosz sztyeppén sem.

Főleg úgy, hogy a tetoválásait előszeretettel mutogató Sanpaoli az öltözőben edzőként elvesztette a tekintélyét, a kezdőt állítólag már nem is ő állította össze. Ráadásul a franciák ellen a csapat úgy állt ki, hogy a világ, de legalábbis Európa három meghatározó csatárát (a Juventusnál játszó Dybalát, a Nápolyban futballozó Higuaint és a Manchester Citynél gólokat ontó Kun Agüerót) a kispadon hagyta. A vb legöregebb csapatának másik végzete a villámként megiramodó, kimagasló technikai tudással rendelkező Mbappé volt, aki sprintjeivel őrületbe kergette a védőket. Az ifjú francia támadó ijesztően jó, főleg ha a korához viszonyítjuk. És ugyan Peléhez nem akarta hasonlítani magát, de a Fekete Gyöngyszem óta ő az első, aki tinédzserként duplázni tudott világbajnoki mérkőzésen.

„Olyan fiatalember, aki egy negyvenéves érettségével beszél, amikor megszólal. Ez a személyiségében van. Nagylelkű, tisztelettudó. Sosem a saját korcsoportjában játszott, mert annak semmi értelme nem lett volna. Csak unatkozott volna. Fenomén volt, rendkívüli tehetség, aztán hirtelen elkezdett nőni. Pedig gyerekkorában mindig a legkisebbek között volt, ám olyan technikával, anticipációval és látással kompenzálta ezt, amely a legtöbb gyerekben egyszerűen nincs meg. Mintha a tarkóján is szeme lenne” – mondta róla Atmane Airouche, Mbappé nevelőklubjának elnöke.

Messi után Ronaldo is hazautazott.

Bár a portugálok Európa-bajnokként érkeztek a vb-re egy kitűnő formában levő Ronaldóval, érezni lehetett, hogy a csapat nem tud felnőni egy ilyen jellegű megmérettetéshez. Az Eb-n a luzitánok csupán egy mérkőzést nyertek meg rendes játékidőben, a többit hosszabbítás vagy büntetőpárbaj után, ez a szerencse már nem kísérte őket Oroszországban is. Ráadásul a portugál klasszis Uruguay ellen az egyenes kieséses szakaszban – Messihez hasonlóan – nem tudott kiemelkedőt nyújtani. Az El País külön cikkben emlékezett meg az uruguay-i Torreiráról, aki „levette” a pályáról Cristianót. A 168 centis középpályást még a válogatottat irányító, a 70-es éveit taposó Óscar Washington Tabárez is kiemelte szakítva ezzel a saját hagyományával, amely szerint külön-külön nem minősíti a játékosait a sajtó előtt. Torreira méltatása mellett az írás megemlítette, hogy az uruguayiak középső védőpárosa, Giménez és Godín az Atlético Madridban is egymás mellett játszik, az összhangjuk pedig aranyat ér. A cikk szerint az uruguayi válogatott annak köszönhetően van ott a világ legjobb nyolc csapata között, hogy olyan, mint egy nagy család.

Az olasz Tuttosport szerint különben Jorge Mendes, Cristiano Ronaldo ügynöke, már azon dolgozik, hogy ügyfele a Juventushoz igazoljon. Hogy ez mennyire igaz, az a vb után fog eldőlni végérvényesen.

A kétszeres Eb-bajnok és 2010-ben vb-t nyert spanyol válogatott az utóbbi világversenyeken nagyon gyengén muzsikált.

Akkor már több szakember is jelezte: a Barca által játszott tiki-taka már nem hatékony. Ennek ellenére a spanyolok úgy gondolták, továbbra is azt erőltetik. Ami végül aztán az oroszok ellen kudarcot vallott. Arról nem is beszélve, hogy az edző az ultradefenzíven felálló ruszkik ellen egy szinte névtelen Rodrigóval és a Celta Vigóban játszó Aspasszal próbálta bevenni Akinfeev kapuját, miközben a 80 millió eurót érő szupercsatár Morata otthonról nézte a mérkőzést. Így aztán az ibériaiak a vb másik nagy – negatív – szenzációját szolgáltatták.

Több meglepetés a nyolcad­döntőkben aztán nem is történt: részben meglepő volt, hogy a kiváló középpályásokkal (Modric, Rakitic, Brozovic) felálló horvátok csupán büntetőkkel tudták legyőzni a dánokat, mint ahogy az is, hogy a titkos esélyesnek tartott belgák az utolsó percben fordították meg a kiválóan játszó japánok elleni mérkőzést.

Az igazi focit szerető, semleges szurkolóknak talán a svájci–svéd meccs megtekintése volt a legfájdalmasabb, hiszen e két csapat közül egyiknek tovább kellett jutnia a legjobb nyolc közé. Márpedig helyettük sokan nézték volna szívesebben a németeket, argentinokat vagy akár spanyolokat.

A leginkább talán a mexikóiakat sajnálhatja az ember, akik az elmúlt hét vb-n mindig továbbjutottak csoportjukból, ám mindegyik alkalommal ki is estek. Ezúttal a vb-címre leginkább esélyes Brazília állta útjukat. Kérdés, hogy Neymarék a belgák ellen majd mire lesznek képesek.