Az ifjú Albrecht harmadik gyermekként 1471. május 21-én látta meg a napvilágot. Dürer maga írja le Családi krónikájában magyarországi származását: „Én, ifjabb Albrecht Dürer, összegyűjtöttem édesapám feljegyzéseiből, honnét származott, hogy került ide, hogyan élt és hogyan halt meg békében… Idősebb Albrecht Dürer a magyar királyságban született egy Ajtós nevű kis faluban, Gyula városa közelében, nyolc mérföldnyire Várad alatt, a családja pedig marha- és lótenyésztésből tartotta fenn magát.”
Gyerekkorára így emlékezett: „Bennem különösen kedve tellett atyámnak, mert látta, hogy serény vagyok a tanulásban. Engem iskolába járatott, és amikor megtanultam írni, olvasni, kivett az iskolából és az ötvösmesterségbe fogott. Már egészen takarosan bántam a vésővel, csakhogy jobban vonzott a festés, mint az aranyművesség” – írja. 15 éves korában Michel Wogelmulth festő híres műhelyébe került, de mesterét már négyévi tanulmány után túlszárnyalta. Életének, mint ahogy művészi hitvallásában írja, csak egy célja lehetett: az élők képmásának megörökítése és Krisztus életének formába öntése. A festői inasévek után Dürer tanulmányutat tett, Bázelben Schongauer művészetét tanulmányozta, s neves könyvkiadók bízták meg fametszetes illusztrációk készítésével. A fametszetet művészi és technikai fejlettségének legmagasabb fokára emelte. Első önálló fametszetei (1497- ből Szent János jelenései, 16 lapból álló fametszetsorozat) utolérhetetlen fantáziával, rendkívüli szorgalommal, természettanulmánnyal készített igazi, komoly, művészi munkák voltak. Dürer mint festő és rézmetsző is első helyen áll, de igazán ismert és népszerű fametszeteivel lett, melyek mindenhol elterjedtek. Fametszeteiben minden problémát földolgozott, ami a népet akkor érdekelte, és így különösen – mint hitbuzgó ember is – nagy előszeretettel a vallásos tárgyú témákat (Mária-képek, apokalipszis, halál, misztikus témák). Fametszeteit a technikai tökéletesség mellett a kifejezés mélysége, eszmei tartalma, a részletek teljes és gondos kidolgozása jellemzi. Munkásságának nagy része sokszorosított grafika. Jelentősek elméleti munkái a festészetről, tankönyvekről, a mérésről és a várépítésről. Halála hirtelen következett be. Művészete mutatja legszembetűnőbb módon a késő gótikából a reneszánszba való átmenetet. Művészetét festmények, rajzok, fa- és rézmetszetek tették örökbecsűvé.
Thomas Emmerling luxembourgi műgyűjtő, a kiállítás főszervezője a tárlat megnyitóján elmondta, a Rembrandt-kiállítás sikere biztatta őket arra, hogy a német reneszánsz egyik legnagyobb alakjának metszeteit is elhozzák a kincses városba. Akkor kérdőíveket töltettek ki a látogatókkal, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kiállításokra jönnének el a legszívesebben a jövőben. A legtöbben Albrecht Dürerre szavaztak, így a közönség igényének kívánnak elsősorban eleget tenni. Emmerling szerint Dürer művészete híd a középkor és a reneszánsz művészete között: „Több volt mint festő, a tudomány és az emberiség fejlődése egyaránt érdekelte, akárcsak Leonardo da Vincit. Olyan zseniális művészekre volt hatással, mint Michelangelo, Lucas van Leyden vagy épp a 20. századi Salvador Dalí” – mondta Thomas Emmerling.
A Kolozsváron látható tárlat anyagában Dürer legismertebb remekművei, a Szent Jeromos a cellában, A Lovag, a Halál és az Ördög, valamint a Melankólia című rézmetszetek is szerepelnek. Rézmetszetein a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.
A tárlat június hetedikéig látogatható Kolozsváron.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.