– Olyan műfajjal indul Háromszékre, amilyennel egyre kevesebben jelentkeznek Erdélyben. Fel lehet éleszteni ezt az egykor sikeres és szeretett műfajt?
– Nem az volt a célom, hogy egy emberként felélesszek egy műfajt. Egyszerűen kíváncsi voltam arra, hogy a színház formanyelvének örökös változásában lehet-e még megújítani a versmondás formáját. Kiváló játszótársakra találva – Sebesi Sándor vizuális művészre és Ila Gábor jazz zongoristára –, kidolgoztunk egy újabb formát a versre. További célom volt személyes példával jelezni színésztársaimnak, hogy a költészet és a színpad nem esik annyira messze egymástól.
– Napjainkban a fiatalok körében a slam poetry hódít. Egy verses műsor alkalmából nem biztos, hogy telt ház lesz a színházban. Ön szerint divat, vagy valós értékeket hordoz a „kocsmai vers” műfaja?
– Valamikor sok néző előtt humorból is éltem. Azt hittem, konferálok, de kiderült – mások minősítettek így –, hogy én vagyok az első stand up comedys Erdélyben. Most a slam poetry a divat. Egyesek nagyon jól csinálják, gratulálok nekik. A színpadi versmondás most jobban provokál engem. Ha két ember kíváncsi rá, nekem már megérte.
– Illyés Kinga színésznő, akinek ön emléket állít, kiváló verselőadó volt. Egyik méltatója szerint sem előtte, sem utána senki nem tudott Szilágyi Domokos verseket úgy szavalni, mint ő. Mekkora feladat ezután Szilágyi Domokos-műsorral jelentkezni? Mennyire élő még a művésznő emlékezete?
– Nehéz összehasonlítani az almát a körtével, Illyés Kinga kiváló képviselője volt egy kornak. Igaz, senkinek, aki a szakmához egy kicsit is konyít, nem jutott eszébe Hegedűs D. Gézával vagy Dóczy Péterrel összehasonlítani. A két utóbbi művész volt a magyarországi Szilágyi Domokos-verselő. Műsorunkkal azt is vizsgáljuk, hogyan értelmezhető ma a mű. Természetesen a hangsúlyok ma máshová esnek. A műsort Kingának dedikáltam, tiszteletből. Sok kellemes percet jelentett gyerekkoromban a versmondása.
– Mennyiben változott – ha változott egyáltalán, hiszen költői nagyságából mit sem von le – Szilágyi Domokos megítélése az előadóban, miután napvilágra került a költő Szekuritátéval való együttműködése?
– Caravaggio embert ölt a templomban, és nem önvédelemből. Ma a képei a reneszánsz megkerülhetetlen munkái. A mű marad. Lászlóffy Aladárról is kiderült, hogy besúgó volt, Herédi Gusztáv sem úszta meg. A magánélet ilyen vagy olyan „kilengései” kis adalékokat jelentenek az életrajzhoz. Szilágyi Domokost öngyilkosságba kergette ez a teher. Mások simán átvették az ilyen-olyan elismeréseket, és békés polgári életük végéig nem méltatták „gyónásra” a kortársakat. Ez a besúgási történet még nagyon hosszú lesz, bízzuk szakértőkre, történészekre, pszichológusokra.
– A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatójaként mennyi ideje marad saját alkotásokra, fellépésekre?
– Egy intézmény igazgatása múló állapot. Feladatom, hogy jó körülményeket biztosítsak az alkotóknak, ösztönözzem a hazai drámaírást és fordítást, folyamatosan újragondoljam társaimmal a színház feladatait. Mikor a többiek este „lefekszenek”, akkor gondolhatok magamra.
– A háromszéki vendégjátékot követően hová kívánja elvinni még a műsort?
– Ahol két ember kíváncsi Szilágyi Domokosra és ránk. De nincsenek illúzióim…
Állomások
A háromszéki turnénak három megállója lesz az egykori széki székhelyeken. Február 13-án Kovásznán a Művelődési Központban mutatják be az előadást, február 14-én Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házban, február 15-én pedig Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház Új Stúdiójában láthatják az érdeklődők a Kényszerleszállást, mindhárom helyszínen 19 órától.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.