Janovics Jenő második élete

Nánó Csaba 2014. május 16., 15:33
galéria

Ritkán születik a történelemben olyan ember, aki két színházat épít, filmstúdiót alapít, ahonnan rendezők, színészek szárnyaltak a világhírnév felé, aztán belerúgnak jobbról és balról is, származása majdnem életébe kerül – de csöndben feláll a porig alázásból, és ott folytatja hivatását, ahol a történelem mocska térdre kényszeríttette. Kitartása, eszméinek fel nem adása példaértékű lehet még sok-sok generáció számára – és mégis alig szóltunk róla ez idáig.

Janovics Jenő megviselt sorsának igazságot látszik szolgáltatni Zakariás Erzsébet kötete. A művészvilágot belülről is jól ismerő szerző, a kolozsvári színház dokumentációs tárának egyszemélyes mindenese, hatalmas levéltári anyagot dolgozott fel annak érdekében, hogy emléket állítson a kincses város, Erdély, a magyarság egyik legfontosabb színházi és filmes szakemberének. (Noha Janovics esetében a szakember minősítés kissé pejoratívan hangzik, hiszen a direktor csupa lélek-ember volt, aki vagyonát áldozta megszállottsága tárgyának oltárán).

Janovics ízig-vérig kolozsvári volt, noha Kárpátalján, Ungváron született 1872. december 8-án. Mindössze harminchárom esztendős volt, amikor kinevezték a kolozsvári színház élére – és a megújulást hirdető Janovicsot már első nekifutásra gúnyözön fogadta a konzervatív, gyanakvó, önmaga hamiskás fényében tündöklő kincses városban. Akkor még a kolozsvári polgárok el voltak telve a Farkas utcai teátrumukkal – jogosan, hiszen ez volt a magyar nyelvterület első kőszínháza –, de Janovics ennél sokkal nagyobbat álmodott: a Hunyadi térre vadonatúj oltárt építtetett Thália papjainak és papnőinek, és ez 1906-ban ki is tárta kapuit. Janovics átgondolt, megtervezett, koncepciózus repertoárt állított össze, mely megfelelt a város értelmiségének, s a századelő gazdasági fellendülését kihasználva – vagyonát gyarapítva – vállalkozóként is részt vett Kolozsvár életében. Fiává fogadta a város, és Janovics otthonra lelt benne. Olyanra, amiből végleg már csak a halál ragadta ki négy évtized múlva.  

Amikor bevonultak 1919-ben a románok, Janovicsékat kiűzték színházukból. Huszonkét év múlva visszaköltözhettek, majd az újabb elűzést, megaláztatást is meg kellett érnie a művésznek, miközben zsidó származása miatt már a magyarok is üldözték. De ezt is túlélte, és úgy halt meg, ahogyan minden színész szeretne: szerepre készülve, szöveggel a kezében.   

Zakariás Erzsébet: Janovics – az erdélyi Hollywood megteremtője(Tracus Arte, Bukarest, 2014. Fordították: Czégényi Krisztina Julianna, Andreea Iacob, Eugen Wohl, Adriana Stan, Kovács Mária. Szerkesztő: Andreea Iacob. Könyvterv, műszaki szerkesztés: Idea Plus – Kolozsvár)

Janovics nem csupán színészeit, de a közönséget is nevelte, a szó legnemesebb értelmében. (Ha azt mondják manapság, hogy Kolozsvárnak színházértő közönsége van, ennek gyökereit valahol Janovics munkájának mélyén kell keresgélni.) A direktor hamar felismerte a mozgókép által nyújtott lehetőségeket is: 1913-ban elhatározta, hogy filmet készít Csepreghy Ferenc A Sárga csikó című népszínművéből. A párizsi Pathé cégnek megtetszett a forgatókönyv, Kolozsvárra küldtek két kiváló operatőrt és Félix Vanyl rendezőt. Janovics tőlük leste el a szakmai fortélyokat. A filmben a kolozsvári társulat kiváló művészei szerepeltek, köztük Várkonyi Mihály. Várkonyi Victor Varconi néven osztrák, német és amerikai némafilmekben is főszerepeket kapott. Kertész Mihály rendező Michael Curtis néven vált világhírűvé, de Janovics műhelyéből indult Hollywoodba Korda Sándor is. Úttörőként a magyar színjátszásban, a vetítést színházi előadásokba is beépítette. Az első világháború után a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok nem kedveztek a kolozsvári filmgyártásnak, Janovics 1924 után több filmet nem forgatott.

Hatalmas munkával Zakariás Erzsébet a fentebb vázoltak mélyére járt. Várták, vártuk ezt a kötetet, melynek ötletgazdája – történelmi távlatokból nézve talán ez is némi igazságtétel – Andreea Iacob, a SHIFT Egyesület vezetője. A könyv három nyelvű – magyar, román és angol – így nem csak a magyar anyanyelvűek csodálhatják Kolozsvár egyik legjelentősebb személyiségének életművét.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.