A Herendi Porcelánmanufaktúra világhírű kézműves termékeiből nyílt kiállítás a Kolozsvári Magyar Napok nulladik napján, szombat délután a Művészeti Múzeumnak helyet adó Bánffy-palotában. A nem mindennapi esemény megnyitójára kisebb tömeg volt kíváncsi, az érdeklődők azonban a magyar napok véget érte után, augusztus 30-ig tekinthetik meg a több teremnyi kiállított tárgyat. A kolozsvári kiállítás egy állomás abból a hosszú sorozatból, amelynek többek között a moszkvai Kreml falai, a szentpétervári Carszkoje Szelo Palota, a genfi Ariana Múzeum, a Hohenbergi Porcelánmúzeum vagy szabadkai, bécsi és szlovák múzeumok adtak otthont.
Évszázados sikertörténet
A fehér aranyként számon tartott herendi kerámiaipari kézi termékek széles választéka merőben elüt attól, amit a legtöbb ember kerámia alatt ért vagy megismert környezetében. És ez nem csak azért van, mert a Kolozsvártól légvonalban mintegy ötszáz kilométerre fekvő Veszprém megye nyolcszáz alkalmazottat foglalkoztató herendi porcelángyára hatvan ország piacára szállítja luxuskategóriás termékeit. A hírnév nem új keletű: két évszázadon át szívós építkezéssel elért teljesítmény ez, amelynek fontos állomásai voltak a királyi és nagyúri kastélyok, a herendi porcelán első számú vásárlói. Így már érthetőbb, hogy az Erzsébet királynőt és I. Ferenc Józsefet ábrázoló mellszobrok miként váltak a kiállítás részeseivé. A Sissi osztrák császárné eltűntnek hitt mellszobrát – Stróbl Alajos 20. század eleji alkotását – nem véletlenül állították ki az egyedi porcelándarabok közé: a magyarok kedvenc császárnője szoros kapcsolatban állt a herendi manufaktúrával. A gödöllői kastély porcelándíszei, evőkészletei jórészt innen származtak.
A világszerte elismert herendi porcelán főbb motívumai közé tartozik a Gödöllő- és a Viktória-minta. Ez utóbbi a Herendi Porcelánmanufaktúra legrégebbi mintája: a hófehér porcelánok felületét pillangók, virágok és gallyak tarka együttese borítja. A távol-keleti stílusú minta hozta meg Herend nemzetközi hírnevét: a Viktória-mintával díszített szerviz az 1851-es londoni világkiállítás zsűrijének első díját nyerte el. A világra szóló sikerhez az is kellett, hogy a névadó Viktória angol királynő kastélya számára a róla elnevezett mintával díszített étkészletet vásároljon. Innen kezdve az elmúlt másfél évszázad sikertörténetté vált a Herendi Porcelánmanufaktúra számára, amely 2001 óta a magyar örökség része, 2013 óta hungarikum, és napjainkban az Egyesült Államok piacán a legjobban eladott porcelánmárka.
Kolozsvári kötődések
A kiállítás darabjaiból erre ugyan nem jöhetünk rá, viszont Murádin Jenő művészettörténész a megnyitón elmondta: a herendi porcelánnak több köze van Kolozsvárhoz, mint gondolnánk. A 19. század második felében a herendi gyárból kikerülő színezetlen darabokat Kolozsváron, a Rhédey-palota padlásán mintásították kolozsvári lányok, fiatalasszonyok. A végtermékre kézzel rávitt minták kolozsvári vonatkozása a herendi porcelánmanufaktúrának világhírnevet szerző Farkasházi Fischser Mór fiának köszönhető, aki a kincses városba költözve, festőműhelyt alapított a herendi gyár számára. A kolozsvári hídfőállásnak természetesen kereskedelmi, piaci indítékai is voltak, hiszen a monarchia keleti részeibe, illetve azon kívül is könnyebb volt elszállítani a kész porcelánt. Farkasházi Fischer Vilmos 1921-ben, Budapesten hunyt el, viszont annyira megszerette Kolozsvárt, hogy végrendeletében azt kérte, itt temessék el. Hamvai a Házsongárdi temetőben nyugszanak, és ezzel véget is ért a több évtizedes Herend-Kolozsvár együttműködés.
Gödöllő-minta
Az 1850-es években keletkezett Gödöllő-dekor az egyik legrégebbi és legkiemelkedőbb herendi minta. A kínai hatásra született dekort mértani pontossággal megfestett, hasáb alakú, téglavörös és hófehér mezők alkotják, amelyeket egymással váltakozva zöld indás, fehér szirmú, kecses virágmotívumok és stilizált fatörzsek díszítenek. A szépséges dekor a gödöllői kastélyról kapta a nevét, amelynek úrnője, Erzsébet királyné számára készült elsőként ilyen mintával megfestett étkészlet. Ebből Ferenc József is előszeretettel vásárolt feleségének.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.