Erdélyből Budapestre száll a páva

Nánó Csaba 2014. március 07., 21:19

Öt erdélyi versenyző – két énekes, egy táncos, egy néptánccsoport és egy zenekar – méretkezik meg a Fölszállott a páva című március 8-ától négy egymást követő szombaton sorra kerülő középdöntőjében. Összeállításunkban őket mutatjuk be.

galéria

Melles Endre, a sokoldalú tehetség

Az igazi széki férfitánchoz hagyományos széki ruha illik: ezt a kombinációt vitte magával a területi megmérettetésre Melles Endre tusnádfürdői fiatalember, aki produkciójában kitűnően ötvözte a tradíciókat a fiatalos szemlélettel. A 24 éves táncos az erdélyi-moldvai területi selejtezőben tűnt fel, és nyűgözte le a nézőket különleges hozzáállásával és lelkes fellépésével. Melles Endre igencsak kivételt képez a táncosok között: nem sokakról mondható el ugyanis, hogy a néptánchoz a break tánc és az underground kultúra felől érkezett. Műépítész szakon járt líceumba, később az egyetemen vizuális művészetet tanult, a tánc mellett a fotózás és videózás világának is rabjává vált. „Néptáncpróbára hívott az egyik osztálytársam, ahol szerettem volna bebizonyítani, hogy másféle táncra is képes vagyok, nemcsak a kötetlenebb műfajokban tudok teljesíteni” – mondja a fiatal művész. Ettől kezdve pedig újabb kihívások és feladatok érkeztek az életébe a népi kultúra irányából. „Aszínpadon keresztül megszerettem a falut, a hagyományt, ezzel párhuzamosan pedig megéreztem a tánc örömét és a közösséghez tartozás erejét.” Sokoldalúságára jellemző, hogy továbbra sem szakított az underground vagy a rap műfajával, fellépései mellett pedig a fotózásra is próbál időt szentelni. Endre esete több szempontból is különleges: egyszerre hagyományőrző és újító szellemű, egyre erősödő szenvedélye a néptánc.

Újabb életteli táncát a Fölszállott a páva március 8-i középdöntőjében láthatjuk.

Tokos zenekar: egyedül maradtak talpon

A kolozsvári zenekart 2011-ben alapította öt lelkes zeneakadémista. „Sokat jártuk a város körüli falvakat, innen lestük el a népzenélés csínját-bínját” – mondja Szép Bálint, a zenekar brácsása. Az évek során legtöbbször Válaszúton és a kalotaszegi falvakban fordultak meg, az ott tanult muzsikából állt össze a repertoárjuk, amely hiánypótló is. Ahogy Szép Bálint fogalmaz: „Korántsem biztos, hogy a Kárpát-medencében mindenki ismeri ennek a vidéknek a zenéjét.”

A zenekar tagjai szerint a verseny színvonala nagyon magas. Az ellenfelek közül néhányat már ismertek, másokkal együtt is zenéltek, így mindenképpen komoly megmérettetésre számítanak. „Szakmailag, technikailag igen jól felkészült zenekarokról van szó, vannak közöttük olyanok is, akik ezt a szakmát már profi szinten művelik” – tudtuk meg Szép Bálinttól.

Az együttes valamennyi tagja a Kolozsvári Zeneakadémia hallgatója, de a tanuláson és a Tokoson kívül más együttesekben is zenélnek. Gergely Elek a Kolozsvári Magyar Opera énekese, Szép Bálint pedig a brácsása, de akad, aki dzsesszbandában játszik, és a tagok között megfordulnak lakodalmas zenészek és énekesek is. Ha zenélésről van szó, számukra nemcsak a szórakoztatás, hanem a szórakozás is fontos. Úgy vélik, kevés zenész engedi meg magának, hogy átjárja a zene, pedig szerintük így lesz igazi öröm a muzsikálás. Hobbijuk a zene és a népzene, a közös fellépések számukra kikapcsolódást és felszabadulást jelentenek, nem pedig munkát.

A Tokos zenekar elsődleges célja, hogy minél több emberrel megismertessék a tagok szülőhelyének népzenéjét. Mivel Kolozsvár az otthonuk, a környék zenéje, tánca, kultúrája áll legközelebb a szívükhöz. Szeretnének elődöntőbe jutni, és úgy tartják, onnan kezdve bármilyen helyezés hatalmas sikernek számítana. Ők ugyanis az egyetlen erdélyi csapat, mi több, külhoni magyar népzeneegyüttes, amely még talpon van az idei Fölszállott a pávában.

A Tokos zenekarnak március 15-én szurkolhatunk a középdöntőben.

Nagy Noémi Kriszta balladája


Balánbányán született, nagyon korán kezdte az éneklést és a táncot: kislánykorában már arról álmodozott, hogy népszerű énekesnő lesz. Hatéves korában beiratkozott az Ördögborda Táncegyüttesbe, ahol a tánctudása mellett énekhangjára is felfigyeltek. „Sokáig táncoltam náluk, olykor most is visszajárok” – mondja Noémi. Az együttes koreográfusa, Sándor Csaba hamar felismerte a lány tehetségét, aki ettől kezdve sokat énekelt szólistaként a fellépéseken, tizenkét éves korától pedig számos népdalversenyen is részt vett.

Noémi tavaly még nem jelentkezett a Páva selejtezőire, előbb látni szerette volna, hogy „miről is van szó.” Idén már alapos felkészülés előzte meg a versenyt, az énekesnő úgy véli, inkább saját magával kellett megküzdenie a jó eredményért, mintsem az ellenfelekkel. „Versenyezni elsősorban azért járok, hátha találkozom olyan helyzetekkel, kritikákkal, amelyekből meríteni tudok a későbbiekben.” A területi válogatón a Báthory András pásztorbükki meggyilkolásáról szóló balladával lépett fel. Arra is vigyáz, hogy az előadott ének tájegységének függvényében válasszon magának viseletet is. A középdöntőre kászoni dalokkal készül, így ruházata is kászoni hagyományos népviselet lesz. „Túljutottam a területi válogatón, beszélnek rólunk újságban, televízióban, rádióban, már ez is hatalmas eredmény. Célom, hogy minél többen tudjanak rólam, hallják, ahogyan énekelek, hiszen a szűk baráti és családi kör már régóta ismer.” A jogi tanulmányokat folytató Noémi amúgy nemcsak énekel, hanem tanít is egy újonnan indult kolozsvári népzeneiskolában.

Nagy Noémi Kriszta nemzeti ünnepünkön, március 15-én lép a közönség elé.

Vaszi Levente, a csángó hagyományok képviselője

Vaszi Levente a Bákó megyei Kosteleken született, de megjárta Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt is, míg végül, immár tanárként, hazahúzta a csángó szíve. Most „hagyományőrző magyartanár bácsiként” – ahogy magát nevezi – minden figyelmét arra fordítja, hogy a magyar kultúrát továbbadja a fiatalabb generációknak.

A területi válogató után a kritika igen szépen nyilatkozott a kosteleki énekes hangjáról: „Árad belőle az ősenergia, határozott, egyenes, tiszta, és ami talán a legfontosabb, őszinte. Semmi mesterkéltség, semmi tanult túlcifrázottság: mindent úgy csinál, ahogy a szívéből kipattan. Dalait hallgatva érezni, hogy ott áll mögötte a gyimesi csángók régi és mai nemzetségeinek összetartó ereje.”

„Ahogyan mi őrizzük, éljük hagyományainkat, úgy őriz és éltet bennünket a hagyomány” – tartják a csángók. Ez a gondolat manapság egyre fontosabbá válik, hiszen a még egymástól is elszigetelten élő csángó csoportok olyan különleges archaikus nyelvet beszélnek, olyan kultúrát képviselnek, amely komoly veszélybe került a csángók fogyatkozásával és asszimilációjával. Vaszi Levente arra tette fel az életét, hogy a következő generációk is megismerjék gyökereiket, hogy a mai csángó gyerekek ének, tánc és a magyar nyelv összetartó ereje révén továbbvigyék a több évszázad óta élő tradíciókat.

A kosteleki énekes középdöntőbeli fellépését március 22-én követhetjük figyelemmel.

Bekecs a Nyárádmentéről

Nemcsak kórusmozgalmáról, hanem néptáncmozgalmáról is híres a Nyárádmente. A nyárádszeredai Bekecs Táncegyüttes a Bocskai István Alapítvány „kebelében” jött létre, oktatója, szakirányítója Veress Kálmán 1997 decemberében kezdte el a munkát kilenc-tizedikes diákokkal. Az együttes jelenlegi szakoktatója a Maros Művészegyüttes két táncosa, Szabó Piroska Erika és Benő Barna Zsolt, a zenekart Kacsó Vilmos tanító vezeti. Az együttes állandósította a kiscsoport tevékenységét, táncházat indított, a Bocskai Napok ünnepségsorozata keretében rendszeresen fellép, farsangi ünnepségeket szervez a környék falvaiban. Eljárnak a Vándorcsizma- és a Gyöngykoszorú-találkozókra, ápolják kapcsolataikat a testvéregyüttesekkel, a maguk során ők is ellátogatnak a különböző magyarországi rendezvényekre.

Első előadásukat CD-n is megörökítették, 2010 februárjára pedig elkészült a második nagyműsor, amely alkalomhoz kötött, A farsang farkára címet viseli, bemutatva a nyárádmenti tavaszköszöntő szokásokat. 2011 a váltás és a továbblépés éve volt: Trilógia című produkciójuk műfaja a táncszínház. 2012-ben az együttes újabb előrelépést tett a Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde mesedrámájának táncszínházi előadásával, amelynek rendezője Török Viola, zeneszerzője Könczey Árpád. A Fölszállott a páva területi válogatóján a nyárádszeredai csoport vajdaszentiványi táncokat mutatott be.

A Bekecs együttes március 29-én méretkezik meg a középdöntőben.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.