Egy történelmi kegyhely újjászületése

Nánó Csaba 2014. november 08., 10:19

Csodaszámba menő nem várt segítséggel, nyolc év kemény munkája árán újították fel a kolozsvári Házsongárdi temető egyik legszebb temetkezési helyét, a Bethlen (Bánffy) kriptát. A műemléket a Házsongárd Alapítvány mentette meg a pusztulástól

galéria

A 2004-es romániai műemlékjegyzék B-kategóriás védelmet biztosít a kolozsvári Házsongárdi temetőnek. A sírkert területe ugyan védetté vált, az egyes síremlékek azonban védtelenek maradtak, míg 2010-ben végül 396 sírt, síremléket, építményt nyilvánított védetté a kulturális minisztérium. A pusztítás ellen és a temető megvédésére létrejött Házsongárd Alapítvány munkájának egyik legszebb eredményének számít a meglehetősen romos állapotba került Bethlen – közismertebb nevén Bánffy – kripta felújítása. Az értékmentő munkálatokat a magyar állam, magyarországi önkormányzatok, erdélyi és magyarországi cégek, kolozsvári önkéntesek támogatták, hozzájárulva az impozáns kőépület megmentéséhez. Az átadást nem véletlenül időzítették a közelmúltra, a magyar kormány ugyanis Bánffy-emlékévvé nyilvánította 2014-et az ott nyugvó gróf Bánffy Miklós születésének 140. évfordulójára. A munka nyolc éven át zajlott – aki látta milyen állapotban volt, tudja, hogy miért.

A Bánffy-kriptáról – Erdély egyetlen neoromán stílusú építményéről – lemállott a vakolat, a tetőszerkezet beomlott, beázott, a nyughelyet körülvevő kőfal csak foltokban emlékeztetett az eredetire. A ledőlt falrészek köveit elhordták, sírokba és „újkori” kriptákba építették be, a maradék falat cölöpök tartották. A kriptát többször feltörték, utoljára 1999-ben fosztották ki, ekkor többek között egy bronztáblát is elvittek.

Pusztuló kövek
A kolozsvári Házsongárd a magyar nemzet kultúrájának egyik legjelentősebb és legrégibb panteonja. Jelentőségéről mindent elmond, hogy több mint 400, főként magyar nevezetes személy sírkövét találhatjuk benne. A négy és fél évszázados sírkertben 1911-ben még hatvankét 1700 előtti sírkövet írtak össze, a legrégibb 1586-ból való volt. A 20. század végén még fellelhető legrégebbi 1599-ből maradt fenn, egy ereszes sírkő, a lutheránus temetőrészben, de találtak egy 1585-ből fennmaradt táblát is. Trianon után a román lakosság arányának növekedésével a temetőben is egyre több lett a román sír. Idővel megtelt a temető, az 1970-es években a sírok közti utakat is eladták sírhelynek. A műemlékvédelmi törvény ellenére 2011-ben két márvány és egy homokkő síroszlopot valakik összetörtek, a hozzájuk tartozó sírhelyeket pedig megszüntették. A sírkőtörmelékeken olvasható volt a zabolai Mikes, a balázsfalvi Brencsán és a csíkszentmártoni Szabó család neve, a 19. századi elhalálozási dátumok, valamint a főkormányszéki tanácsosi cím.

Noha a 2006-ban elkezdett javítási munkálatok még nem fejeződtek be teljesen, így is óriási a műemléken tapasztalható változás. A 10 méter magas, 12 méter hosszú és 8 méter széles kripta teljes tetőszerkezetét, homlokzati falát, beomlott támfalát kijavították, felújították az építményt övező, száz méter hosszú kőfalat, a belső falak díszítőfestésének nagy részét restaurálták, megállították az építmény jobb oldalának besüllyedésével járó hatalmas repedéseket a falakon. A kripta belsejének nagy része is megrongálódott. A falak díszítőfestésének restaurálását végző Kovács Fruzsina szerint a falak vízelvezetését még nem sikerült teljesen megoldani, így a munka folytatódik. A szentély jobb részének besüllyedése miatt a falakon hatalmas repedések keletkeztek, az állandóan nedves falakról pedig tenyérnyi nagyságban pattogzott a festékréteg. A padlózatot díszítő mozaik szintén megsérült, ezeket is újjávarázsolják a restaurátorok.

Bár a kripta tervezését ezidáig Ybl Miklósnak tulajdonították, a felújított kripta avatásán Gaal György helytörténész, a Házsongárd szakavatott ismerője azonban megemlítette: Csécs Kinga művészettörténész kutatásai alapján nemrég kiderült, hogy Ybl kortársa, Szkalnitzky Antal építész lehetett atervező, ő egyebek mellett aMagyar Tudományos Akadémia székházát is tervezte. A műemléképületben történelmünk jelentős személyiségei nyugszanak. A kripta gróf iktári Bethlen Domokos megrendelésére épült, aki a család utolsó férfisarja volt. Ide temették Bethlen Domokost és húgát, Bethlen Katalint, itt alussza örök álmát a már említett Bánffy Miklós író, építész, politikus, aki beházasodás útján került a családba, a hamvait tartalmazó urnát pedig 1976-ban helyezték el a kripta falában.

A református egyház által bérelt kripta és terület egyfajta – ahogy az alapítvány igazgatója, Gergelyné Tőkés Erzsébet tanárnő fogalmazott – Noé bárkája szerepet töltött be a temető magyar emlékhelyeit ápoló alapítvány számára. Itt helyezték biztonságba ugyanis az évek során fellelt, pusztulásra ítél faragott köveket, tumbákat.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.