Csengő gyermekhangok Kolozsvárnak

Nánó Csaba 2016. december 23., 20:04

Más lesz, mint a többi – ígéri Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója az idén alakult gyerekkórusról, amely a kincses város magyar iskoláiból toborozta a legjobb hangú gyerekeket. Az igazgató szerint a kórus gyakorlatilag a városé.

Csengő gyermekhangok Kolozsvárnak
galéria

A világon nincs még olyan nép, nemzet vagy közösség, amely a magyarhoz hasonlóan gazdag gyermekkórus-irodalommal rendelkezne kezdve Kodály Zoltán és Bartók Béla egynemű és gyerekkarra írt műveitől Bárdos Lajoson és Jagamas Jánoson át egészen Vermesy Péter Pimpimpáréjáig. Ennek alapján szinte óhatatlanul megszületett az elhatározás: Kolozsváron gyermekkórust kell alapítani. Az ötlet nem új keletű, és eljött a megfelelő idő, hogy a Kolozsvári Magyar Opera vezetősége megtegye a konkrét lépéseket is.

Év elején tehát versenyt hirdettek a gyermekkórus létrehozására. A szervezési kérdésekkel Takács Arankát, az opera munkatársát bízták meg. „Szeretnénk, ha a kórusban éneklő gyerekek számára olyan tudást és élményt biztosíthatnánk, amelyet más körülmények között nem szerezhetnének meg” – nyilatkozta akkor a szervező. A vizsgára százhúszan jelentkeztek, ebből hetvenöt hét és tizennégy év közötti gyereket vettek fel. „Nem azért, mert a többiek gyengék voltak, sőt, meglepően erős volt a mezőny, de ennyi helyet hirdettünk meg, és ők voltak egy picit jobbak” – mondta Takács Aranka. A gyerekeknek két énekkel, egy mondókával vagy verssel kellett készülniük, a vizsgán pedig memória- és ritmusgyakorlatot is kaptak.

Márciusra megalakult a kórus. A gyerekeket pedagógiai okokból három csoportba osztották, és heti egy alkalommal, másfél órás próbaszakokban fejtették ki a tevékenységüket. A próbákra a Karolina téri ferences kolostor dísztermében került sor. Hamarosan összeszokott a csapat, és a 75 gyereknek alkalma adódott a színpadra is felkerülni. Takács Aranka szerint a tagoknak nem volt könnyű, ugyanis hihetetlenül gyorsan kellett tanulniuk és színpadra állniuk. A gyermekkórus első fellépése áprilisban volt a Kolozsvári Magyar Opera Carmen című előadásában, ebben félszáz gyerek szerepelt. Júniusban már a bonchidai kastélynapokon léptek fel, majd ők nyitották meg a tordaszentlászlói kórustalálkozót. Felléptek már a Bohéméletben és a Háry Jánosban is, szeptember elején pedig Válaszúton szerveztek számukra négynapos tábort.

Erkölcsi haszon

A gyermekkórus megalakulásának a Kolozsvári Magyar Operában előzménye is volt. 2013-ban mutatta be az intézmény társulata a Valahol Európában című musicalt Béres László rendezésében, amelyben 33 gyerek lépett fel, az előadás pedig hatalmas sikert aratott. Szép Gyula szerint azonban az akkori előadásnak és a kórus megalapításának nincs köze egymáshoz: „a gyermekkórus nekem régi álmom, véletlen egybeesés csupán, hogy a musical bemutatása után értünk el oda, hogy sikerült a feltételeket megteremteni ahhoz, hogy megfelelő karvezetőt kapjunk Kovács Dalma személyében”. Az igazgató elmondta, az énekkar költségvetési és adminisztratív szempontból jelenleg még nem része az opera hivatásos társulatának, de remélik, hogy nemsokára azzá válik. „A következő igazgatói pályázatba szeretném, ha belefoglalnánk, hogy a gyerekkórus része az operának, addig is többnyire az Operabarátok Köre biztosítja azokat a pénzalapokat, amelyeket igényel a működés” – tisztázta az aktuális helyzetet Szép Gyula. Természetesen egy újonnan alakult énekkarnak is vannak kiadásai, hiszen terembért és karigazgatót kell fizetni, de az opera igazgatója meg van győződve, hogy a kórus működtetéséből jelentősebb az erkölcsi haszon, mint az anyagi kiadások, amelyek ezzel járnak. Felvetődött az is, hogy önálló jogi személlyé alakítsák a gyermekkórust, hiszen akkor saját lábán is meg tudna állni. Szép Gyula szerint az, hogy az opera égisze alatt működik, annak tudható be, hogy nem akadt más, aki szárnyai alá vette volna. Az igazgató úgy gondolja, a kórus gyakorlatilag a városé, és valószínűleg Kolozsvári Magyar Gyermekkórus név alatt fog fellépni.

Összetett feladatok

Szép Gyula többet vár ennek a kórusnak a megalapításától, minthogy musicalekben vagy egyik-másik operában elénekeljenek egy-két nótát. Az operairodalom sem bővelkedik gyerekkórusra írt művekkel, a Carmenben például kétszer négy percet vannak a színpadon, a Bohéméletben összesen öt percet a második felvonásban. Ennyiért működtetni egy kórust etikátlan a szülők és a gyerekek irányába – véli Szép Gyula –, viszont a magyar gyerekkórus-irodalom olyan, amilyen a világon egyetlen más nemzetnek sincs. „Hatalmas mennyiségű és nagyon értékes ez az irodalom, ezért a kórust elsősorban a városénak képzeltem el, és nem azért, hogy az opera kényszereinek legyen kitéve”. Minőségi énekkart kell létrehozni – mondja a direktor –, amely inkább a budapesti rádió gyerekkarához hasonlítható. Ők legalább fél évszázada működnek, teljesen önálló koncerteket tartanak, saját repertoárral rendelkeznek, emellett természetesen besegítenek az Operaháznak is.

Kitartást igényel

A gyerekeknek manapság rengeteg lehetőségük adódik a szórakozásra, kikapcsolódásra. Ebből a szempontból is meglepően sokan jelentkeztek a meghallgatásra. A sportos és kulturális ajánlatok dömpingjében az énekkar kicsit hálátlan, hiszen az érvényesülés lassú folyamat. Aki színjátszó csoport tagja, az lehet, hogy tíz egyórás próbát követően már szerepelhet egy kétórás előadásban. Ennyi próbával azonban még egy ötperces énekkari művet sem lehet három szólamra becsületesen megtanulni – figyelmeztet Szép Gyula. Ha valaki viszont megérzi az együtténeklésnek és a szólamban való éneklésnek az örömét és a megfoghatatlan belső szépségét, az semmi máshoz nem hasonlítható. Talán Kodály Zoltán az, aki a legjobban megfogalmazta, milyen életörömöt, egészséges életösztönöket alakít ki és szabadít fel az együtténeklés.

Jócskán volt túljelentkezés a vizsgán, de Szép Gyula szerint sok szülő csak a színpadon elérhető sikert vette figyelembe, amikor elvitte gyerekét a meghallgatásra: „Sajnos le kellett törnöm a lelkesedésüket. Itt nem a hírnévről és a csillogásról van szó. Olyan intézményt szeretnénk létrehozni, amely önállónak számít, és eddig hiányzott a város amúgy színes kulturális palettájáról.”

Más, mint a többi

Kórusok városszerte működnek, a legtöbb iskolának is megvan a maga énekkara. A most alakult gyerekkórus azonban mégis más, mint a többi. Nagyon sok iskolának van kiváló énekkara, de a miénk azért is más, mert ez egy válogatott kórus, nem osztályok szintjén működik. Nem beszéltünk rá senkit, hogy részt vegyen e tervben. Akik mást képzeltek ezzel az énekkarral kapcsolatban, el is mentek, de maradt egy olyan mag, amellyel minőségi munkát tudunk végezni – mondja Szép Gyula. És a hangsúly a minőségre esik. Az emberek nagy részének van hallása és hangja, másoknak viszont születéstől fogva nincs. Utóbbiakat, még ha szeretnének is énekkarban lenni, ilyen szinten nem szabad engedni. Ha száz tisztán énekel, és egy nem, az elrontja az összes tag munkáját – véli az opera igazgatója. 2017 februárjában valószínűleg újabb felvételit hirdetnek, amire szeretettel várják majd az érdeklődőket.

A gyerekek természetesen hamar megnőnek, de jól meg kell gondolni, mikor engednek be újakat. A jó éneklésnek sok összetevője van: ha hirtelen újak kerülnek a kórusba, és mindent elölről kell kezdeni, nem lehet tudni, mi lesz a régiekkel és az összhanggal. Nem olyan egyszerű kezdőket és haladókat egy színpadra engedni, hiszen ez olyan, mint a kolozsvári focicsapatot összeereszteni a Real Madriddal – él a hasonlattal Szép Gyula.

A kolozsvári magyar opera karácsonyi koncertjét szinte ráépíti a gyermekkórusra. A koncert műsorát Horváth József, az opera karmestere és Kovács Dalma karigazgató állították össze, részben a magyar népi és vallásos énekekből, de szerepel benne az egyetemes karácsonyi dalkultúrából is néhány csemege.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.