Bánffy Miklós háromkötetes Erdélyi történet című műve az író származása és a trilógia tartalma miatt a szocializmus idején száműzetett. Az elmúlt évtizedekben azután újra megjelenhetett – világnyelveken is. A kommunizmus éveiben agyonhallgatott gróf szerteágazó munkásságát születésének évfordulóján méltó módon sikerült feleleveníteni.
Az emlékév nyitányaképpen a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet nemzetközi konferenciának adott otthont. Szebeni Zsuzsa színháztörténész külön felhívta a figyelmet a gróf sokrétű munkásságára: regényírói tevékenységén kívül karikatúrákat rajzolt, remekül értett az ötvösművészethez, zenét szerzett, rendezett, díszlet- és jelmeztervezői, színházszervezői munkája is jelentős (1912 és 1917 között a Nemzeti Színház és Opera intendánsa volt, szerepet vállalt Bartók Béla népszerűsítésében is, sőt egyes Bartók-darabok jelmez- és díszletterveit is ő készítette). Párhuzamos munkát folytatott az 1922-es genovai konferencián is, ahová külügyminiszterként utazott, de közben karikatúrákat rajzolt, mivel úgy vélte, jelentéktelen gazdasági kérdésekről volt szó.
Bánffy Miklós szülővárosában, Kolozsváron, több rendezvénnyel is megemlékeztek a gróf munkásságáról. Az Erdélyi Történelmi Múzeum kiállítást szentelt emlékének, és a születési évfordulóra sikerült felújítani a Házsongárdi temetőben található Bethlen-kriptát is, melyben Magyarország egykori külügyminisztere örök álmát alussza.
A Bánffy-év záróakkordjaira a Kolozsvári Magyar Operában került sor. A színháztörténeti jelentőségű eseménysorozat első állomása Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának bemutatója volt. Az előadás szervesen kapcsolódott Bánffy Miklós munkásságához: száz évvel ezelőtt Bánffy Miklós volt a budapesti Operaház főigazgatója, haladó szellemiségű vezetőként megreformálta a magyar operajátszást. A kékszakállú herceg vára az 1918-as ősbemutató Bánffy Miklós által megalkotott látványterveinek rekonstrukciójával mutatkozott be a kolozsvári színpadon. Az előadás rendezője a világhírű film-, színház- és operarendező Szinetár Miklós, az érdeklődők az általa rendezett A Nagyúr – Gróf Bánffy Miklós című dokumentumfilmjét is megtekinthették.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.