A 90 éves Kallós Zoltánt köszöntötték

Nánó Csaba 2016. május 04., 13:26

Hatalmas érdeklődés mellett mutatták be a kolozsvári Magyar Operában Csinta Samu A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című kötetét. A könyvbemutató házigazdájának szerepét Szép Gyula operaigazgató játszotta, de szót kapott Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató is. A könyvbemutató után gálaműsorral köszöntötték a néprajzkutatót, melyen beszédet mondott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke is.

galéria

Könyvet csak úgy írhatunk valakiről, ha egy hullámhosszra kerülünk vele. Csinta Samu munkájára ezen megállapítás tökéletesen illik: lélektől lélekig történő vándorolás, melyből kikristályosodik a kilencvenéves Kallós Zoltán életútja. A kötet jóval több dokumentumregénynél, de interjúkötetnek sem illik be. Bár az egyszerűbb út ez lett volna, a szerző korántsem ezt választotta: némileg szorította ugyan a határidő, de Csinta Samu átfogó dokumentálódásba kezdett. Mindenekelőtt sokat beszélgetett: elsősorban Kallós Zoltánnal, illetve munkatársaival, majd ezek nyomán örökítette meg mindazt, amiért a 90 éves néprajzkutató kiérdemli kortársaitól és majdan az utókortól a „lélekmentő” jelzőt.

A néprajzos szentélyében

Ahogyan a szerző is bevallotta, eleinte idegenkedve fogadták Válaszúton, a néprajzos szentélyében, de hamar megbarátkoztak vele. És a többi helyszínen is, hiszen Csinta végigjárta a néprajzkutató útjait, ahol könyvének főszereplője megfordult és nyomot hagyott. Ezek pedig sokfelé fellelhetők, hiszen Kallós Zoltán élete maga az alkotás: minden kézzelfogható földi javakon túl embereket „alkotott”, lelkeket mentett. Ott, ahol mások már-már lemondtak arról, hogy a magyar magyar maradjon, Zoli bácsi mindig felfedezett még egy lehetőséget. Tisztában volt és van azzal – ezt a Kallós-mondást idézte a könyvbemutatón Andrásfalvy Bertalan, az Antal-kormány művelődési és közoktatási minisztere is –, hogy „addig maradhatunk meg magyarnak, amíg táncolunk és magyarul énekelünk.”

A szeretet szeretetet szül – ezért is jelentek meg olyan nagyszámban Kallós Zoltán tisztelői Csinta Samu könyvének bemutatóján. Köztük Gázsa Papp István, Könczey Árpád, Kelemen László zenészek, akik ott bábáskodtak az első erdélyi táncházak megszületésénél, és most Zoli bácsi tiszteletére muzsikáltak a magyar opera emeleti előcsarnokában.

A feledés özönvize ellen

A könyvbemutatót követően egy zárt körű gála keretében illusztris vendégek köszöntötték Kallós Zoltánt: Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mellett felszólalt Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is. A meghívottak közt jelen volt erdélyi közéletünk színe-java, de magyarországi közszereplőket, a kulturális élet képviselőit is szép számmal felfedezhettük a közönség soraiban.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Kallós Zoltánban „még mindig több tetterő lakozik, mint közülünk számosokban”, és a „néprajzkutató naponta állít elénk mércét és példát”. A miniszterelnök megemlítette: Kallós Zoltán sohasem mások ellen, mindig csak a népéért, a megmaradásért dolgozott. Hatalmas tartományokat hódított meg, és tartott meg közös emlékezetünkben.„Minden perc, amit veled töltünk, fontos a számunkra. Bizonyíték arra, hogy nagyszerű dolog egy hazát szolgálni, és szolgálni azt életre, halálra. (...) Drága Zoltán bátyám, Isten éltessen, maradj közöttünk, maradj meg nekünk sokáig egészségben és boldogságban” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Gergely Balázs is azt idézte fel, hogy a diktatúra idején Kallós Zoltán kolozsvári lakása „a népi mindentudás egyetemének” a helye volt, ahol a néprajzkutató „két házkutatás között” gyűjtötte és átadta az értékeket.

Kelemen Hunor Szabadság-szobor emlékéremmel tüntette ki a néprajztudóst. Köszöntésében azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán olyan korban helyezte biztonságba az erdélyi magyarság népi értékeit, amikor a diktatúra a megsemmisítésükre tört. Megjegyezte, más lehetne az életmű, ha energiáit nem a diktatúra szorításában, hanem egy szabad világban fordíthatta volna alkotásra.

A gálaműsorban azokat a néprajzi tájegységeknek a népdalait, néptáncait mutatták be erdélyi hagyományőrzők, amelyeken Kallós Zoltán gyűjtött. A gála végén, valamennyi előadó Kallós Zoltánnal és a közönséggel együtt énekelte együtt a néprajzkutató kedvenc dalát, a Fordulj kedves lovamat.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.