HIRDETÉS
Gyerekkorom szeretett mestere, Gyimesy Kásás Ernő rajztanár és festőművész 120 éve, 1901. április 15-én született Gyergyószentmiklóson. A híres Mikó Kollégium diákjaként Sepsiszentgyörgyön nevelkedett. A főiskolai felvételire Gyárfás Jenő készítette fel a háromszéki városban, a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár és Benkhard Ákos voltak a mesterei. 93 éves korában, 1994-ben New Yorkban hunyt el.
Ernő bácsihoz, édesapám barátjához 1955-ben kerültem rajztanulónak. Budapesti háza emeletén volt a műterme,
az ablakokon áradt be a fény. Az egyik falán fiókos szekrény állt, ezekben tartotta a diaképeket. A többi falon gyönyörű olajfestmények lógtak, köztük a számomra legszebb Kleopátra és a Velencei Dózse-palota.
Nagy hatással volt rám a mester, pedig csak kevés időt töltött velem a két tanórából, de ez mindig elegendő volt ahhoz, hogy a foglalkozás végén eredményes lehessek.
Gyimesy Kásás Ernő univerzális mesterként jól értett a fotóművészethez, s kiválóan játszott hegedűn és zongorán. Amikor 55. születésnapját ünnepeltük szüleim és felesége társaságában, a felnőttek Ernő bácsi bravúros hegedűjátéka mellett nótáztak, mi, gyerekek pedig bámulattal hallgattuk őket, és a fiókokban lévő diafilmeket nézegettük. Serdülőkorom örök élménye maradt a vele eltöltött idő.
1956-ban Magyarországon jószolgálati tevékenységet végzett és az Egyesült Államokba való menekülése után ugyanezt tette.
Már 1956 decemberében megszervezte a magyarországi menekültek megsegítését.
Régi sikerei helyszíne 1927–1929 között East Chicago volt. Az ottani rádió bemondójaként és a helyi újság tudósítójaként kereste a kenyerét, majd 1934-ben ismét az Egyesült Államokba utazott. Elnyert ugyanis egy pályázatot a Mit adott a könyv az emberiségnek? című téma megfestésére.
Művét 1934–1935-ben a chicagói világkiállításon állították ki a tudományok csarnokában. Tízezrek csodálták meg a 12 méteres freskót,
a kép avatásakor 500 fős bankettet tartottak. Másik jelentős művét is ekkor festette, a 3,3 méter széles Justicia festményt, amely az East Chicago-i városi bíróság dísze lett. 2004-ben felújították és a város dísztárgyaként ünnepelték.
Betegsége miatt hazatért Erdélybe, ahol újságíróként az amerikai Szabadság és a sepsiszentgyörgyi Székely Nép munkatársaként dolgozott, tudósított. Főszerkesztője lett a Magyar Fényképésznek és közölt a Magyar Film című folyóiratban is. A kor legjelentősebb témáit dolgozta fel, sokat fényképezett. Ide kívánkozik szüleim esküvői vacsorájáról készített fényképe Jávor Pállal. A bécsi döntés idején Beregszászról és Erdélyből tudósított, írásaiért 1943-ban állami kitüntetésben részesült. 1948-ban feleségül vette Szigetváry Esztert, aki később New Yorkban divatszalont nyitott.
A Külföldi Magyar Képzőművészek Világszövetsége és a Clevelandban működő Árpád Akadémia szakosztály elnökeként 1956 után több kiállítást rendezett. A New York-i Magyar Házban megszervezte az Első magyar könyv és sajtó napját. Az Árpád Akadémia magyar találkozóin 20 éven keresztül a kiállítások főrendezője volt. A képzőművészek világszövetségének keretében Münchenben az olimpia évében, Washingtonban a Capitolium márványpalotájában, Los Angelesben, Torontóban és más nagyvárosban több ezer látogató előtt rendezett kiállításokat.
1978-ban hazautazott szülőföldjére, Erdélybe, ahol nagy szeretettel fogadták, tárlata nyílt a Székely Nemzeti Múzeumban.
Afrika több városában 1963-ban nyílt kiállítása. Johannesburgban rendezték meg a világ legnagyobb szabadtéri kiállítását, ahol a N.Y. Public Library I és II, két egymás mellé helyezett, térhatást kiváltó festményével aratott nagy sikert.
Halász Péter írta róla az Amerikai Magyar Népszava 1965. januári számában: „az 1960-as évek végén Tinton Falls városban a művész pódiumfestést tartott a nagyközönség előtt.
Könnyű Lászlóval társzerzésben írta meg a Külföldi magyar hivatásos képzőművészek lexikonát.
A Tisztelet a szülőföldnek című budapesti tárlat kapcsán 1982-ben írta Szabó Lilla művészettörténész Külön világban és külön időben című könyvében, hogy „Gyimesi Kásás Ernő 1977-ben megjelent lexikona nagy szolgálatot tett az ügynek. E munka nélkül valószínűleg a rendezők sem mertek volna vállalkozni erre a feladatra.”
Száz év művészei egy festő életrajzában 1880–1980 címmel 1983-ban jelent meg nagy jelentőségű életrajzi könyve. Gyimesy Kásás Ernő két aranyérem és több érdemrend birtokosa és számos jeles társaság tagja volt. 1994-ben bekövetkezett halála után a hazai és külföldi galériák sikeresen árulják képeit. Munkásságával művészettörténeti írások, lexikonok, megemlékezések foglalkoznak. Kis szerencsével könyvei is elérhetők antikváriumokban.
Tóth Csaba Béla
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
