Talán egész Erdélyben nem rendeznek könyvvásárt olyan patinás környezetben, mint a kolozsvári Vallásszabadság Házában, amelyet nemrégiben az Európai Unió műemlékvédelmi elismerésével, az Europa Nostra-díjjal is kitüntettek. Néhány éve, az épület átadásakor elhangzott: az unitárius egyház a közösség szolgálatába kívánja állítani egykori püspöki palotáját, ahol jelentős közösségépítő munka fog folyni. A kommunista diktatúra idején lebontásra ítélt, aztán csoda folytán megmenekült ingatlan ma a kultúra egyik bölcsőjeként is szolgálja a kolozsváriakat.
„Boldog vagyok, hiszen az unitárius egyház nem is képzelhetne el méltóbb rendezvényt ebben a környezetben, mint az Adventi Könyvvásárt” – mondta az esemény megnyitóján Kovács István unitárius püspök.
Nagy Péter főszervező, az Exit Kiadó igazgatója megerősítette az egyházi máltóság szavait: ennél méltóbb helyet a könyveknek is nehéz lenne találni Kolozsváron.
Amikor a látogató belép az épület boltíves kapuján, a falakból, az ajtókból, minden kőből és sarokból a történelem köszön vissza rá. Miután pedig a tágas lépcsökőn felér a több évszázados ház termeibe, szinte eláll az ember lélegzete: karnyújtásnyira az unitárius egyház ereklyéitől, egy hatalmas teremben, Dávid Ferenc valláslapító saját kezű írásainak szomszédságában akad rá a könyvvásárra. Az árusokat körülvevő falakról az egyház mindenkori püspökei tekintenek a kíváncsiskodókra, mintha csak jelre várnának, hogy a festményekről leszállva kicsit körbenézzenek a könyvek birodalmában. Ám nem csak az emeleti helyiségekben zajlik az élet: kísérteties érzés vesz erőt az emberen, amikor a szűk lépcsőkön leballag az alagsori helyiségbe, amely könyvbemutatóknak ad otthont, és ahol úgy tűnik, mintha megállt volna az idő. Letűnt korok emlékét idézi a helység végében vasráccsal elzárt kicsiny tér is, amely mintha rabságra ítélt emberek egykori lakhelye lett volna. Ha viszont félretesszük a képzeletünk által szült rémképeket, akkor kiderül, hogy a pince helyiségei tulajdonképpen az egykori lakók boroshordóinak tárolására vagy egyebek raktározásra szolgált. Napjainkban pedig a szellemi csemegét kínál a látogatóknak. Így aztán a majdhogynem múzeumi körülmények között tartott könyvvásár idén is kihagyhatatlan volt az ünnepi előkészületekből.
Nemrégiben riasztó tényre hívta fel a figyelmet a Román Statisztikai Intézet: adatai szerint a rendszerváltást követő harminc év alatt a könyvtárak csaknem fele bezárt, a könyvtárlátogatók száma pedig harmadára csökkent. Míg 1990-ben még 16 és fél ezernél több könyvtár működött az országban, mára csak 8 és félezer nemzeti, egyetemi, szakosodott, iskolai könyvtár várja olvasóit. Ehhez még hozzáadódik, hogy a nyomtatott sajtó is eltünedezőben van. Mindazonáltal Nagy Péter, az adventi könyvvásár főszervezője bizakodónak mutatkozik: szerinte a mostani könyvvásár is igazolja azt a korábbi optimista kijelentését, miszerint a könyv reneszánszát éli.
Olvasásra és a könyv szeretetére nevelni a gyerekeket, fiatalokat és önmagunkat nagyon fontos” – fogalmazott az igazgató, aki úgy véli, mindebben nélkülözhetetlenek a hasonló könyvvásárok, ahol a könyvtermést a kiadók megmutathatják, az olvasók pedig egyben láthatják. Nagy Péter elmondta: „csodálatos évet zárunk a sok bezártság után, újraindult az élet, a könyvvásárok – amik nagyon fontos tényezők a kiadók és az olvasók számára egyaránt –, újraéledtek. Ha nem is nagy példányszámban jelennek meg erdélyi könyvek, de nagy a felhozatal.” És ha már sikerekről esett szó, a kiadóigazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy az Exit Kiadó idei bestsellere, Zilahi Csaba Erdélyi MagyaRock című könyve már eddig 1000 példányban fogyott el, ugyanakkor nagy sikernek örvend a Kolozs, a fehér arany faluja című kötet is, amiből egy hónap alatt 500 példány fogyott el.
Választékban nem volt hiány az idei könyvvásáron sem. Egy 250 négyzetméteres területen kilenc kiállító stand több ezer publikációt kínált eladásra a Vallásszabadság Házában. Kicsik és nagyok is kedvükre választhattak a magyar irodalmi és publicisztikai felhozatalból, hogy idén se maradhasson ki a könyv a karácsonyfa alól. Voltak kiadók, amelyek személyesen nem lehettek jelen, de az Idea könyvtér ernyője alatt meg lehetett kapni kiadványaikat.
A kiadók képviselői egyetértettek abban, hogy a legnagyobb kereslet a gyermekkönyvek iránt mutatkozik, de szépen fogyott a kortárs irodalom is. Szikszai Bóné Ildikó, az Ábel Kiadó vezetője szerint a fiatalok is vásárolnak szép számban könyveket, ha ők nem is a klasszikusokat keresik.
A 8. Adventi Könyvvásáron megismerhettük a legfrissebb könyvtermést. Ilyenkor a kiadók is igyekeznek úgy időzíteni a munkát, hogy a legújabb kiadványaik a vásár idejére a polcokon legyenek. Így aztán számos könyvbemutató keretében találkozhatunk a legkülönfélébb tematikájú könyvek szerzőivel a ház alagsorában. Többek között Laczkó Vass Róberttel (a szerzőt Bodó Márta, a Keresztény Szó főszerkesztője faggatta) és Botházi Máriával új köteteikről beszélgethettünk, a sétatéri színház sokoldalú művészének pedig nagysikerű verses-zenés Petőfi-estjét is láthattuk. László Miklós és Nagy Béla HázsongArt című hiánypótló könyve kapcsán a szerzőkkel Szabó Zsolt, a Kolozsvár Társaság elnöke beszélgetett, Éjszakák a zenben című verseskötetéről Balázs Imre Józsefet művészkollégája, Sánta Miriám költő, író faggatta.
Más könyvkiadók mellett az Ábel Kiadó az egyike azoknak, akik a kolozsvári Adventi Könyvvásár összes kiadásán részt vettek. Ők is próbálják úgy időzíteni a munkát, hogy ünnepek idejére is elő tudjanak rukkolni újdonságokkal. A kiadó gondozásában jelent meg a napokban Demény Péter Zsiléta könyve című kötetet, amely tulajdonképpen egy önéletrajzi írás. Arra figyelmeztet, hogy járjunk nyitott szemmel a világban, mert sok Zsilétához hasonló fiatal él körülöttünk, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy kiléphessenek a bántalmazó család, a bántalmazó kapcsolat rabságából. Szintén az Ábel Kiadó gondozásában látott napvilágot a közelmúltban Nagy Miklós Kund életinterjú-kötete, amelynek főszereplője Biluska Annamária marosvásárhelyi színésznő, és amely a Prospero sorozatban jelent meg. A Koinónia Kiadó adventi újdonságai közé pedig Gál Andrea Farkasszem és Kistarisznya című meseregénye tartozik.
Kisgyerekes szülők is bátran vállalhatták a vásározást, ugyanis csemetéiket a Napsugár Játszóházban szórakoztatta Szabó Kinga játszóházvezető. Az Idea Könyvtér, az Exit és a Napsugár Kiadó által szervezett adventi könyvvásár zárónapján a vásárlók tombolán vehettek részt.
Természetesen nem csak adventkor vásárolhatunk könyvet magunknak vagy szeretteinknek. Bár az adventi könyvvásár általában az év utolsó nagyobb könyves rendezvénye, a könyvkereskedők az év többi napján sem tétlenkednek. A kiadók is rájöttek – ahogyan egy könyvárus fogalmazott –, hogy a „könyvet ki kell vinni az olvasó elé, ha már neki nincs ideje bejönni a boltba”. Az Exit Kiadó igazgatójaként Nagy Péter szinte minden könyvvásáron részt vett már az idők folyamán, amit Erdélyben szerveznek. Szerinte a marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár a legjelentősebb, ezt minden év novemberében szervezik a színházban, és hatalmas felhozatalt biztosít olvasnivalóból.
Hetvenévnyi kényszerszünet után 2011-ben Kolozsvár ismét felsorakozott az Ünnepi Könyvhét eseményeinek színhelyei közé.
Ennek megtartását Supka Géza író, újságíró, történész kezdeményezte még 1929-ben, de a kincses városban a kommunizmus éveiben szünetelt a megrendezése. Könyvhetet ugyanakkor Csíkszeredában is szerveznek. Komoly könyvvásáron vehetünk részt minden évben a Kolozsvári Magyar Napok keretében is, Nagyváradon pedig a Várad folyóirat és a Szigligeti Színház rendezi meg minden évben a Könyvmaratont és könyvvásárt. Szórványvidéken általában városnapok vagy magyar napok keretében lehet tallózni a könyvek között – tudtuk meg Nagy Pétertől. Ide tartoznak többek között a szatmárnémeti, szilágysomlyói, besztercei vagy nagybányai fesztiválok, rendezvények, melyeket az erdélyi magyar könyvkiadók is rendszeresen megtisztelnek jelenlétükkel. Udvarhelyen pedig a kolozsvári adventi vásár előtt pár nappal ért véget a könyvvásár.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.