HIRDETÉS

Ludas Matyitól a Mézga családig

Kádár Hanga 2017. november 28., 10:50 utolsó módosítás: 2017. november 28., 10:53

Nemrég hunyt el Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, forgatókönyvíró, akinek a neve számos magyar számára nem mond sokat. A Mézga család történetei és dr. Bubó viszont sok olvasónak cseng ismerősen. Mindezt neki köszönhetjük.

 

A Mézga család a felnőtteket saját hibáikkal szembesíti, a gyerekeket neveli és mindenkit szórakoztat Fotó: IMDB.com

A háttérfestőként, tervezőként, zeneszerzőként is alkotott Nepp József forgatókönyvíróként és rendezőként olyan neves magyar rajzfilmeket adott a magyar tévézőnek, amelyeken generációk nőttek fel, és amelyek aktualitása ma is örökzöld. A Mézga család és Mézga Aladár különös kalandjai, a Kérem a következőt, a Vakáción a Mézga család, a Hófehér, a Megalkuvó macskák mind a nevéhez fűződnek, de a nemzetközi sikerű Macskafogó mindkét részénél is főszerepet játszott.

Olyan animációkat és történeteket köszönhetünk neki, amelyek számos mai rajzfilmmel ellentétben felnőttet és gyereket egyaránt szórakoztattak, tanítottak ellentétben számos mai, gyerekcsatornán közvetített butító mesével.

HIRDETÉS
A Magyar Mozgókép Mestere

Nepp József 1934-ben született Budapesten. Szakmai tudásához, tehetségéhez jelentősen hozzájárult, hogy az ötvenes években az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakos hallgatója volt, és alig végezte el az egyetemet, már a Pannónia Filmstúdióban dolgozott háttérfestőként, majd rendezőként. Innen is vonult nyugdíjba a kilencvenes évek végén. Erőteljesen kifejező, könnyen valóságosnak tűnő karaktereivel megtűzdelt, fanyar humorú történetei hamar megnyerték a magyar közönséget. Megnyerő hitelességgel közölte a hetvenes évek hangulatát, görbe tükröt tartott a hibáit és szerethetőségét egyszerre kifejezett magyar társadalom elé mintegy okítva a jövő nemzedékét arra, hogyan lehetne, kellene másként gondolkodni. Kezdetben Csermák Tibor grafikussal, rajzfilmrendezővel dolgozott együtt, majd Dargay Attilával alkotott emlékezetes mozgóképeket.

Az 1961-ben forgatott Szenvedély című nyolcperces rövidfilmje nemcsak professzionális előállítása miatt vált nevezetessé, hanem főhőse megformálása miatt is, akiből később Gusztáv figurája született az azonos című rajzfilmsorozatban. Ternovszky Béla Macskafogó című animációs krimijének a forgatókönyvét is ő írta. Dargay Attila Szaffijának a forgatókönyvírás mellett a háttereit is Nepp József tervezte. Az erdő kapitánya című mozifilmjének írója, forgatókönyvírója volt, majd 1983-ban bemutatták első, egész estés rajzfilmjét, a Hófehért.

Szinte minden népszerű, milliós rajongótábort vonzó, szakmailag elismert magyar rajzfilm születésénél atyáskodott vagy segédkezett.

Karrierje során munkáját Balázs Béla- és Kossuth-díjjal jutalmazták, de az Érdemes művész, Kiváló művész elismeréseket is megkapta. 2006-ban pedig a Magyar Filmszemle a Magyar Mozgókép Mestere díjjal ismerte el példátlan életművét.

Mézgáék és az édes-keserű magyar valóság

Míg a magyar játékfilmipar napjainkban kezd feléledni, addig a rajzfilmek valódi aranykorukat a hatvanas évek végén, illetve a hetvenes-nyolcvanas években élték. Gusztáv először Nepp két önálló rajzfilmjében jelent meg, később a főhőssel indult sorozatnak számos részét rendezte. A városi, kicsit szerencsétlenkedő, néha a britek Mr. Beanjére emlékeztető Gusztáv a hétköznapi élet velejáróival –autóvásárlás, feleségkeresés, féltékenység, legyek hajkurászása –küzd meg humorosan ábrázolt képkockákon, általában ötperces részekben. A ritkahajú, néha kapzsi, füllentős, emberszerű figura életének rövidke részeit nemcsak Magyarországon, hanem Európa számos államában, sőt még Új-Zélandon is vetítették, hiszen nyelvi nehézségekbe nem ütközött a feladat. A rajzfilm öt évadot élt meg, amelyből az első hármat DVD-n is kiadták, a sorozat ugyanakkor 1982-ben Ezüst Légy-díjat nyert.

Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjait már sokkal több generáció megismerhette: a Pesten élő kétgyermekes, kutyás-macskás család epés magyar humorral, lehengerlő részletességgel kigondolt típusfigurákon keresztül a felnőtteket saját hibáikkal szembesíti, a gyerekeket neveli, és korosztálytól függetlenül mindenkit szórakoztat.

A szivarozó, gyenge jellemű papucsférj, a lusta, vezéregyéniségű feleség, a számtanpéldát a bandázás mögé szorító, tinédzserséggel küzdő lány és a meg nem értett, fizikus zseniként, butácska, petyhüdt családtagjai között elkallódni látszó fiú történetében Mézga Gézának és Aladárnak sikerül felvennie a kapcsolatot 30. századi leszármazottjukkal, MZ/X-szel. A távoli rokon különleges, jövőbeli tárgyakkal igyekszik Mézgáék kérésére szponzorálni a családi vágyat és egyetértést, számos kalandba és drámába sodorva a jövőre még fel nem készült családod.

A népszerű szituációs komédia második évadában Mézga Aladár Blöki kutyájával utazza körbe a fél univerzumot saját készítésű űrhajójával. A legifjabb Mézgától kevés fizikát is tanul az ember, a hidegvérű, borotvaeszű kalandor azonban a különböző bolygókon olyan problémákkal szembesül, amelyeket a Földön is számtalanszor tapasztal az egyszeri földhöz ragadt polgár. Aladár többek közt megtanulja, hogy a teljes lustasággal elegyített luxusba beleőrülhet az ember, hogy a zene hallgatása gyógyír, de mértéktelen mennyiségben agyméreg, illetve, hogy egy-egy háború végén az ember már maga sem tudja, miért pusztítja a másikat. A Vakáción a Mézga családban Mézgáné leánykori szerelme, Hufnágel Pisti hívja világkörüli utazásra a családot mogorva, ám megfontolt, egyetemi oktató szomszédjukkal, Márissal együtt, de korántsem szívélyessége jeléül. Kiderül ugyanis, hogy Pisti pitiáner bűnöző, néhai kedvese családját pedig olyan kalandba keveri, amely könnyen megállja a helyét bármelyik hol-lywoodi krimi/kalandfilm mellett, csak épp rajzolt figurákkal és többnyire gyerekbarát módon.

Beszél majd az utókor

A dr. Bubó bagolydoktor főszereplésével játszódó sorozat főcímdalát talán még néhány mai gyerek is a tévével együtt énekli, ha néha a magyar köztévé valamelyik csatornájára kapcsol. Hősünk, az uhubagoly egy hatalmas tölgyfában rendezi be rendelőjét, amelyben a termetes medvével, Ursula nővérrel igyekszik segíteni a betegeken. Az erdei állatok rendszerint valamilyen súlyos pszichológiai problémával küzdenek: az elefánt kisebbrendűségi komplexusban szenved, a bolha megalomániás, a liba hipochonder, a szarvas betegesen féltékeny, a disznó részeges, a víziló falánk, Bubó pedig mindegyiküket megpróbálja kikezelni általában félreértve a megoldandó problémát. Pszichológiai kutatásainak törekvése és azok rendszeres elhibázása adja a rajzfilmsorozat fő humorát. Emellett Bubó igyekszik erdei bűnügyeket is felgöngyölíteni Sólyom csőrmester barátjával. Ez a sorozat is egy falatnyi, múlt század végi magyar valóság.

Rövid, hétperces játékideje ellenére az 1979-ben bemutatott Megalkuvó macskák című animációs musical két lusta macska reménytelen küzdelméről szól, amelyet a házat elárasztó szemtelen egerek ellen vívnak. A sokatmondóan végül kompromisszummal végződő ellenségeskedés Hofi Géza és Koós Ká­roly kiváló szinkrontolmácsolásában sikerre volt ítélve. Ugyanakkor az elsősorban nem gyermekeknek szóló Hófehér hozta meg Nepp József számára az életműdíjat az 1984-es Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon. Hófehérke történetének elferdített változata, paródiája Nepp egyik legendás munkája, amely a mesék megszokott toposzának kifigurázásán kívül némi történelmi paródiával és nyolcvanas évekbeli társadalomkritikával is szolgál a nézőnek.

Az egészestés, legendás Ludas Matyit –amely éppen idén ünnepli negyvenéves születésnapját –bár Dargay Attila rendezte, forgatókönyvét Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel írta. Az aprólékos, precíz alkotás lenyűgöző színvilággal, ízes szinkronnal és az eredeti történethez hű cselekménnyel tesz minden nézőt könnyedén a magyar rajzfilm rabjává. A Szaffi alkotói listája a Ludas Matyiéhoz hasonlóan alakult: Dargay, Nepp és Romhányi aranytriója Jókai Mórnak A cigánybáró című kisregénye alapján alkotta meg a vagyonából kifosztott, cigányok közt nevelkedett magyar nemesi származású fiú küzdelmét szerelemért, igazságért, hazatérésért az elnyomó, kiforgató osztrák hatalmaskodással szemben.

Nemzetközi sikerű gengszterrajzfilm

A Ternovszky Béla rendezte, német-kanadai koprodukcióban készült Macskafogó forgatókönyvét szintén Nepp József írta: a felnőtteknek talán nagyobb szórakozási lehetőséget nyújtó, de egyébként korhatáros besorolás nélküli M. M. u. (Mickey Mouse után) 80-ban az X bolygón a bűnözőszindikátusokba szerveződött macskák az egértársadalom teljes felszámolására törekednek. Az egerek egyik tudósa, Fushimisi professzor ennek kivédésére egy megoldáson dolgozik. Az egerek titkosszolgálata, az Intermouse egy rég visszavonult egérügynökét, Nick Grabowskit hívja segítségül, akinek a tudós tervét célba kell juttatnia. A rajzfilmet a nyolcvanas évek végén az Egyesült Államokban és Kanadában is forgalmazták, a Szovjetunióban orosz szinkronnal vetítették, de játszották még az akkori szocialista tábor néhány országában, így Csehszlovákiában, Bulgáriában, a nyugati tömb országai közül Hollandiában, később Franciaországban is. A hidegháborús utalású, egyszerre kalandfilm, vígjáték, bűnügyi és sci-fi film második része is elkészült 2007-ben.

Nepp József 83 évesen hunyt el olyan életművet hagyva maga után, amelyből csak szemezgetve is számos, mára legendássá vált alkotás ismert címére mosolygunk rá. Mostantól már csak a szülők és tévéműsor-szerkesztők felelőssége, hogy hagyják-e elveszni a gazdag hagyatékot.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS