Kaposvár: ünnep Rippl-Rónai József városában

Kaposvár 1749-ben vált Somogy vármegye székhelyévé. A törökök 131 éves uralma után herceg Esterházy Pál nádor által az 1712-ben kiadott letelepülési oklevél hatására, valamint a vasúti pálya megérkezésétől – 1872-től kezdve – a kisvárosból gyorsan fejlődő település alakult ki.
Március idusán fellobogózott utcák, ünnepi programok plakátjai fogadtak. A központ kandelábereire feszített molinók a történelmi események mozzanatait jelenítették meg. Március 14-én a városháza 115 éves múltját Az emelkedő város méltó dísze című – L. Balogh Krisztina és Nagy Zoltán nevével fémjelzett – könyv bemutatójával ismertették. Három meghatározó név a város vezetésének történetében: Németh István, Siposs Géza, Bereczk Sándor. Polgármester, főjegyző, főépítész – akik a mai arculat kialakítására nagy hatással voltak. Utóbbi a sarki épületlevágások „apostolaként” szellősebb városszerkezetet teremtett.

A városházát 1904. március 15-én avatták fel ünnepélyesen. Érdekesség, hogy akkor mehettek be először nők a közgyűlésre, de csak a karzatra.

7 háromszintes, szecesszió jegyeit magán viselő épület festett üvegablakai Róth Miksa műhelyét dicsérik.

A belvárost többnyire a 19. század végi, 20. század elejei építkezések formálták. A főtéren a 18. század közepén épült Nagyboldogasszony templomot a 19. század végén neoromán stílusban alakították át. A kaposvári püspökséget 1993-ban alapították, ekkortól a szent hely székesegyházi rangot kapott. Nagyboldogasszony nevét viseli az egykori zárda épületében működő iskolaközpont is: általános, gimnáziumi, valamint alapfokú zenei oktatást nyújt.

A Dorottya-házba (Csokonai szállóba) helyezte Csokonai Vitéz Mihály a vidéki élet keresztmetszetét adó vígeposzát, a Dorottyát. A költő tanúja volt 1798-ban gróf Széchényi Ferenc főispáni beiktatási ünnepségeinek, benyomásai megjelennek alkotásában.

Kaposvár úgy maradt meg bennem, mint a szobrok és a szökőkutak városa. No meg a virágoké, erről gyakori kitüntetései tanúskodnak. A főtér szobrai: Nepomuki Szent János, Csokonai, Kossuth. A rokokó Mária-szobrot a Festecsics család 1770 körül készíttette, egyetlen fertőrákosi mészkőből faragták.

A Kossuth térről indul a Fő utca, amelyen kellemes séta során szecessziós s klasszicista házak szépségének részleteit figyelhetjük meg. A régi vármegyeháza ma Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum (és részben megyeháza). A Dunántúl egyik legszebb klasszicista stílusú épületében s az Anker-házban állandó kiállításokon a megye régészeti, néprajzi, természeti, sporttörténeti örökségét mutatják be. Külön

érdekesség Rippl-Rónai Ödönnek, a híres festő testvérének gyűjteménye, amely számomra lenyűgöző gazdagsággal mutatja be a múlt század fordulójának, a 20. század kezdetének művészi törekvéseit.

Általam ismert 29 művész nevét fedeztem fel, s általában nem egy festménnyel.
Az Arany Oroszlán patika 1784-ben épült. Az évszámról az egyemeletes barokk épület kőkeretes kapujának felirata tanúskodik. A város tisztelettel őrzi neves embereinek emlékét. Első díszpolgára 1835-ben gróf Széchenyi István volt: tér, szobor, intézmény viseli nevét. Híres embere Kaposvárnak Roboz István újságíró, költő, politikus. Hírlapi cikkei, költeményei országos és vidéki lapokban is helyet kaptak, több sajtóorgánumot szerkesztett, s újságot is alapított. Nevéhez fűződik a Somogy című lap indítása 1866-ban. Roboz képmását Rippl-Rónai József is megörökítette az 1900-as évek elején, ajánlásában a „szeretettel” és a „tisztelettel” szavakat írta. Emlékét lakóházán emléktábla őrzi.

Rippl-Rónai József kaposvári születésű, külföldi festőiskolákat megjárt művész volt, aki két éven keresztül Munkácsy Mihály műhelyében is dolgozott.

Az 1900-as évek elején költözött haza francia feleségével, erről szóló szavait idézi Nyáry Krisztián a Festői szerelmek című könyvében: „én kis feleségemmel letelepedtem Kaposban, kis fehér viskónkban, ahol minden, a sok virág, sok más kedves dolog, emlék mosolyog ránk…” A viskót pár év múlva nagyobb épületre – az úgynevezett Róma-villára – cserélték, ahol a magyar szellemi élet kiválóságai is megfordultak. A szép park közepén álló hangulatos lak jelenleg Rippl-Rónai Emlékmúzeumként a festő személyes tárgyait, alkotásait mutatja be. Látogatóközpontja a művész által tervezett Andrássy-ebédlőnek ad otthont tanúsítva iparművészeti tehetségét is. A festő emlékét több köztéri szobor is őrzi, a róla elnevezett téren Medgyessy Ferenc alkotása, az Ady Endre utcában a költővel együtt ábrázolt életnagyságú megjelenítése Gera Katalintól.
Vaszary János szintén Kaposvár szülötte, a 19. végi 20. század eleji művészeti irányzatok követője. „A természetből csak kiindulni, vagy arra szuggesztív erővel emlékeztetni is elég” – idéz tőle a Művészeti Lexikon. A magyar avantgárd szárnybontogatásának szószólója, támogatója volt. A belvárosban Vaszary Emlékház található, képtár viseli nevét, köztéri mellszobra is áll. Az itt született festők sorába tartozik a fiatalon elhunyt, tragikus sorsú Galimberti Sándor. A magyarországi kubizmus egyik jelentős képviselőjének számít rövid alkotói korszaka ellenére is.
Takáts Gyula Kossuth-díjas író Kaposvárott tanult, tanított. 1949-tõl a Somogy megyei múzeum vezetője volt. Országos irodalmi lapokban is publikált, s kapcsolatot tartott az irodalmi élet nagyjaival. A megyei és városi könyvtár viseli a nevét.
A díszpolgárok sorából Fésűs Éva gyerekírónő nevét emelném ki: állat- és tündértörténeteinek egyszerű és mégis varázslatos világa örök jóra neveli a gyermekeket.

Kaposvár iskolarendszere az oktatás teljes spektrumát átfogja az általános iskoláktól az egyetemig. A középfokú általános és szakképző intézményeknek megyei szívó ereje van. A Kaposvári Egyetem négy karon képez szakembereket: Agrár- és Környezettudományi, Gazdaságtudományi, Pedagógiai és a Rippl-Rónai Művészeti Karon. A Liszt Ferenc Zeneiskola a zenei képzés biztosítéka. A városban több zenekar is működik, – a Kaposvári Fúvószenekar és a Kaposvári Ifjúsági Vonószenekar – kórusa a Vikár Béla Vegyeskar.

A Csiky Gergely Színház szecessziós épületének megújítását, bővítését nagy örömmel vettem tudomásul. A színház „köpenyéből” sok, később nevessé váló színházi ember bújt elő.

A munkálatok alatt az Együd Árpád Kulturális Központ-Agórában tartják az előadásokat. A névadó tanár folklórkutató gyűjtései értékmentők voltak.

Rendszeres események színesítik a város életét: farsang, nárciszünnep, családi majális, Rippl-Rónai Fesztivál, Nemzetközi Ifjúsági Sport-, valamint Kaposfest komolyzenei fesztivál, Miénk a város rendezvény, Mézfesztivál.
A város környéke is sok látnivalót kínál, például régmúlt idők tanúja az 1061-ben alapított szentjakabi apátság romja. A Fekete Istvánról elnevezett látogatóközpont a Deseda-tó partján a várostól északra található. Az emberek gyönyörű természeti környezetben pihenhetnek, horgászhatnak, hódolhatnak a vízi örömöknek. A város közel fekszik a Balatonhoz. Ha a magyar tengernél rossz idő van, a Virágélményfürdőt érdemes felkeresni.
Kaposvár fejlődik – hirdeti magáról a település, s ennek szemmel látható jelei vannak. Ilyen a Kaposvár kincse védjeggyel ellátott termékek bolthálózatának kialakítása, az európai uniós forrásokból is támogatott Németh István Programban szereplő oktatási, egészségügyi, kulturális, sport, valamint infrastrukturális területek fejlesztése. Új támogatási programként tervben van a Gyarapodó Kaposvár keretében az otthonhoz jutás, munkahelyteremtés segítése, a város élhetőbbé tétele.

Csermák Judit