Amikor Várad volt a világ közepe

Sütő Éva 2019. március 23., 07:44 utolsó módosítás: 2019. március 23., 07:47

Nagyvárad fejlesztésre szánt költségvetéséből 1,8 millió euró értékben a lakosság javaslatai és szavazatai alapján kiválasztott terveket támogat a városi önkormányzat. Hasonló lehetőség 2017-ben adódott először, de azzal nem élt ilyen mértékben sem a civil, sem a politikai szféra. A tavaly meghirdetett lehetőség sikertörténetnek ígérkezik.

Monstrumból turisztikai célpont? Kilátó és kiállítótér lesz a rogériuszi lepusztult víztoronyból Fotó: Farkas László

A bihari megyeközpont polgármesteri hivatala tavaly ősszel hirdetett pályázatot a nagyváradiaknak, hogy adjanak ötleteket arra, az önkormányzat milyen városfejlesztési beruházásokat valósítson meg 2019-ben. A polgármesteri hivatal szerette volna bevonni a lakosságot a város fejlesztésének tervezésébe, és közelebb vinni a polgárokhoz a döntéseket a közpénzek befektetésének módjáról. A kiírást azzal indokolta, hogy az adófizetők jobban látják a fejlesztés szükségszerűségét városnegyedekre lebontva, mint a városi hivatalnokok.

A kezdeményezésnek nagy sikere volt, a felhívásra több fejlesztési ötlet érkezett.

Az előterjesztett 96 javaslatból 52 megvalósítható tervet választottak ki, amelyeket lakossági közvitára és szavazásra bocsátottak, hogy a legtöbb pontot összesítő tíz terv kivitelezésének kiadásait belefoglalhassák a város költségvetésébe.

A hat kategóriában szavazásra bocsátott ötletek között játszóterek, parkok, tömegközlekedési megállók, parkolóhelyek, nyilvános vécék, sportpályák, közterületek, vízparti sétányok létesítési vagy korszerűsítési tervei szerepeltek.

Tabula Varadiensis és Amerika felfedezése

Az RMDSZ nagyváradi szervezete megbízásából Pető Dalma városi önkormányzati képviselő foglalkozott a részvételi költségvetés tervezetének kivitelezésével és dokumentációjának elkészítésével. Ezek között volt a Biharpüspöki lakónegyedben egy sport- és szabadidőpark létrehozása, valamint a nagyváradi vár keleti kapujánál egy parkoló létesítése, de ez utóbbi nem került be az első tíz támogatandó tervezetbe.

A szervezet támogatta a Várad volt a világ közepe című tervet is, amely az egykori „nulladik délkörnek” (a greenwichi kezdődélkör elődje) fog emléket állítani a várban.

A neológ zsidó temető egyedien szép, monumentális síremlékei alatt a város kiemelkedően fontos személyiségei alusszák örök álmukat Fotó: Farkas László

E legendás délkör Mátyás király idején szelte át Nagyvárad híres erődjét. Története dióhéjban arról szól, hogy Vitéz János püspök 1455-ben hozta létre a Magyar Királyság első csillagvizsgáló intézetét Váradon, amelynek vezetésével a bécsi Georg Pauerbachot bízta meg. Az obszervatórium kutatói a Hold és a csillagok helyzetére vonatkozó megfigyeléseket a Tabula Varadiensis című munkában gyűjtötték össze. A földrajzi hosszúság meghatározására a csillagvizsgálóban a váron keresztülhaladó kezdő délkört jelölték ki, amelyet több mint 200 évig (1464–1667) használtak vonatkoztatási hosszúsági vonalként. Mivel ekkoriban a Tabula Varadiensis volt az egyik legpontosabb elérhető gyűjtemény, Kolumbusz Kristóf Amerika felé tartó hajója is ezt használta.

A város „mauzóleuma”

Az Erdélyi Magyar Néppárt is támogatott terveket, amelyek előterjesztését Moldován Gellért Lajos, a párt nagyváradi szervezetének elnöke készítette el. E tervek a neológ zsidó temető rendbetételét, a rogériuszi víztorony kilátóvá és kiállítótérré való átalakítását, valamint a Petőfi-park (Schlauch-kert) rendbetételét célozták. Jól ismert tény, hogy a nagyváradi zsidó temetőnek már az 1870-es évektől komoly története és kiemelt művészettörténeti jelentősége van. A monumentális síremlékek alatt a város fontos személyiségei alusszák örök álmukat, mint Deutsch K. Ignác, üveg- és porcelán-nagykereskedő, Emőd Tamás költő, Grünwald Jenő és Szántó Dezső vasgyárosok, Laszky Ármin, a Szabadság napilap tulajdonosa, Grósz Menyhért orvos, az Adorján, a Moskovits, a Sonnenfeld és a Weiszlovits családok tagjai, Böszörményi Emil ügyvéd vagy Nyiszli Miklós orvos, aki az auschwitzi koncentrációs táborban átélteket örökítette meg az Orvos voltam Auschwitzban című kötetében.

Moldován Gellért Lajos, az EMNP váradi szervezetének elnöke, a projektek előterjesztője Fotó: Farkas László

A temető rendbetétele nem csak erkölcsi kötelesség. Felújítását követően akár turisztikai célponttá is válhat. Egyébként a legendás múltú temető tervét Farkas László helytörténész kezdeményezte. Ő mondta el többek között a temető elhanyagoltságának okát, ami abból ered, hogy a városban már csak az ortodox zsidók gyakorolják vallásukat.

Püspöki ajándék a városnak

A nagyváradi helytörténész a Petőfi-park (Schlauch-kert) történetét is ismerteti: Schlauch Lőrinc bíboros az 1800-as évek végén a püspöki palota kertjéből a városnak adományozott egy területet.

Az 1890-ben befásított kertet a nagyváradiak ma inkább Petőfi-parkként ismerik. Az itteni magyarság számára ugyanakkor különös jelentőséggel bír,

hiszen három kiemelten fontos, magyar vonatkozású szobor is itt kapott helyet: Petőfi Sándor, Bethlen Gábor és József Attila. A park rendbetételének kezdeményezője ismeretlen, azonban a néppárt helyi szervezete is kiemelten fontosnak tartotta a felújítást – fűzi hozzá Moldován Gellért Lajos. Annál is inkább, mivel minden március idusán itt koszorúzzák meg a nemzet költőjének szobrát. Teraszos cukrászdát és térzenei pavilont is álmodnak ide. A ráfordítandó költséget 150 ezer euróra becsülik.

Farkas László váradi helytörténész, a javaslatok egyik fontos népszerűsítője
Kilátót egy lepusztult víztoronyból!

A Rogériusz-negyedet egy, a kommunista érából ott rekedt ormótlan, elhagyatott víztorony csúfítja. Holló Barna váradi képzőművész igen összetett rendeltetést álmodott az ingatlannak.

Abból a meggondolásból, hogy Nagyvárad mindig is otthont adott a különböző művészeti ágak képviselőinek, így a képzőművészeknek is, elsősorban kiállítótermekre gondolt. Kilátóvá való átalakítása (mintegy 200 ezer eurós befektetéssel) pedig hasznos kezdeményezés, ami pezsgővé teheti majd a város kulturális életét, turisztikai látványosságait. Holló Barna képzőművész, nyugalmazott tanár már a 80-as években megalkotta ezzel kapcsolatos elképzeléseit. Átépítése eredményeként nemcsak kulturális rendezvényeknek adhat otthont, de működhet itt a városi önkormányzat kirendeltségi irodája is. A torony tetején napelemes energiagyűjtő szolgáltatja majd a villamos energiát. Más szóval egy parlagon hagyott objektum igazi színfoltja lehet a negyednek, ha megvalósulnak a vele kapcsolatos elképzelések.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat