A Teleki ikrek történetétől a Kalózlányig

Nánó Csaba 2019. január 13., 17:26 utolsó módosítás: 2019. január 13., 17:43

Tévhit, hogy a ma embere nem olvas könyveket. Igaz, az olvasási szokások és talán az olvasók érdeklődési köre is megváltozott, ennek ellenére soha akkora választék nem volt könyvcímekben, mint manapság. Erdélyi könyvkiadók és könyvesboltok vezetőivel beszélgettünk.

Magyar kiadványok kavalkádja: a könyves standokon műfajilag is változatos a kínálat Fotó: Haáz Vincze

Úgy tűnik, az e-könyv megjelenése egyelőre nem szorította háttérbe a nyomtatott könyvek eladásának mértékét. Sőt, aki manapság Erdélyben betéved egy magyar könyvesboltba, azonnal szembesül azzal a ténnyel, hogy a felhozatal rendkívül színes és változatos. A figyelmes szemlélődőnek feltűnhet, hogy még az elmúlt évekhez képest is bővült a kínálat. Az erdélyi és magyarországi kiadók egymással versengenek, hogy jobbnál jobb kiadványok kerüljenek a polcokra. Tehát a választék bőséges, egyesek szerint éppenséggel könyvesboltból van kevesebb a kelleténél. Másrészt anyagi okok miatt Kolozsváron a tavaly megszüntette működését az egyik magyar könyvesbolt, ezzel szemben az Idea Könyvtér beköltözött a központba, és a látogatottsága ezzel jelentős mértékben megnőtt.

A könyvesbolt élete fordulóponthoz érkezett, amikor megvalósult nagy álmunk, hogy a központba, ráadásul a Vallásszabadság Házába költöztünk.

Fokozottan megnőtt a kereslet, az érdeklődés, sikerült jobban felhívnunk a figyelmet az erdélyi magyar könyvek iránt. Elérhetőbbé tettük minden korosztály számára azokat a könyveket, amelyek nagy része ritkaságszámba megy egész Erdélyben, és akár Magyarországon is. A könyvesbolti vásárlások száma az új helyen megduplázódott, hála a nagyobb látogatottságnak. Ugyanakkor nemcsak a könyvesbolt, hanem a webáruházunk forgalma is nőtt. Szándékunkban áll minden erdélyi kiadónak lehetőséget adni arra, hogy Kolozsvár központjában és webáruházunkban elérhetővé váljék minden kötet” – meséli Eszenyei Katalin, az Idea Könyvtér üzletvezetője. A könyvek kereslete persze nagymértékben függ attól, milyen új címek jelennek meg egy bizonyos időszakban.

Tavaly először rendeztek könyvvásárt a kolozsvári felújított Vallásszabadság Házában Fotó: Nánó Csaba
Pályázati lehetőségek

A 2018-as év bővelkedett az erdélyi kiadói újdonságok terén szinte minden kategóriában. Természetesen pályázati lehetőségek nélkül Erdélyben sem létezne könyvkiadás. A Communitas Alapítvány tavaly mintegy 35 kiadó vagy egyesület nagyjából 120 kötetének megjelenését támogatta.

„Tizenkét kötetre pályáztunk 2018-ban a Communitasnál, ebből nyolcra kaptunk támogatást, ami jó arány” – vélekedik Nagy Péter, a kolozsvári Exit Kiadó igazgatója. De pályázatok útján hozzájárul az erdélyi könyvkiadáshoz a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap, a Bethlen Gábor Alapítvány vagy a romániai Nemzeti Kulturális Alap (AFCN) is. Általában április–május környékén kezdenek megjelenni a legfrissebb kötetek, a májusi Kolozsvári Ünnepi Könyvhétre például szinte minden erdélyi kiadó megjelentetett egy-egy új kiadványt. A nagyváradi Europrint vezetője, Derzsi Judit lapunknak elmondta:

a pályázatokból nyert támogatás nagyjából 30 és 60 százalék között fedez egy kiadást. 

Ők a tavalyi évben tíz új címmel jelentkeztek, de újságokat, folyóiratokat, periodikákat is kiadnak. Mindazonáltal a szerzői kiadások sem ritkák, és szerencsére még léteznek mecénások is, akik támogatják egy-egy könyv megjelenését – tudtuk meg Nagy Péter igazgatótól. „Nyilván minél többen állnak egy kiadás mögé, annál kisebb a rizikó” – mondja.

Talán manapság nehezen elképzelhető, de vannak könyvek, amelyek több kiadást is megérnek. Ilyen volt az utóbbi időben az Exitnél megjelent A Házsongárdtól a Kismezőig című monográfia, amelyet Gaal György kolozsvári helytörténész írt, illetve Lupescu Kata sikerkönyve, a Kalózlány. Laczkó Vass Róbert Nyitott szemmel című sorozata a negyedik részéhez érkezett, az első kötetet pedig már újra kellett nyomni. Ahhoz, hogy egy kiadás költségei megtérüljenek, legalább 1000 példányt kellene nyomtatni – értenek egyet a kiadók igazgatói –, de általában 500–700 példány kerül forgalomba.

A könyvet azonban nem csak kinyomtatni kell, lehetőség szerint el is kell adni. Ez pedig nagymértékben függ a terjesztéstől is. A nagyváradi Europrint könyvkiadó vezetője elmondta: a kiadónak van saját üzlete, és honlapon keresztül is terjeszt, árul. Derzsi Judit ugyanakkor elárulta: számukra a könyvesboltokon keresztüli értékesítés nem célravezető, mert az eladási ár jóval (30–40 százalékkal) nagyobb lesz, így esik a vásárlási kedv. A másik hátrány, hogy nincs folyamatos tájékoztatás az eladásokról, és nagy késéssel fizetnek a könyvárusok.

Nem tartjuk korrektnek a bizományi rendszerben való könyvárusítást. Olyan üzletekkel tartunk kapcsolatot, akik előre kifizetik a kötetek árát, ők is vállalva némi rizikót”

– mondja a kiadó igazgatója. Azzal minden kiadó vezetője tisztában van, hogy a kiadásra szánt költségek nem mindig térülnek meg. „Kötettől függ. Van, ami rövid időn belül, van, ami soha nem térül meg” – jegyzi meg Derzsi Judit.

Nyomtatott kiadványt manapság inkább az idősebb korosztály lapozgat Fotó: Haáz Vincze
Különleges kiadványok

„Rendkívül gazdag az erdélyi művészeteket, emlékirat-irodalmat gyarapító kiadványok választéka is” – jegyezi meg Eszenyei Katalin. Ebbe a kategóriába tartozik például A bonchidai Bánffy-kastély című kötet (amely megérte a második kiadást is), a Táji tagolódás Erdély népi építészetében című könyv, amely hiánypótló mű nem csak Erdélyben, valamint a Magyar szó Erdélyben című könyv (Adorjánné Weress Margit visszaemlékezéseinek 1. része), amely megjelenése óta már elfogyott a kiadónál. A nyár egyik sikerkönyve, főleg a fiatalok körében a Czire Hanga Debóra Félutasok című tiniregénye volt, amiből az első kiadás máris fogytán van. A magyarországi kiadványok közül a legjobban Tompa Andrea Omerta című kötete fogyott – derült ki a könyvesboltok beszámolóiból. 

„Hangsúlyozzuk, a gyerekkönyvek eladása még mindig felülkerekedik a többi kiadvánnyal szemben, és itt meg kell említenünk, hogy tavaly a Kreatív és a Gutenberg Kiadó kötetei voltak a legkeresettebbek. E kategóriában pedig a novemberi hónap egyik legszebb verseskötetét kell kiemelnem, Cseh Katalin Szóvarázs-lak címmel. A versek játékossága és a vidámságot sugárzó illusztrációk magával ragadják mind a gyerekeket, mintda felnőtteket” – mondja az Idea üzletvezetője.

Egy másik kolozsvári magyar könyvesbolt elárusítói is örömmel újságolták, hogy a gyerekkönyvek tavaly is nagy sikernek örvendtek.

Nem igaz, hogy a fiatalok nem olvasnak, csak tudni kell, mit adjunk a kezükbe”

– jegyezte meg az üzlet egyik eladója. Az Europrint vezetője pedig úgy vélekedik, „a mi meglátásunkban az emberek olyan könyveket olvasnak inkább, amelyek tartalmilag közel állnak hozzájuk. Ezek lehetnek például helytörténeti, kultúrtörténeti írások”.

Erdélyi kiadók a budapesti könyvvásáron. Egyre inkább egységesebb a Kárpát-medencei magyar könyvpiac Fotó: Beliczay László
Könyvvásárok, érdekességek

Ahhoz, hogy a kiadók el is adják termékeiket, azoknak el kell jutniuk az olvasókhoz. Erre jó alkalmak a könyvvásárok, a fesztiválok, ahonnan szinte senki sem hiányozhat. „E vásárokon próbálunk minél több kötettel minél több korosztályt megcélozni, minden témát lefedni. Részt vettünk a Duna Napon Torockón egyedüli könyvesekként, a Várkert Fesztiválon a legnagyobb könyves standdal, a Kolozsvári Magyar Napokon a könyvutcában, amelynek újra nagy sikere volt. Jelen voltunk a Főtér Fesztiválon, ahol a nagybányai közönség mindig bebizonyítja, hálás azért, hogy megismertetjük a legújabb erdélyi kiadványokat” – magyarázza Eszenyei Katalin.

A könyvvásárok csúcspontja a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár, amelyre minden kiadó teljes erőbedobással készül, hiszen Erdélyben ez a legnépszerűbb könyves rendezvény. Az Idea Könyvtér pedig vállalja, hogy képviseli a legkisebb kiadókat, szervezeteket, magánkiadásokat is, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy részt vegyenek ezen a vásáron.

A vásárhelyi könyvszemle előtti időszak nagy sikerkönyve a Szalai Béla-féle Iconographia Locorum Transsylvaniae volt. Ennek nagy érdeme az, hogy sikerült egy nagy kötetbe összefoglalni a grafikus ábrázolásokat Erdélyről. Szintén ekkor volt friss nyomdaillatú még Ludvig Daniella Erdélyi odisszea: a Teleki ikrek története című kötete. A könyv egy arisztokrata ikerpár sorsát követi végig az Osztrák–Magyar Monarchia végnapjaitól a romániai kommunista diktatúra sötét időszakáig.

A decemberi adventi várakozás alatt újabb könyvvásárokat szerveznek a kiadók, Kolozsváron tavaly első ízben került sor erre a gyönyörűen felújított Vallásszabadság Házában. A könyvvásár új helyszíne sok látogatót vonzott magával, sokan már csak azért is elmentek, hogy megnézhessék a még nem látott emeleti részt, amelyet a rendezvény ideje alatt teljes mértékben látogathattak az érdeklődők. A kiadók belaktak minden termet az emeleten, a látogatók a múzeumot is megcsodálhatták, az alagsorban pedig könyvbemutatókra került sor.

Magyarországra is eljutnak az erdélyi könyvek

Manapság már majdnem minden kiadó és könyvesbolt interneten is árulja portékáit. „Tavaly a külföldi megrendelések, ezen belül főként a magyarországi megrendelők száma nőtt, mert olyan egyedi köteteket sikerül beszereznünk, amelyek a határon túl még nem kaphatóak. Év elején a legkedveltebb cím Az ötödik szer. Szabó Kati életei volt Csinta Samu tollából. A magyarországiak általában az erdélyi kultúrával, történelemmel foglalkozó komolyabb kötetekért érdeklődtek, év végén például a már említett Iconographia Locorum Transsylvaniae volt a legkeresettebb, tudomásunk szerint ez még nem kapható Budapesten egyetlen könyvesboltban sem” – tájékoztatta lapunkat Eszenyei Katalin. De nem csak az Idea Könyvtér szállít Magyarországra könyveket. Például a nagyváradi Europrint is az interneten keresztül veszi fel a külföldi megrendeléseket, és ez ma már elmondható szinte az összes kiadóról és könyv­üzletről.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat