Visszahozzák a hétköznapokba a magyar nyelvet – Zatykó Gyula, Nagyvárad polgármesterének tanácsadója a sikeres együttműködésről

– Mire emlékszik legszívesebben Nagyvárad polgármesterének tanácsadójaként az elmúlt három esztendőből?
– Legnagyobb sikerélményem, hogy a nagyváradi magyarság rendezvényeit sikerült kivinnünk a város főterére, a Szent László térre.

Volt itt már több magyar koncert. A városháza által szervezett magyar napok keretében fellépett a Száztagú cigányzenekar is. Tavaly a járvány mindent elmosott, de remélem, hamarosan visszatérünk a normális kerékvágásba. Mondhatnám a Mihai Viteazu parkból Olaszi parkká átnevezett egykori olaszi temetőt, vagy a belvárosban megjelenő háromnyelvű – román, magyar és angol – táblákat, amelyeken bemutatjuk az utcák rövid történetét és a korábbi magyar neveit is. A terv megvalósulása még eltart egy ideig: tavaly augusztusban kezdtük, és rendre sorra kerül minden belvárosi utca.

– Hogyan egyezik az új polgármesterrel, Florin Birtával?
– Jó viszonyban vagyunk. Ő tette lehetővé, hogy folytassam a tanácsadói munkámat, amit elődje, Ilie Bolojan idején végeztem. Miután az RMDSZ számára esélytelenné vált a magyar alpolgármesteri szék megszerzése, munkámmal olyan űrt töltök be a városházán, ami fontossá vált a nagyváradi magyar közösség életében.

– A nagyváradi és a Bihar megyei RMDSZ nem örült annak, hogy őket megkerülve Ilie Bolojan önt vette maga mellé a városházára...
– A két párt között 2016-ban megromlott helyzetért egyértelműen az RMDSZ a felelős. A Bihar megyei szervezet rossz stratégiája miatt jutottak oda, hogy elveszítették az alpolgármesteri széket Nagyváradon. Az egy dolog, hogy elszámították magukat, de a nagyobb baj az, hogy jégre vitték a helyi magyar közösséget is.

Amikor a visszás helyzet kialakult, az Erdélyi Magyar Néppárt részéről megkerestük a Nemzeti Liberális Párt színeiben harmadik mandátumát töltő Ilie Bolojan polgármestert, és vállaltuk, hogy tovább visszük a magyar ügyet. Nem tudhatom, mit hoz a jövő, de a helyi RMDSZ és a nagyváradi, valamint a Bihar megyei nemzeti liberálisok között a nézeteltérések olyan mély sebeket hagytak, hogy gyors gyógymódra nem látok esélyt. Főleg a gyenge nagyváradi helyhatósági szereplés után, amikor a PNL túlnyerte magát, és az RMDSZ kilencvenes évekbeli kilenc képviselője helyett 2020 őszén mindössze négyet sikerült bejuttatnia a 27 tagú helyi önkormányzatba.

– Milyen esélyt lát a nagyváradi magyar–magyar ellentét orvoslására?
– Az elmúlt évek fő baja, hogy az RMDSZ nem néppárti ellenfelet, hanem ellenséget látott bennem. Pártpolitikai szinten álltak a kérdéshez: nem tudták elfogadni, hogy a városházán ne az RMDSZ, hanem egy másik magyar párt töltsön be tisztséget. Az elmúlt három évben sok övön aluli támadás ért, a rágalmakat igyekeztem elengedni a fülem mellett. Számomra egyértelmű, hogy meg kell keresnünk az együttműködés lehetőségeit.

– A széthúzás miatt mit veszített a nagyváradi magyarság?
– Sokat, de a legfájóbb a Szent László-szobor ügye.

A széthúzás miatt azonban a magyar képviselet erőtlen és súlytalan, amit a románok is látnak. Közös tüntetéseinkre eljött ugyan az RMDSZ, de később úgy nyilatkozott: a szobrot a várban kell felállítani. Amit a római katolikus és a református egyház is szorgalmaz. Szerintem erről minden fél bevonásával közös egyeztetésre kellett volna sort keríteni, mert Nagyvárad magyarsága annyit megérdemel, hogy a városalapító szobrát ne dugjuk el valahova, hanem kerüljön a főtérre. De nem ez történt. Most már szinte bizonyos, hogy a szobor a várba kerül Szent László király születésnapján, június 27-én. A szobrot a római katolikus egyház rendelte meg, és felavatását a Szent László-napi körmenethez időzítenék. A szobor várbeli elhelyezése mellett döntött korábban Bolojan polgármester is. Hiába próbáltam meggyőzni arról, hogy keressünk a szobornak a belvárosban egy megfelelőbb helyet.

– A nagyváradi villamosokon magyarul is bemondják a megállók nevét, ami egyedüli jelenség Erdélyben. Ezt mekkora sikernek tartja?
– Bolojan polgármestersége alatt elindult a város háromnyelvűsítése. Sok egyeztetés, tanácskozás előzte meg: amikor a város turisztikailag kiemelt településsé vált, e kezdeményezéseket sikerült életbe léptetni. Nagy sikernek tartom, de sokkal többet tudtunk volna elérni, ha a tavalyi választáson a néppárt legalább 5 százalékkal bejut a helyi önkormányzatba, és az RMDSZ-szel karöltve erős magyar frakciót hoz létre. Sajnos nem ez történt. Miután koalíciós javaslatunkat elutasították, jött a szerencsétlen üzenet, hogy a magyarság ne szavazzon az esélytelenekre. A néppárt 3,75 százalékot kapott Nagyváradon.

Hosszabb lesz az elkezdett folyamat, de révbe érünk. Bíztató, hogy az új polgármester folytatja az elődje által elkezdett terveket.

– A várost ma a legdinamikusabban fejlődő erdélyi településként tartják számon. Mi a gyors infrastruktúra-fejlesztés titka?
– Sikerünk nyitja a hét év alatt elnyert 600 millió euró uniós pályázat, amelyhez 2–3 százalékos önrész szükséges. Ilie Bolojan létrehozott a városházán egy profi csapatot, amely uniós pályázatokkal foglalkozik. Első nagy megvalósítása az volt, hogy kivezette Nagyváradról az átmenő forgalmat, és számos alternatív útvonalat hozott létre. Közben épülnek az alul- és felüljárók, fél tucat újabb terv vár megvalósításra. Minden csomópont szerepét átgondoljuk, hogy a várost lehessen tehermentesíteni. Alapelv, hogy a villamosoknak szabad utat hagyunk, mert ezzel az átlagsebességet lehet megduplázni. A belvárosban megszűnnek a felszíni parkolók, az autómentesítéssel pedig szélesebb járdákat és kerékpárutakat építünk. A vár mellé a turistabuszok fogadására is alkalmas mélygarázs épül.

– Észak-Erdélyben ma már a nagyváradi vár az egyetlen, amely érdemben bemutathatná nemcsak a város, hanem a magyarság ezeréves történelmét is. Milyen esély van arra, hogy az eredeti tervek megvalósuljanak?
– A polgármester és Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter között 2017-ben részletes egyeztetésre került sor, a magyar fél segítséget ajánlott a vár korhű arculatának kialakításához. Azóta sok minden történt, és én azon dolgozom, hogy a terv valóra váljon. A várban újabb két bástyát újítottunk fel a falakkal, mindenhol folytatódnak a restaurálási munkálatok.

A múzeumnak jó vezetésre van szüksége, hogy új köntösében a vár vonzza a turistákat. Nagyvárad számára az egyik fő csapásirány a turizmus fejlesztése.

– Mennyire értékelődhet fel a város regionális szerepe?
– Mindig arra törekedtem, hogy a román városvezetőség ne versenytársat, hanem együttműködési lehetőséget lásson a határ túloldalán fekvő legjelentősebb magyarországi várossal, Debrecennel. A két nagyváros között most már van autópálya-összeköttetés, amit gyorsvasúttal szeretnénk megtoldani. Ez nagyban segítené a munkaerő mobilitását, de összekötné a két város kultúráját és sportéletét is. Miért ne ruccanhatna át egy nagyváradi a debreceni színház előadására vagy fordítva? Ha Debrecenben beindul a BMW-gyár, szükség lesz beszállítókra is. Szóval sok együttműködési lehetőség körvonalazódik. Feladatomnak tartom, hogy új ötleteket találjak ki a városháza számára.