Sógor Csaba: törvény kell a nemzeti kisebbségek védelmére

Makkay József 2018. október 26., 19:39 utolsó módosítás: 2018. október 26., 19:49

A kelet-európai országok számára nincs alternatívája az EU-tagságnak, még akkor sem, ha az Európai Unión belül egyre több vita terheli Kelet és Nyugat kapcsolatát. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő szerint ugyanakkor pozitív elmozdulás tapasztalható az őshonos nemzeti kisebbségek európai megítélésében.

Sógor Csaba: törvény kell a nemzeti kisebbségek védelmére
galéria
Újrázna. Sógor Csaba jövőtől ismét EP-képviselő szeretne lenni Fotó: Sógor Csaba EP-képviselő sajtóirodája

– Kiadványt jelentetett meg európai parlamenti mandátumának fontosabb eseményeiről. A felsorolt eredmények közül mit tart a legfontosabbnak?

– Bebizonyosodott: ha ott vagyunk Európában, akkor jelen vannak a romániai magyar kisebbség ügyei is. Számtalan alkalommal tudtunk beszélni saját közösségünk problémájáról, folyamatosan napirenden tartjuk az őshonos nemzeti kisebbségek védelmének kérdését. Plenáris üléseken minden fontos romániai magyar kérdésben és jogsértésben felszólalunk: elmondjuk, hogy hiába igyekszik Románia nemzetközi környezetben ezt a látszatot kelteni, a román kisebbségvédelem egyáltalán nem példaértékű. Hogy néhány számadatot is elmondjak: az elmúlt négy évben 365 alkalommal beszéltem a plénumban, ebből több mint száz felszólalásom kifejezetten kisebbségvédelmi témában történt.

Az utóbbi években a mi hozzájárulásunkkal számos olyan európai parlamenti jelentés is született, amelyek határozottan kiállnak a nemzeti kisebbségek védelme érdekében.

Sikerült ügyünk támogatásához partnereket találnunk az Európai Parlamentben. Ugyanakkor fontosnak tartom azt a kulturális missziót is, amelyet immár több mint tíz éve folytatunk Brüsszelben: saját értékeinket népszerűsítjük, közösségünk megismertetése ebben a nemzetközi környezetben kötelező feladat számunkra.

– Olyan időszakban vagyunk, amikor egyre több az euro­szkeptikus ember. Egy friss közvélemény-kutatás szerint tíz év alatt jelentősen csökkent az Európai Uniót jó megoldásnak tartó román állampolgárok száma. Mivel magyarázza a kiábrándulást?

– Árnyalnám ezt a kérdést, inkább az EU-ba vetett bizalom csökkent a legutóbbi Eurobarométer méréshez képest, az EU-ból való kilépés gondolata azonban csak egy szűk kisebbséget foglalkoztat. Ez nem meglepő, nekem is meggyőződésem, hogy Románia és az összes kelet-közép-európai ország számára nincs alternatívája az EU-tagságnak. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindennel elégedettek lennénk, ami az EU döntéshozatali fórumain zajlik, rengeteg jogos panasz fogalmazható meg az európai politizálás irányába, amely az utóbbi években mintha elfelejtette volna, hogyan sikerült felépíteni évtizedek alatt az európai integrációt. Ezeket a vitákat, bizonytalanságokat, egyensúlyzavarokat a választók is érzik.

– A Sargentini-jelentés kapcsán kemény álláspontot fogalmazott meg a strasbourgi plénum vitájában. Egyesek azzal vádolták, hogy szójátékával alpári hangon minősítette a jelentéstevőt. Hogyan vélekedik erről a jelentésről?

– Nagyon fontos tisztázni, hogy ez a jelentés egy politikai dokumentum, nem valamifajta jogi vizsgálat eredménye. A parlamentben politikusok szavazták meg, akiknek ezzel politikai céljaik vannak, ami persze nem meglepő. Ezért nem foglalkoztak a rengeteg valótlan állítással, a kettős mérce rendszeres érvényesülésével. Még a látszatát sem tartották fenn annak, hogy tényeken alapuló vizsgálatot lássunk, egyetlen céljuk volt csupán: az Orbán-kormány politikai elítélése az európai közvélemény előtt.

Azért is sajnálatos ez az eljárás, mert amellett, hogy tovább rombolja a bizalmat Európa keleti és nyugati fele között, az állampolgárok uniós intézményekbe vetett hitét is rontja.

A jelentéstevőt nem állt szándékomban megsérteni, egy véletlen nyelvbotlás volt csupán, ahogyan azt azonnal jeleztem is. Egyébként személyesen is elnézést kértem képviselőtársamtól, aki elfogadta ezt.

– A Kárpát-medencei magyarság elsősorban nemzetiségi jogainak garantálását várja el az Európai Uniótól. Lát-e ezen a téren lényegi elmozdulást?

– Az Európai Unióban nagyon sokáig az az álláspont uralkodott, hogy a diszkrimináció tilalmával megoldottnak lehet nyilvánítani a nemzeti kisebbségek problémáit. Természetesen mi több mint tíz éve folyamatosan azt mondjuk, hogy ez nem így van: speciális védelemre van szükség, mert az asszimiláció jelensége a diszkrimináció tilalma ellenére is több tagállamban létezik. Az mindenképpen érezhető, hogy mára elmozdulás figyelhető meg a nyugat-európai elit részéről is, egyre több az olyan jelentés és ajánlás, amely felhívja a figyelmet: az Európa Tanács nem kötelező dokumentumai nem fejtették ki a várt hatást, az EU-nak kötelező jogi erejű szabályozással kell foglalkoznia a kérdéssel. Az Európai Parlamentben most éppen egy olyan jelentésen dolgozunk, amely kifejezetten az őshonos kisebbségek védelmével foglalkozik. Sikerült belevinnünk azt a gondolatot is, hogy szükség van egy egységes európai keretszabályozásra, mert egyébként a tagállamok jóindulatán múlik, miként kezelik a nemzeti kisebbségek kérdését. Úgy gondolom, hogy biztos léptekkel haladunk ezen az úton.

Tíz éve egy ilyen tartalmú jelentésnek esélye sem lett volna az elfogadásra, ellenben most jó esélyekkel szállunk harcba a szakbizottságokban és a plénumban is.

– A Minority SafePack aláírásgyűjtő kampány sikertörténetnek számított. Hogyan látja a folytatást? Mekkora esély van arra, hogy az Európai Bizottság érdemben fogja tárgyalni az ügyet?

– A Minority SafePack jó kezdeményezés, amely felhívja a figyelmet a nemzeti kisebbségek védelmének fontosságára és amely fel tud mutatni több mint egymillió aláírást az európai polgárok részéről. Ez azt igazolja, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetére igenis választ kell találnia Európának.

Azt látjuk, hogy a mostani Európai Bizottság sajnos kiesett a valódi szerepéből, ugyanis inkább politikai bizottságként működik, mint az európai szerződések valódi őreként.

A FUEN és az RMDSZ úgy gondolja, hogy egy ilyen Európai Bizottságra nem érdemes rábízni ezt a kérdést. Jövőre választások lesznek, új parlament és bizottság áll majd fel, amelyhez be fogják nyújtani a Minority SafePack-et is. Bízunk benne, sikerül elérni, hogy a bizottság ennek nyomására európai jogszabályt kezdeményezzen a témában. Ezt a tervezetet aztán az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban kell megvitatni.

– Hány olyan európai polgári kezdeményezés van, amely a sikeres aláírásgyűjtések után az Európai Bizottság asztaláról továbbjutott?

– Több témában is vannak sikeres polgári kezdeményezések, amelyek továbbjutottak a bizottság asztaláról és az európai jogalkotás különböző fázisában találhatók jelenleg. Például a csalás és az uniós forrásokkal való visszaélés megelőzése és szankcionálása, az emberi embrió méltósága és tisztelete, az éhezés felszámolása, a mérgező növényvédő szerek betiltása, az állatkísérletek fokozatos megszüntetése témájában is léteznek polgári kezdeményezések. Bízunk benne, hogy a kisebbségvédelem témájában is elmondhatjuk majd ugyanezt.

– Milyennek látszik ma Brüsszelből a román belpolitika? Románia is a nyilvánosan megbélyegzett országok listájára kerülhet?

– Van egy lényegi eltérés: Romániával és Bulgáriával szemben továbbra is érvényben van a csatlakozáskor vállalt Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV), amelynek során évente vagy félévente a bizottság jelentést készít a román és bolgár igazságügyi rendszerről. A monitoringrendszer tehát folyamatos, új elemként jött be az európai parlamenti vita a román jogállamiság érvényesüléséről. Mi annak örülünk, hogy a vita során nemcsak a kétségtelenül nagy problémát jelentő korrupcióról, hanem a román elhárítás és az igazságszolgáltatás összefonódásairól, a titkos megállapodásokról is szó esett.

Általánosságban azt tartanám kívánatosnak, ha az összes tagállamról vitát folytatnánk, azonos mérce és szempontrendszer szerint ítélnénk meg az egyes területeken zajló folyamatokat,

mert ellenkező esetben csak politikai vagdalkozást látunk és az egyes országok pellengérre állítása csak választási célokat szolgál.

– Hogyan látja az Európai Unión belüli erőviszonyokat Kelet és Nyugat között? A mélyülő nézeteltérésekre van-e életképes megoldás?

– Azt gondolom, hogy kell lennie megoldásnak, ellenkező esetben az egész EU működése kerül veszélybe. Az nem életképes megoldás, hogy egyes országok érdekeit zárójelbe tesszük, nem foglalkozunk velük és EU-ellenesnek nyilvánítjuk őket. Nem így fejlődött az európai integráció a második világháború után, hanem egymás érdekeinek figyelembevételével és kompromisszumokkal. Persze egy 28 vagy 27 tagú EU-ban ez nehezebb, mint egy 12 tagú EGK-ban, de azt hiszem, hogy Európa vezetőinek fel kell nőniük a feladathoz, ellenkező esetben a kontinens a következő 50 év vesztese lehet.

Az EU mindig is az eltérő érdekek összeegyeztetésének színtere volt, törésvonalak egyébként nemcsak Kelet és Nyugat, hanem Észak és Dél vagy éppen a kohéziós politika nettó befizetői és nettó haszonélvezői között is vannak.

A feladat azonban a tagállami érdekek harmonizálása, ami csak akkor sikerülhet, ha kivétel nélkül mindegyik tagállam szempontjait figyelembe veszik.

– Jövőre EP-választások lesznek. Sokan abban reménykednek, hogy a mostani Európai Parlament ki fog cserélődni, új erőviszonyok alakulhatnak ki, amely másként kezeli majd a migráció kérdését is. Mekkora esélyt lát erre?

– Az EP összetétele minden bizonnyal jelentősen megváltozik, a kérdés az, hogy a hagyományos nagy pártok megtartják-e a többséget a plénumban vagy nem. Érdekes lesz látni, hogy például Macron-elnök önálló frakciót szeretne alapítani vagy a már meglévő pártcsaládok között találja meg a helyét. Egyelőre több a kérdés, mint a bizonyosság, az azonban látszik, hogy összességében a hagyományos pártok frakcióinak létszáma csökkenni fog, hiszen sok országban – Franciaországban vagy Olaszországban például – teljesen összeomlottak a hagyományos pártok.

A migráció kérdésében azt hiszem, hogy a magyar kormány és a V4-ek álláspontja fokozatosan egyre inkább érvényre fog jutni, ma már mindenki a határvédelemre helyezi a hangsúlyt.

Persze, ne várjuk, hogy nyilvánosan kimondja egy európai vezető, hogy Orbán Viktornak már 2015-ben igaza volt a kérdésben.

– Indul a jövő évi EP-választásokon? Ha igen, melyek a legfontosabb célkitűzései?

– Igen, az elmúlt évek munkája során megszerzett tapasztalatokra és az elért eredményekre alapozva folytatni kívánom romániai magyar közösségünk európai képviseletét, így újra megpályázok egy helyet az RMDSZ európai parlamenti listáján. Az EU-nak számos kihívással kell szembenéznie, mi arra törekszünk, hogy mindezek mellett a kisebbségi kérdést is napirenden tartsuk, folytassuk közösségünk megismertetését és abban erősítsük meg Európát, hogy visszataláljon azokhoz a keresztény alapértékekhez, amit az EU alapító atyái hagytak ránk. Ehhez azonban olyan európai parlamenti képviselőkre van szükség, akiknek fontos a keresztény hit, akik képesek a keresztény útmutatás szerint távlatokban és nem csupán pillanatnyi érdekek mentén cselekedni. Én továbbra is erre törekszem majd.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

 
Székely Sport