Nők elleni erőszak és férfigyűlölet?

Makkay József 2020. június 01., 09:59

Európa számos országában vita tárgyát képezi az Isztambuli egyezmény, amelynek ratifikálását a magyar Országgyűlés az elmúlt hetekben utasította el. A nők jogaiért harcoló nemzetközi egyezmény valójában a genderideológia európai terjesztője, amely az emberek biológiai nemét írja felül és nyílt harcot hirdet a hagyományos családmodell ellen. A budapesti székhelyű kutatóintézet, az Alapjogokért Központ elemzőjével, Párkányi Eszter nemzetközi jogásszal beszélgettünk.

Nők elleni erőszak és férfigyűlölet?
galéria
A genderideológia mindenben felrúgná a „konzervatív” párkapcsolati hagyományokat Fotó: Beliczay László

– Tekintsük át az Isztambuli egyezmény létrejöttének történetét. Miért annyira fontos az Európa Tanács számára?
– A 90-es évektől felértékelődött a nők helyzetének kérdése. Az új megközelítés a nemzetközi intézmények mögött működő, úgynevezett „független” szakértői testületekben is gyökeret vert. Egy liberális család- és társadalomkép mellett az addig soha meg nem kérdőjelezett biológiai nem kérdését kezdték aláásni és becsempészni a gender fogalmát, gondolatiságát. Az Isztambuli egyezményt 2009–2010-ben „tárgyalták le”, és végleges szövegét 2010 decemberében fogadták el, majd a miniszteri bizottság jóváhagyását követően 2011. május 11-én nyitották meg aláírásra. Már az elfogadása körül is viták voltak: sokak szerint például nem volt meg hozzá a kellő többség. Az egyezmény hatálybalépéséhez legalább tíz ország általi ratifikálásra volt szükség, ebből minimum nyolcnak az Európa Tanács tagjának kellett lennie. Ez csak 2014-ben teljesült, ekkor lépett hatályba az Isztambuli egyezmény.

– Hogyan jellemezné az egyezményt?
– Látszólag a nők és a családon belüli erőszak elleni fellépésről szól, ennek ellenére már a preambulumából süt az ideológiai átitatottság, amely a genderideológia és a szélsőséges, férfigyűlölő feminizmus szellemisége szerint íródott. Hátsó szándéka minden bizonnyal a „társadalmi nem” fogalmának becsempészése az uniós, valamint a tagállami jogba a lopakodó jogalkotás révén.

Ha jelenlegi állapotában fogadnánk el az egyezmény szövegét, akkor a genderkoncepció a magyar jogrendszer részévé válna, ami álláspontunk szerint összeegyeztethetetlen a magyar Alaptörvénnyel.

– A párkapcsolaton belüli erőszakról felmérések, kutatások szólnak. Hogyan lehet ezt saját törvényeinkkel orvosolni?
– Le kell szögezni, hogy a nőkkel szembeni erőszak elleni fellépés fontos téma, szükséges vele foglalkozni, de leginkább tenni kell a megszüntetéséért. Első lépésként a nők társadalmi megbecsülése lényeges. Magyarországon a kormány sokat tett azért, hogy a nőknek ne kelljen feltétlenül választaniuk család és karrier között, ne menjen az egyik a másik rovására. Ha egy család életében nem okoz feszültséget a megélhetés kérdése, akkor jó esély van arra, hogy megakadályozhatjuk a családon belüli erőszakot. Egy egyezmény elfogadásánál tehát sokkal hatékonyabb módszer a valódi cselekvés. Kiegészítésképpen természetesen áldozatsegítő intézményrendszer és segélykérő hálózat létrehozása szükséges, amely Magyarországon biztosított.

Biztatni kell az erőszak bármely formáját elszenvedő nőket – és egyébként a férfiakat is – arra, hogy segítséget kérjenek, mert e területen nagy a látencia, és gyakran a környezetük nem veszi észre, hogy segítségre van szükségük.

– Olyan országokban, ahol az egyezményt elfogadták, mennyire oldódtak meg e gondok?
– Az eddigi felmérések alapján azt láthatjuk, hogy az egyezményt hatályba léptető államok jelentős részében továbbra is magas a nők elleni erőszak aránya: igaz ez Dániára, Finnországra és Svédországra is. Összefüggést jelent, hogy a 2015-ben indult migrációs hullám során sok migráns érkezett muzulmán országokból, ahol a nőket még mindig nem tekintik egyenrangúnak a férfiakkal. Az Isztambuli egyezmény mégsem tér ki e problémára, ho­lott mindennaposak a migrációs hátterű férfiak által elkövetett nemi erőszakok, például a svédeknél. Fontosabb lenne ez ellen fellépni, mint a hangzatos egyezményeket elfogadni. A problémák tehát nem oldódtak meg. Spanyolországban ugyanakkor kifejezetten visszás tapasztalatokról számolnak be az Isztambuli egyezmény ratifikálása óta:

jelentősen megnőtt a férfiak ellen indított büntetőügyek száma, ugyanakkor a vádak körülbelül 90 százaléka nem állja meg a helyét.

Párkányi Eszter nemzetközi jogász szerint az Isztambuli egyezmény a genderideológia és a szélsőséges, férfi gyűlölő feminizmus szellemisége szerint íródott Fotó: Párkányi Eszter/Facebook

Az egyezmény viszont lehetőséget ad arra, hogy a feljelentő nő környezetéből azonnal eltávolítsák a megvádolt férfit, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy azonnal utcára teszik akár a saját tulajdonú lakásából is. A meg­gyanúsított férfi bűnösségének bizonyítása nélkül is gyorsított eljárásban megvonhatják a gyermekláthatási jogait. Ez megalázó, méltatlan helyzeteket eredményez. Ez tehát kétélű fegyver, amivel a nők is visszaélhetnek, és amivel férjek, apák életét tehetik tönkre, akár érzelmi felindulásból vagy tudatos bosszútól hajtva.

– Hány ország parlamentje szavazta meg eddig az egyezményt, és melyek nem ratifikálták?
– A hivatalos honlap szerint eddig 34 ország ratifikálta, 12 ország pedig aláírta, de azóta sem léptette hatályba, azaz a folyamat elakadt. Utóbbiak között hazánkon kívül is vannak olyan országok, amelyek uniós tagállamok: Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia és Szlovákia. Lengyelország esetében az előző kormány aláírta és ratifikálta az egyezményt, viszont az azóta megválasztott új kormányzó erő, a konzervatív Jog és Igazságosság Párt nem fogja végrehajtani. Sőt nemrégiben a lengyel igazságügyi miniszterhelyettes azt szorgalmazta, hogy országa mondja fel az Isztambuli egyezményt, mert az keresztényellenes, és a lengyel alkotmánnyal összeegyeztethetetlen rendelkezéseket is tartalmaz. Van tehát lehetőség arra is, hogy egy állam kilépjen az egyezményből.

– Származik-e jogi vagy egyéb hátránya abból, ha egy uniós tagország nem fogadja el az egyezményt? Az Unió testületei hogyan tekintenek az egyezményre?
– Az Unió korábban úgy döntött, csatlakozik az egyezményhez. Azonban erre az uniós szerveknek nincs kizárólagos hatáskörük: a dokumentum vegyes megállapodásnak minősül, ezért erre csak a tagállamok támogatásával kerülhet sor. Bár a lisszaboni szerződés értelmében az EU maga is köthet nemzetközi szerződéseket, tagállami ratifikáció nélkül csak olyan területeken, amelyek az Unió kizárólagos hatáskörét képezik. Az Isztambuli egyezmény azonban büntetőjogi rendelkezéseket is tartalmaz. Ez a terület viszont – néhány kivételtől eltekintve – tagállami hatáskörbe tartozik. Hasonlóképpen nem írható felül semmilyen uniós jogi aktussal az Alaptörvény családdefiníciója sem, amely egyértelműen férfiról és nőről rendelkezik. Az ilyen rendelkezések a tagállamok nemzeti önazonosságának részét képezik, ez pedig még az uniós szerződések alapján sem lehet uniós jogalkotás tárgya.

Idén májusban a magyar Országgyűlés elfogadott egy határozatot arról, hogy Magyarország nem kívánja ratifikálni az egyezményt, ezzel világos üzenetet küldött az Uniónak.

Korábban a szlovák parlament is hasonló döntést hozott, így ez nem egyedülálló lépés.
Egyelőre nem származhat semmilyen hátránya egy tagállamnak abból, ha nem csatlakozik az egyezményhez. Azonban a jövőre nézve nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy nem is lesz. Ugyanis Európában azt az irányt láthatjuk, hogy a fősodortól eltérő tagállamokat – jellemzően Lengyelországot és Magyarországot – az intézmények a rendelkezésükre álló eszközökkel (például kötelezettségszegési eljárásokkal, uniós bírósági ítéletekkel) igyekeznek az általuk kijelölt irányba terelni. Ennek eddig ellent tudtunk állni.

– Az Alapjogokért Központ már több éve tiltakozik az egyezmény magyarországi ratifikálása ellen. Melyek az önök érvei?
– Bár a dokumentum hivatalosan a nőket ért erőszak elleni fellépésről szól, valójában a mérgező genderideológiát emelné a jog szintjére. Célja nem a nők elleni erőszak csökkentése, hanem a „társadalmi nemek” kategóriájának európai szintű bevezetése. Az Isztambuli egyezményt „trójai falóként” próbálják felhasználni káros ideológiájuk jogi elismerése érdekében. Mindez szöges ellentétben áll a magyarországi Alaptörvény szellemiségével és szövegével, amelyből egyértelműen következik a férfi és a nő teremtés rendje szerinti meghatározása. Mindemellett az egyezmény korlátozná hazánk szuverenitását, hiszen az általa felállított szakértői bizottság (rövidített nevén: GREVIO) fő feladata az Isztambuli egyezmény államok általi végrehajtásának ellenőrzése. Ennek során a GREVIO országjelentései olyan puha eszközt jelenthetnek, amely arra kényszeríthetné a genderelméletet elutasító államokat, hogy adják fel ezzel kapcsolatos álláspontjukat. Ez Magyarország esetében végső soron az Alaptörvény módosításának kikényszerítését is magában foglalhatná. További érv az elfogadás ellen, hogy a magyar jogrendszerhez és áldozatvédelemhez nem tenne hozzá semmit:

az egyezmény valóban nőket és gyermekeket védő rendelkezései a szerződés ratifikálása nélkül is összhangban vannak a magyar jogszabályokkal. A büntető törvénykönyv már most is bünteti azokat a büntetőjogi tényállásokat, amelyeket az egyezmény felsorol.

– A Nyugat-Európában egyre felkapottabb genderelméletek terjedése milyen veszélyekkel jár?
– A genderelmélet eszmeként fegyver a globális ideológiai háborúban. A liberálisok részéről megfogalmazott célja a házasság és a család, maga az ember hagyományos felfogásának aláásása és eltörlése. A globalizmus célja a tökéletes, befolyásolható és irányítható „fogyasztók” létrehozása, a fogyasztott termék pedig nemcsak materiális dolog, hanem ideológia is lehet.

E harcban az egyik „végső frontvonal” az emberek elbizonytalanítása saját nemi identitásukban.

Érdekes módon azok, akik általában a tudományt mindenek felett álló igazságként hirdetik, a genderkérdésben teljesen szembe mennek az egyértelmű biológiai tényekkel, a kromoszómák szintjén ugyanis örökre meg van határozva a nemünk, letagadhatatlanul férfinak és nőnek születtünk, amin nem lehet változtatni. Különösen veszélyes a genderideológia oktatása a gyermekeknek, hiszen fiatalkorban még alakítható a világképük. Nyugat-Európában látható tendencia, hogy kisgyerekekhez az iskolába vagy a könyvtárba meghívnak nőnek öltözött férfiakat, korán kezdik őket érzékenyíteni, ez pedig a befolyásolható koruk miatt elbizonytalaníthatja őket a nemi identitásukban. Az Isztambuli egyezmény kötelezővé tenné az oktatást a „nem hagyományos nemi szerepekről”, ennek keretében feltehetően az LMBT ideológiáról is. Ez azt jelentené, hogy a szülők beleegyezése nélkül és akaratuk ellenére is oktatnák a gyermekeket a genderelmélet szellemében, ami elfogadhatatlan.

– Az Európai Bizottság genderstratégiát tervez. Mit lehet erről tudni?
– Az Európai Bizottság továbbra sem tett le arról, hogy az uniós tagállamokra erőszakkal rákényszerítse az Isztambuli egyezményt.

A cseh biztos, Věra Jourová az uniós genderstratégia részeként akarja elfogadtatni azt az irányelvet, amely egy jogi trükkel – a nemzeti parlamenteket kikerülve – nyomná le a tagállamok torkán a társadalmi nemek létezését.

A stratégia elnevezése sem puszta véletlen, a gender szót tudatosan használják: látszik, hogy uniós szinten ez már bevett, elfogadott szófordulat annak ellenére, hogy a tagállamok egy része ezt a kifejezést nyíltan elutasítja. Az Európa Tanács által életre hívott Isztambuli egyezményt az EU több tagországa – köztük Magyarország – sem ratifikálta. Ezért, bár az Európai Unió konszenzus hiányban is csatlakozott az egyezményhez, a kötelező hatály elismerését megtagadó tagállamok tekintetében nem keletkezett kötelezettség. Ezt azonban nem képesek elfogadni és az uniós jogalkotás eszközéhez nyúlnának: az egyezmény szövegét irányelv formájában akarják rákényszeríteni a tagállamokra. Az uniós jogszabály elfogadása esetén Magyarországnak is kÖtelező lenne átültetnie azt a magyar jogba, így elfogadva azt is, hogy az emberek nem születésükkor válnak férfivá és nővé, hanem a társadalom által rájuk „kényszerített” normák alapján.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport