Hét év börtön orosz zászlóért – beszélgetés Normunds Grostiņš lettországi politikussal a balti országban élő orosz kisebbségről

– Melyek az ön által vezetett Középpárt legfontosabb politikai céljai?
– A párt idén nem nyújtott be saját listát a választásokra, jelöltjeink felkerültek a Lett Orosz Unió párt listájára, amely nagy valószínűséggel átlépi az 5 százalékos küszöböt. A választások október 1-jén lesznek. A Középpárt keresztény, balközép formáció.

Célkitűzéseink között szerepel több forrás biztosítása az egészségügyi rendszer és az oktatás számára, és kevesebb kiadás a katonaságra.

– Egy orosz kisebbségi párttal együttműködve meg lehet-e védeni a lett érdekeket?
– Igen, mivel az orosz párt a legnagyobb ellenzéki párt ma Lettországban. Programunk hasonló, így a komoly ellenzék a legerősebbek köré gyűlik. Természetesen a kormány a megosztott és gyenge ellenzéket részesíti előnyben az egységes és erős ellenzék helyett.

– Az orosz kisebbségnek adottak az alapvető emberi és állampolgári jogai Lettországban?
– A lakosság mintegy tíz százalékát fosztják meg Lettországban a politikai jogaitól. A lettországi jogban „nem állampolgárok” vagy külföldiek azok a személyek, akik nem Lettország vagy más ország állampolgárai, de a lett törvénynek megfelelően itt élnek. Ez a volt Szovjetunió azon állampolgárainak státusa, akik nem rendelkeznek sem lett, sem más ország állampolgárságával, de tartósan itt élnek az országban. Nekik joguk van a lett kormány által kiállított „nem állampolgári útlevélhez”, valamint egyéb különleges jogokhoz. Körülbelül kétharmaduk orosz nemzetiségű, de vannak fehéroroszok, ukránok, lengyelek és litvánok is.

– Milyen hátrányokkal jár ez a státus a lett nemzetiségű, lett állampolgárokhoz képest?
– A lakosságnak ez a része bizonyos szakmákban nem dolgozhat: például tűzoltók vagy ügyvédek nem lehetnek.

Ennek ellenére a lett hadsereg a leginkább orosz ajkú hadsereg a NATO-ban. A választások középpontjában azonban nem a kisebbségi jogok állnak, hanem a szankciók, a társadalom- és gazdaságpolitika. Ezek a problémák mindenkit érintenek.

– A mindennapokban mennyire érződik a diszkrimináció?
– Nem érződik, mert a lakosság nagy része mindkét nyelven beszél, lettül és oroszul egyaránt. Az orosz ajkú népesség közben növekszik: eddig 35 ezer ukrán menekült vándorolt be Lettországba, akik többnyire oroszul beszélnek. Az ország összlakossága 1,8 millió.

– Az orosz–ukrán háború kérdésében milyen álláspontot képvisel a lettországi orosz kisebbség?
– Lettországban az Oroszországnak nyújtott bármilyen támogatás ma bűncselekménynek minősül, ezért erről a kérdésről nincsenek megbízható adatok.

amiért akár 7 év börtönt is kaphat. Több mint 50 személy – többségük orosz – ellen emeltek vádat az ukrán háborúval összefüggésben, néhány aktivista már börtönben van.

– Elképzelhető, hogy ha az oroszok ugyanolyan jogokat kapnának, mint a lettek, lojálisabbak lennének Lettországhoz?
– Határozottan állíthatom, hogy igen. A lakosság egyharmadának elidegenítése és diszkriminációja sok negatívumot hozott a politikában és a gazdaságban egyaránt. A szomszédos Észtországhoz és Litvániához képest Lettország jelenleg kevésbé fejlett.