Baj, ha közismert tényekről kell vitatkozni – Vincze Gábor történész a kommunista örökséggel való szembenézésről

Makkay József 2020. március 27., 21:37 utolsó módosítás: 2020. március 27., 21:38

A 20. század kutatójaként Vincze Gábor történész jó ismerője a magyar kommunista rendszer kiépülésének, a magyar–román viszony alakulásának, illetve a folyamatos elnyomással küzdő erdélyi magyarság útkeresésének. A Magyarországon élő kutatóval a történész szakmában ma is tetten érhető kommunista örökségről és a múlt „ideologikus” megítéléséről beszélgettünk.

Vincze Gábor: a történész szakmában még mindig ott tartunk, hogy alapvető tényekről és nem azok értelmezéséről folyik a vita Fotó: Facebook.com / Vincze Gábor

– Hogyan ítéli meg a 20. századdal foglalkozó magyar történetírás „rendszerváltását”? Mennyire sikerült a kommunista időszak beidegződéseit levetkőzni?
– Annyiban történt rendszerváltás, hogy az 1989 előtti tabukérdések megszűntek. 1956-ot végre nem kellett „ellenforradalomnak” minősíteni, az 1944–45-ös szovjet megszállást pedig „felszabadulásnak”. És nem utolsósorban a szomszédos országokban élő magyarság 20. századi történetéről is lehetett szabadon írni. Meg kell azonban jegyeznem: azok az idősebb korosztályhoz tartozó történészek, akik a marxista történetírásba nőttek bele – azaz a Kádár-korszak uralkodó ideológiáját fogadták el –, egy-két kivételtől eltekintve nem tudták megváltoztatni gondolkodásukat. Ez nemcsak a jelenkortörténész szakmára igaz, hanem általában a véleményformáló értelmiség idősebb tagjaira és „szellemi örököseikre” is.

A problémát az okozta/okozza, hogy az akadémiai, egyetemi kulcspozíciókat ez a régi gárda uralta 1990 után is.

Mivel idejében kialakítottak maguk körül egy történészi iskolát, ezzel kinevelték utódaikat is, akik hasonlóképpen gondolkodnak, hasonló a történelemszemléletük, mint az általam „ókádáristának” tartott történészeké. E fiatalabb nemzedék előbb-utóbb „belenőtt” a vezető pozíciókba. Összességében tehát felemás „szakmai rendszerváltásról” beszélhetünk.

– A szakma mennyire rabja a különböző ideológiáknak? Más-más módon viszonyul például egy baloldali és egy jobboldali történész a Tanácsköztársaság megítéléséhez?
– A jelenkortörténészek idősebb nemzedékeinek tagjai – és tanítványaik – nem tudták, és nem is akarták levetkőzni régi beidegződéseiket. Két példát említenék. A kollégák egy része még mindig „történelmi szükségszerűségnek” tartja a Magyar Királyság 1918-as szétesését. Én nem hiszek a marxista „történelmi szükségszerűségben”… Ami pedig a Tanácsköztársaságot illeti, a balliberális történészek tavaly is csak „maszatoltak”, a vörös terror helyett inkább lényegtelen kérdésekkel – például a „vörös propagandával” – foglalkoztak. Az is sokatmondó, hogy a kommunista emigráció hazaáruló, aljas aknamunkájával utoljára az 1920-as években foglalkozott egy akkor már ismert fiatal – középkorász-koraújkorász – történész, Mályusz Elemér. Egyébként a történész szakma nem a 2 X 2 = 4 logikája alapján működik. A múltat nemzedékről nemzedékre újragondolják. A megtörtént, ismert eseményeket különbözőképpen lehet értékelni. Ezzel nincs is gond.

Engem az bosszant, ha egy történésszel – legyen az magyarországi vagy szomszéd országbeli – közismert tényekről kell vitatkozni.

Sajnos a hazai balliberális és nemzeti konzervatív szemléletű történészek között azért nem látni értelmes szakmai párbeszédet, mert még mindig ott tartunk, hogy alapvető tényekről és nem azok értelmezéséről folyik a vita.

Ságvári Endre eltávolított szombathelyi szobra egy raktárban. Lassan halad a nagytakarítás Fotó: Wikipédia

– A kommunista Romániában köztudottan állami elvárásoknak vetették alá a hivatalos történelemszemléletet, így sok területen nem beszélhetünk tárgyilagos és elfogulatlan történészi megközelítésről. Mennyire volt jellemző ez a Rákosi- és a Kádár-rendszerre?
– Sztálin életében a Rákosi- és a Gheorghe Gheorghiu-Dej-rezsimek történelemszemlélete nem különbözött egymástól: mindkettőt primitív, vulgármarxista-sztálinista, „osztályharcos” szemlélet jellemezte. (Akárcsak a többi „népi demokratikus” országban.) A különbség a két ország esetében akkor érhető tetten, amikor elkezdődik egyfajta szétfejlődés a 70-es években. Romániában egy neo­sztálinista fordulat következik be, kiegészítve azt a mind durvább kisebbségellenes sovinizmussal. A kádári Magyarországon közben egy lassú kulturális liberalizációs folyamatnak lehetünk tanúi. Vagyis az állampárt, illetve a kultúrát felügyelő hatóságok – pl. a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) agit-prop osztálya – a direkt pártutasítások helyett inkább csak felügyelték a történész szakmát. Az „osztályharcos” történelemszemlélettől lassan el lehetett szakadni. Persze

a „legkényesebb” korszak a 20. század volt, ott 1989-ig jó néhány téma tabunak számított, amiihez nem lehetett nyúlni.

Ennek ellenére a hazai történészek összehasonlíthatatlanul szabadabban dolgozhattak, mint romániai kollégáik. Ha az utóbbi 30 év fejleményeit vesszük tekintetbe, egy érdekes különbség látható a hazai és a román történészek között. Nálunk az 1989 előtti marxista történészek a neoliberális „divatirányok” hívei lettek, míg a román jelenkortörténészek – az ottani „régi gárda” tagjai – 1989 óta nem képesek, de nem is akarnak megszabadulni a csausiszta-soviniszta gondolkodásmódtól. Van persze néhány ritka kivétel – elég, ha csak a közismert Lucian Boia nevét említem –, és a fiatal román történésznemzedék is kevéssé tűnik „fertőzöttnek”.

– A magyarországi közéletben több évtizedes vita övezi néhány baloldali „ikon” megítélését. A legtöbb vita Szabó Ervin személye körül alakult ki, akit a bal- és a jobboldal teljesen más szemszögből ítél meg. Lehet-e szó kompromisszumos megoldásról?
– Nem értem, milyen kompromisszumos megoldásról beszélhetünk a kérdés kapcsán. Induljunk ki a tényekből. Ami a fővárosi könyvtár fejlesztését, könyvtárszervezői munkásságát illeti, a Horthy-korszakbeli utódai lényegesen fontosabb szerepet töltöttek be az intézmény történetében, mint ő. Az más kérdés, hogy ezt a tényt 1945 után el kellett felejteni. A politikai tevékenységével kapcsolatban nem árt tudni: jelentős szerepet játszott a Kun Béla nevével fémjelzett 1919-es Tanácsköztársaság szellemi előkészítésében. Számos tanítványa fontos pozíciót töltött be a „proletárdiktatúrában”. Az is tény, hogy részese volt egy 1917-es Tisza István elleni – szerencsére meg nem valósult – merénylet előkészítésének. Védelmében részben azt szokás felhozni balliberális oldalról, hogy nem lehetett kommunista, hiszen a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakítása előtt pár héttel elhunyt, és ő különben is anarcho-szindikalista volt. Nem hiszem, hogy a végeredményt tekintve ez olyan nagy különbség lenne. Azt se feledjük, hogy jelentős szerepe volt Marx és Engels egyes művei, például a Kommunista Kiáltvány hazai terjesztésében. Mintha ma valaki Saul Alinsky vagy Szrgya Popovics hírhedett programját terjesztené… Szerintem

Szabó Ervin szélsőséges gondolkodású „intellektuális terrorista” volt, ezért a 21. század demokráciájában vállalhatatlan figura.

– Hasonló vita alakult ki Ságvári Endréről, akit magyar csendőrök lőttek le Budapesten a 2. világháború idején. Hős, áldozat vagy mai szóhasználattal élve terrorista volt?
– Ságvári Endrével kapcsolatban is le kell szögezni néhány tényt. Ő a második világháború alatt annak az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának volt egyik vezető személyisége, amelyet – a Komintern nevű „világpárt” által – Moszkvából irányítottak. Ő is a sztálinista totalitarizmus híve volt. Fegyelmezett pártkatonaként szó nélkül elfogadta az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktumot. Akkor – akárcsak a Moszkvához hű sok millió többi kommunista – még nem volt „antifasiszta harcos”… Ami pedig a halálát illeti, le kell szögezni: véletlenül bukott le, nem is ő utána nyomoztak. Ha 1944. július 27-én nem kapja elő nagy kaliberű pisztolyát, és nem kezd el összevissza lövöldözni – melynek következtében két csendőrt súlyosan megsebesített, egy rendőr pedig belehalt a sérülésébe –, feltételezhetően élve úszta volna meg 1944–45-öt.
Én azt is valószínűsítem, hogy

az „antifasiszta ellenálló” múltjára való tekintettel a hírhedt Péter Gábor helyett akár ő is lehetett volna 1945-ben a politikai rendőrség vezetője.

Összefoglalva: Ságvári Endre nem tekinthető „antifasiszta mártírnak”, ő közönséges rendőrgyilkos volt.

– Magyarországon ma is vita zajlik a kommunistákról elnevezett utca- és intézménynevek megváltoztatásáról. A létező törvény ellenére nagy az ellenállás, az MTA sok régi „hőst” védelmez. Hogyan látja a továbblépés lehetőségét?
– Nem az MTA BTK Történettudományi Intézetére kellett volna bízni azt, hogy milyen vállalhatatlan személyektől kell megszabadítani köztereinket. Szerintem az akadémia tagjainak nagy része „balra húz”, elfogult a bukott kommunista rezsim „hőseivel” kapcsolatban. Ráadásul sok esetben a vidéki, helyi kommunistákat – akikről mint a „munkásmozgalom régi harcosai”, „mártírjai” neveztek el köztereket – nem ismerik, tehát nem is tették fel arra az ominózus tiltólistára. Azt hiszem, szerencsésebb lett volna a vidéki levéltárakra vagy a Nemzeti Emlékezet Bizottságára bízni a munkát. Annak azonban nagyon örülök, hogy a Magyar Patrióták Közösségének fiatal tagjai nem hagyják annyiban ezt a dolgot.

– Sokat foglalkozik az erdélyi magyarság 20. századi történetével. A negyvenes évek második felében valóban egyféle menedéket látott az erdélyi magyarság a baloldali törekvésekben?
– Az ismét kisebbségi sorba kerülő észak-erdélyi magyarság egy kisebb részében élhettek illúziók. 1944–1945-ben ugyanis a két jobboldali történelmi párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Nemzeti Liberális Párt politikusai azt hitték, tovább lehet folytatni azt a magyarellenes politikát, amelyet a királydiktatúra bevezetése előtt végeztek. A Román Kommunista Párt (RKP) pedig taktikai okokból azt ígérte, hogy ha hatalomra kerül, megszűnik a romániai magyarság elnyomása, kisebbségi sorsban tartása és megvalósul a „nemzetiségi jogegyenlőség”. Persze az illúziók a negyvenes évek végére szertefoszlottak…

Az 1960-as évek végén Domokos Géza nemzedéke azonban ismét abban az illúzióba ringatta magát, hogy a Ceauşescu-rezsim lassú liberalizálódása elhozza a tényleges jogegyenlőséget a romániai magyarság számára. Mint közismert, nem ez történt.

Az a baj, hogy 1989 végén, 1990 elején a magyar kisebbség vezetőinek egy része ismét az illúziói foglya lett – de ez már egy másik, a közelmúlt története…

– Hogyan ítéli meg az erdélyi magyar kommunista örökséggel való szembenézést?
– Az elmúlt két évtizedben óriási fejlődést tapasztaltam. Az 1990-es években egy kezemen meg tudtam számlálni a romániai magyar kisebbség 1945 utáni történelmével foglalkozó kutatókat. Szerencsére – azzal párhuzamosan, hogy megnyíltak a kutatók számára a vidéki és központi levéltárak – sok fiatal, tehetséges erdélyi magyar történész kezdett el dolgozni. A CNSAS Archívumának létrejötte egy újabb, jelentős mérföldkőnek bizonyult a kutatások szempontjából. Természetesen ez nemcsak a romániai magyarság, hanem az egész ország szempontjából így van. Szerintem a folyamatok biztatóak.

– Az elmúlt évtizedekben többször elhangzott a kommunizmus perének szükségessége, amit egyre többen illúziónak tartanak. Vajon le lehet zárni ezt a kort valamiféle közmegegyezéssel, ahogyan az a náci korszakkal történt?
– Nem rendelkezek a jövőbelátás képességével – de nem vagyok optimista. Egy darabig nem lesz ezen a téren semmiféle közmegegyezés. A nemzeti-konzervatív szemléletű történésznek az a feladata, hogy dolgozzon minél többet, majd tárja a nyilvánosság elé legfrissebb kutatási eredményeit, és bízzon abban, hogy azok szép lassan „leszivárognak” a „laikus társadalom” minél nagyobb részébe.

Vincze Gábor
A szegedi József Attila Tudományegyetem történelem szakán diplomázott 1991-ben, 2005-ig az egyetem Társadalomelméleti és Kortörténeti Gyűjteményének kisebbségtörténeti szakreferense volt. Az 1995–96-os tanévben a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem vendégtanára. 2006 és 2014 között a hódmezővásárhelyi Emlékpont muzeológus-történésze. Ezt követően az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark történészeként dolgozott, ahonnan 2019-ben visszatért előző munkahelyére. 2010 márciusától egy évig a Nagy Magyarország történelmi magazin főszerkesztője. Nős, két gyermek édesapja. Közel két évtizedig az erdélyi magyarság és a moldvai csángók 20. századi történetét, Bukarest magyarságpolitikáját, az 1945 utáni magyar–román párt- és államközi kapcsolatait kutatta. Az utóbbi években állambiztonsági ügyekkel, a csendőrök 1945 utáni sorsával foglalkozik. Önállóan vagy szerzőtársakkal, magyarul, románul, illetve angolul 19 könyve és mintegy 150 publikációja jelent meg.
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

 
Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV

Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.

 

ANONIM
NORMÁL

Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.

 

ANONIM
NORMÁL

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Hirdetési célú sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.

 

NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.