A sok elfoglaltságom miatt halasztottam, hogy felhívjam Pétert. Nagyjából tizenkét éve beszélgettünk telefonon annak a lehetőségéről, hogy erőnléti edzőséget vállaljak focicsapatánál. De rájöttem, hogy az idős korom és a rengeteg utazás miatt ez nem lenne jó megoldás számomra. Később személyesen is találkoztunk, és nagyon jó baráti kapcsolat alakult ki köztünk. Egy alázatos, mindenkivel nagyon kedves, figyelmes és napi elfoglaltsága ellenére mindig türelmes személyt ismertem meg benne, aki büszke csapatára és klubjára, ami az ő kitartó ős önzetlen munkájának az eredménye.
Jellemző Vermes Péterre a következő történet: a közelükben van egy élelmiszerüzlet kitűnő sütödével. Péter nagyon megkedvelte az egyik péket, aki Grúziából emigrált, de imádja a magyar focit. Ahogy ezt megtudta, azonnal meghívta a következő meccsre, ingyen jegyeket és parkolóhelyet is biztosított számára.
Édesapja az 1956-os forradalom után veszélyes és kalandos szökés után jutott ki Ausztriában, ahonnan az Egyesült Államokban emigrált. Itt sikeres biznisze mellett a gyerekeivel is megszerettette a sportot,
elsősorban a focit. Az idősebb Vermes egy idő után fedett labdarúgó-edzőközpontot is üzemeltetett New Jersey-ben.
Péter karrierje gazdag és sikeres. Nagyon büszke, hogy lakóhelyén, Overland Park városában megalakította a Blue Valley Soccer Clubbot, amelynek technikai igazgatója. Sokszor kocsikázom arra felé, és öröm nézni, hogy számos pályán tartanak a gyerekcsapatoknak edzéseket. Minden látogatásomkor végignézem a csodálatos sportkomplexumot, ahol kiváló körülmények között készülhetnek a játékosok. Az a hír járja, hogy David Beckham, aki jövőre új csapatával nevez be az MLS bajnokságba, azt mondta, ilyen modern felszerelésű klubról még ő sem mer álmodozni. Talán erre a legbüszkébb Péter és örömmel mutatja, hogy a futurisztikus paradicsomában rendeznek nemzetközi edzői tanfolyamokat. A háromszintes edzői televíziós elemző központban edzés közben képernyőn elemzik a szakemberek az edzéseket. Az országos keretek is örömmel használják ki az alkalmakat, hogy itt készüljenek fel. Nem csoda, hogy a Kansas City Chief csapatának világhírű amerikai futball-játékosa, Patrick Mahomes is szívesen használja az edzőtermeket.
Sokszor látok képeket, videókat az otthoni bajnoki meccsekről, de olyan hangulatot, amilyent ebben a stadionban tud a máskülönben nagyon fegyelmezett közönség teremteni, nem is lehet szavakba önteni.
Még nem volt olyan meccs, hogy a húszezer férőhelyes aréna ne legyen megtelve. Ez mind Vermes Péter nevéhez fűződik, aki rengeteg elfoglaltsága mellett is örömmel mutatja be látogatóinak a komplexumát. Különböző alkalmakkor, egy kávé mellett sokszor beszélünk tevékenységéről, ezúttal azonban az Erdélyi Napló olvasói számára kértem meg, hogy válaszoljon kérdéseimre.
– Védőként is sok gólt szerzett pályafutása során. Komplett játékosnak tekinti magát, aki szeretett kalandozni a középpályán és segíteni a támadásban, vagy energikus, „mindig előre” típusú személyisége miatt találja magát a csatár helyén?
– Téves a pozícióm leírása. Miután pályafutásom során középcsatárként, majd középhátvédként játszottam, inkább totális futballistának tartottam magam, mint csupán egypozíciós játékosnak. Amikor a csapat birtokolja a labdát, mindenki támad. Amikor a csapatnál nincs labda, mindenki védekezik. Sok gólt szereztem pályafutásom során, mert egy adott időben középcsatárként játszottam. Ugyanakkor védőként is vannak jó meglátásaim, és ebből következik, hogy képes vagyok hátul is jól játszani.
– Sokoldalúsága okozott konfliktust az edzőivel, vagy értékesebbé tette a csapat számára?
– A legtöbb edző szereti, ha sokoldalú játékosai vannak, és több poszton is játszhatnak. Sosem voltak problémáim az edzőkkel a pályán elfoglalt helyzetemmel kapcsolatba, vagy a fegyelmezettség tekintetében.
– Az erdélyi Kovács István, az Ajax egykori trénere hogyan befolyásolta Önt játékosként és edzőként?
– Kovács István a korát megelőző edző volt. Sok ötlete valószínűleg a Hollandiával kapcsolatos saját tapasztalataiból származott. Abban az időben Hollandiában a csapatok úgy játszottak, hogy mindenki támadott és mindenki védekezett. Kovács filozófiája hatással volt rám, de hatással volt a labdarúgás egészére világszerte is.
– Mire a legbüszkébb pályafutása során játékosként és edzőként?
– Arra vagyok a legbüszkébb, hogy játékosként és edzőként – tehát két különböző pályafutás során is – nyerhettem és nyerek. Számomra mindig az volt a cél, hogy a legmagasabb szinten teljesítsek és győzzek. Eddig képes voltam ezt megvalósítani, ez tükröződik az elért eredményeimben.
– Az ifjúságfejlesztés a Sporting KC filozófiájának szerves része. Ön hogyan támogatta az ifjúsági futball növekedését a klubban és Kansas városában?
Ugyanakkor mindig is nagy ambícióm volt, hogy ne csak az ifjúsági futball működését értsem, hanem az edzését is. Ez magában foglalja a vertikálisan integrált rendszert, a fiataloktól kezdve a legjobb szakemberekig. A rendszer minden szintjén végzett tevékenység óriási segítséget nyújtott a jelenlegi munkámban. Úgy gondolom, hogy ez minden edző számára fontos előny, ha következetes akar maradni, és képes lenni arra, hogy különböző típusú játékosokkal tudjon bánni. A csapatunkban vannak 17 éves játékosaink is, akik fejlődési éveikben járnak. Tudnod kell kapcsolódni hozzájuk.
– Hogyan segítik a Sporting KC világszínvonalú létesítményei a játékosok felkészülését?
– Könnyű kívülről ránézni létesítményeinkre, és azt mondani: „ezek óriási megvalósítások, a pályák is nagyszerűek. Mindez hihetetlen erőforrás.” Nem hiszem, hogy ezeken sokat kell még bővítenem. Ugyanakkor
Nem lehet úgy hozzáállni, mintha szórakozni jönnénk ide. A játékosoknak dolgozniuk kell, hogy hasznukra váljanak a létesítmények.
– Figyelemmel kíséri a feltörekvő magyar játékosokat?
– Nagyon figyelek a magyar játékosokra. Ha helyesen végzed az értékelést, és megfelelő információkat kapsz az értékelésről, akkor megfelelő hozzáállású játékosokat kaphatsz. Világszerte és Magyarországon is nagyon sok jó focista van. A probléma az, hogy a játékosok sikere mindig a hozzáállásukon múlik. Ez nem azt jelenti, hogy olyant keresel, aki állandóan „kedves fiú” akar lenni.
A feltörekvő magyarországi játékosok esetében is a fő elv megmarad: kiértékelni és felmérni bennük a hozzáállást és a mentalitást.
– Urbányi István, a volt magyar válogatott labdarúgó hivatásos edzői szerepet töltött be a Kansas-i Sporting KC-ben, sokáig dolgoztak együtt. Milyen a munkakapcsolata vele?
– István már nincs nálunk. Sajnos ezen a pályán nem igazán volt sikere, még mindig Magyarországon van, szoros kapcsolatot tartok vele. Továbbra is információkat szolgáltat számunkra a játékosokról. Bár ma nincs hivatalos munkája nálunk, mégis van szerepe a hálózatunkban, és nagyon jó szemmel fedezi fel a fiatal tehetségeket.
– Fia és lánya is a sport közelében nőtt fel. Nekik milyenek tapasztalataik vannak?
– Mindkét gyerekem focizott, a lányom egészen az egyetemi évekig játszott. Soha nem számítottam arra, hogy profik lesznek, de úgy gondolom, hogy a sport nagyon fontos a felnövő gyerekek számára. Benne van a fegyelem, az együttműködés, a siker és a kudarc, amit mind át kell élni az életben. Ha veszítesz, ki kell találnod, miért. El kell határoznod, hogy jövő héten visszajössz, és megváltod magad és a világot. Ilyen az egész élet.
Mindkét gyermekem itt lakik Kansas Cityben. A környéken élnek és dolgoznak, így a feleségemmel lehetőségünk van arra, hogy sok időt töltsünk együtt, nagyon közel állunk egymáshoz. Ebben a tekintetben is szerencsésnek mondhatom magam.
Javorek István
Nemrég jelent meg A város és igazságszolgáltatása. Marosvásárhely a 17. században címmel György Árpád Botond kötete, amely a Székelyföld egyik legfontosabb városának múltját tárja fel egy eddig kevéssé kutatott nézőpontból.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.