Nem tudni, mennyi német szakirodalmat olvasnak a romániai euroszkeptikusok, de a Ziarul Financiar című napilap nemrég megjelent bő százoldalas munkája egyenesen Friedrich A. Hayek 1939-es ajánlatát juttatja eszünkbe. Ez nagyjából arról szól, hogy Európában létre kell hozni egy olyan, erős központi kormányzattal felékesített szerkezetet, amelyben már nem lennének nemzetállamok, és biztosítani kell a tőke teljes mozgásszabadságát. Az 1992-ben elhunyt filozófus alighanem elégedetten csettintene, ha kezébe kerül A (román) gazdaság legnagyobb szereplői 2014-ben címet viselő munka – ami első látásra unalmasnak tűnő táblázatokból áll. A katalógus több mint 750 cég adatait dolgozta fel 80 különböző tevékenységi területről, rámutatva, kik a piacvezetők, ki termelte a legnagyobb profitot, és kik a legnagyobb foglalkoztatók.
A ZF kiadványa szerint – amelynek adatait a cégbírósági, pénzügyminisztériumi adatok, illetve a cégek közléseiből állították össze – a román gazdaság 20 legnagyobb szereplőjének összesített forgalma évi 30 milliárd euróra tehető. Közülük csak kettő van román többségi tulajdonban: az Electrica villamosenergia-szállító részlege és a Romgaz földgáz-kitermelő cég. Az első 20 óriás összesített forgalma az összes hazai cég körülbelül 250 milliárdos forgalmának 12 százalékát jelenti, a toplista elején a nagy energetikai cégek állnak: 11 közülük kőolaj-, földgáz- vagy villamosenergia termeléssel, feldolgozással keresi gazdáinak a betevőt.
Trónfosztás
A 2013-as év nagy trónfosztása volt az OMV Petrom lecsúszása a dobogó második helyére, miután a francia Automobile Dacia (képünkön) – a korábbi évhez képest 45 százalékos növekedéssel, 4,2 milliárd eurós forgalommal zárta az üzleti évet. Az OMV-nek sincs azonban oka különösebb panaszra, hiszen a 7százalékos visszaesés után is 4milliárdos volt a forgalma, s a cég profitja meghaladta az egymilliárd eurót! A toplistát az energiaipari óriások uralják, csak négy nagy tevékenykedik más iparágakban: az Automobile Dacia, a Ford Románia, a British American Tobacco és a galaci ArcelorMittal.
Rekordévet jegyeztek az autógyártók, miközben az eladások már hat éve mínuszban voltak. Másrészt a kiskereskedelmi hálózatok, amelyek a toplistán három céggel képviseltetik magukat, újabb és újabb felületek megnyitásával törnek előre a piacon. Míg a Kauflandnak sikerült növekednie, a Carrefour és a Selgros stagnáltak.
A telekom nagyjai is topogni látszanak, nem produkáltak különösebb növekedést, mind az Orange, mind a Vodafone az egy évvel korábbihoz hasonló eredményeket ért el. A dohányipar nagyja, a British American Tobacco 1,56 milliárd eurós forgalommal zárta az évet, 6 százalékkal nőtt. Az osztrákok az első 20 között szerényen, alig 4 milliárddal képviseltették magukat, viszont jól teljesítenek a faiparban, ahol mindhárom dobogós osztrák cég: a Schweighofer, a Kronospan és az Egger tavaly egymilliárd eurós forgalmat jegyeztek.
Jobban teljesített a gyógyszeripar, ahol még hírmondónak sincs román cég, tavaly 2,6 milliárd eurós forgalommal jócskán hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, csupán a profitot vitték más tájakra, lévén, hogy az első tízben csak svájci, francia, amerikai, brit, indiai és szlovén cégeket látunk, és pár száz alkalmazottat foglalkoztattak.
Két román cég kap helyet az építőanyag-ipar tízes listáján, az egyikük a sepsiszentgyörgyi ARCON, a dobogósok itt is a svájci Lafarge, a német Holcim, valamint a német HeidelbergCement.
A hajógyártás legerősebbjei a dél-koreai Daewoo, a norvég Vard RO Holding és a holland Damen csoport, az agrobiznisz vezetői az amerikai Cargill, az ugyancsak amerikai Alfred Toepfer és a svájci Ameropa.
A mezőgazdasági termelők között akadnak még hazaiak: 841 millió eurós forgalommal első a Ioan Niculae féle Interagro, a második a Dzsihad El-Kahlil vezette libanoni Maria Csoport, a harmadik ismét egy román üzletember.
Ezek után érdemes megemlítenünk, hogy a munkaügyi felügyelőség adatai szerint melyek Romániában a leggyakoribb foglalkozások. A toplista legelején 299 ezer eladó és kereskedelmi dolgozó szerepel, 239 ezer sofőr, közel 107 ezer konfekciós szakképzetlen munkás, 97 ezer orvosi asszisztens, 82 ezer anyagmozgató, 78 ezer építőipari szakképzetlen dolgozó. A hazai statisztikákban 3 millió román honpolgár szerepel még foglalkoztatottként, de nem dolgoznak sehol, és nem fizetnek utánuk semmiféle adót vagy illetéket.
Amiből a román kormány gazdálkodik
A román GDP tavalyig az 1998-as 37 milliárd euró négyszeresére, 140 milliárdra nőtt. Jellemző, hogy 1999-től az első kilenc évben folytonosan erősödtünk, 2009-ben viszont az egész világra kiterjedő gazdasági- és pénzügyi válság következtében megtorpant a fejlődés. Tavaly már a harmadik olyan évünk volt, amikor folytonosan növekedett a bruttó hazai termék a korábbi évhez képest: 3,5 százalékkal – a 2011-es 2,2 és a 2012-es 0,7 százalék után. A sarokszámok, amelyekre a 2014-es költségvetést építette a Ponta-kormány, a következők: 658,6 milliárd lej (149 milliárd euró) a GDP, 231,3 a költségvetési kiadás (nagyjából 52 milliárd euró), ennyit költünk az állam fenntartására. Ebből 50 milliárd lejt a bérekre szánnak 2014-ben, további 52,2 milliárd lejből fedezik a nyugdíjakat, 20 milliárd lejbe kerül az országnak a szociális támogatás.
A tervezhetőség illúziója
Hogy ilyen körülmények között mennyire tervezhető a román gazdaság növekedése? Futó pillantásból is kiderül, hogy semennyire, legalábbis a kulcsiparágakban, főként az energiaiparban – gyártásban és szállításban egyaránt –, a kommunikációban, a felnövő mezőgazdaságból táplálkozó agrobizniszben. Továbbá az autógyártásban és annak beszállító ágazataiban, az acél- és alumíniumgyártásban az iparágak erős emberei döntenek, akik nem feltétlenül tájékoztatják a román kormány illetékes minisztereit arról, hogy az esetenként a román GDP tekintélyes, 5-10 százalékát kitevő termeléssel mi a szándékuk. Így történt ez legutóbb hat acélhengerművel egy igazgatósági ülésen valahol Oroszországban, amikor úgy döntöttek, hogy meg kell szabadulni hat acélipari üzemtől 150 millió dollárért – a veszteségek elkerülése érdekében –, egy év múlva pedig egy másik ülésen eladták jelképes 52 euróért egy postafiók-káeftének. Hangsúlyozzuk: nem mosodát, hanem a román acélipar hat üzemét, amelyek Közép-Kelet-Európa sok ezer kilométernyi vasbeton-útjának alapanyagát gyárthatták volna – ha termelnek.
A gazdasági növekedés háromnegyedét 2013-ban az iparnak köszönhettük, ez a GDP 30 százalékát tette ki. Az utóbbi öt évben ez volt a legnagyobb ritmusú GDP-növekedés, ami az országot az európai toplista elejére emelte. Másrészt Romániában az erőteljes ipartalanodás egész megyére való lakosságot tüntetett el – derült ki a legutóbbi népszámlálás végleges adataiból. Az elmúlt tíz évben Románia száz legnagyobb városának lakossága körülbelül 16 százalékkal csökkent, 9,6 millióról (2002-ben) 8,1 millióra (2011-ben). Mindezek mellé a Ponta-kormánynak meg kell vívnia az idén a legkeményebb harcát. Nem a politikai ellenfelekkel vagy a választásokon, hanem a többek közt kőolajipari jövedéki adókról szóló egyezmények újratárgyalását az ágazat nem pályakezdő óriásaival.
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.