A magyar kormány sikeres rezsiharcán felbátorodva egyre több európai kormány készül hasonló lépésekre, árcsökkentésre, illetve államosításra. Bukarest azonban szembe megy a trendekkel: bár az energiafogyasztás több mint háromnegyedét helyben, olcsón tudja megtermelni, az uniós követelmények az árak liberalizálására kényszerítik a kormányt. Azaz arra, hogy emelje európai szintre a gáz, illetve az áram lakossági és nagyfogyasztói díját, valamint szüntesse meg a szubvenciókat. Az indok: európai szinten Romániában kell adott mennyiségű áramért vagy földgázért a legkevesebbet fizetni, nagyjából az európai átlag felét. Más kérdés ugyanakkor, hogy vásárlóerő tekintetében messze itthon a legdrágább az energia, a háztartások bevételeinek arányában mi kényszerülünk a legtöbbet fizetni az áramért, illetve a földgázért.
Államosítással fenyeget Bukarest
A romániai Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) a korábbi 10 százalékról 8,5 százalékra csökkentette az energetikai szolgáltató vállalatok által alkalmazható belső megtérülési rátát, amely legfeljebb akkor nőhet további 0,5 százalékponttal, ha az adott társaságok az úgynevezett okos mérők elterjedését célzó programokba ruháznak be. A korlátozás idén ősztől öt évig lesz hatályban – jelentette be Niculae Havrilet, az ANRE elnöke. Az okos mérők révén jobban behatárolhatók a fogyasztási csúcsok és mélypontok, amihez a felhasználók és az energiatermelők egyaránt jobban tudnak igazodni, így jelentős költségmegtakarítások érhetők el. Románia az uniós elvárásnak eleget téve vállalta, hogy 2020-ig áttér az okos mérési rendszerre.
A múlt hét elején Constantin Niþă tárca nélküli miniszter heves támadást intézett az energiaszolgáltatók ellen, akik szerinte nem teljesítik a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeiket, hatalmas profitot visznek ki az országból, miközben fejlesztésekre, a szolgáltatás színvonalának növelésére nem költenek. A vállalatoknak sürgősen változtatniuk kell cégpolitikájukon, ellenkező esetben az sem kizárt, hogy a kormány – a magyarországi példára – újraállamosítsa a korábban privatizált cégeket – fogalmazott Niþă. Románia 2004 és 2008 között a gázszolgáltatókat és nyolcból öt regionális Electrica áramszolgáltató-leányvállalatot privatizált, amelyeket az Enel, a CEZ, az E.On és a GDF Suez vásárolt fel. Az állami tulajdonban lévő Electrica azonban szerződésszegés miatt a párizsi nemzetközi bíróságon beperelte a külföldi áramszolgáltató vállalatokat, a kártérítésként követelt összeg már eléri a kétmilliárd eurót.
Az Enel Romania tavaly egymilliárd eurós bevétel mellett 12 százalékkal 231 millió euróra növelte profitját, a CEZ 65 millió nyereséget termelt.
Uniós nyomásra nőnek az árak
Az energiaárakat is uniós nyomásra kénytelen liberalizálni Bukarest: a gáz lakossági ára október elején egy százalékkal emelkedett a júliusi 8 százalékos drágítást követően. Jövőre négy lépcsőben összesen 10 százalékos, 2015 és 2018 között pedig további 12 százalékos drágulás várható. A júliusban kiszámlázott lakossági áramfogyasztás 10 százalékát már piaci alapon árazták, ez az arány jövőre két lépcsőben 30 százalékra, 2015 januárjára pedig 40 százalékra emelkedik, utána a szubvenció aránya negyedévente 10 százalékkal apad.
Figyelembe véve a jelenlegi nyersanyagárakat, mindez azt jelenti, hogy az energiavállalatok a következő években még több profitot tudnak majd felhalmozni, az alternatív a belső fogyasztást bőven tudják majd fedezni. Így exportlehetőségük is adódik a vállalatoknak, természetesen köztük az állami cégeknek is. Kérdés, hogy a nyereségből mennyit fordítanak majd fejlesztésekre, az infrastruktúra ugyanis sürgős felújításra szorul: országos szinten már 40 százalékos a veszteség az energiarendszerben, amit a fogyasztókkal fizettetnek meg a szolgáltatók. A teljes veszteség 70 százaléka a hőszolgáltatásoknál jelentkezik, a 33 város hőközpontjának, vezetékeinek felújítása becslések szerint legkevesebb egymilliárd euró befektetést igényel. Rossz hír, hogy minderre a 2014 és 2020 közötti költségvetési tervekben mindössze 238 millió eurót irányoztak elő.
Az árak emelkedésével ugyanakkor a fogyasztás csökkenő tendenciákat mutat, a statisztikai hivatal (INS) szeptember végén közzétett adatai szerint az év első hét hónapjában 7,5 százalékkal 28,971 milliárd kilowattórára mérséklődött a fogyasztás, és 6 százalékkal 2,116 milliárd kilowattórára a termelés is. A közvilágításra ugyanakkor 9,5 százalékkal kevesebb áramot használtak, mint 2012 azonos időszakában. Az Eurostat adatai szerint 2012 második felében az elektromos áram ára 100 kilowattóránként 4,4 százalékkal 10,8 euróra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a gáz ára azonos arányú növekedés mellett 2,7euróra nőtt. Az EU-ban ugyanakkor az áram átlagosan 19,7 euróba, a gáz pedig 7,2 euróba került. A különbség jelentős ugyan, de ha figyelembe vesszük a romániai és a nyugat-európai, de akár a szomszédos országok bérátlagát, legalább ekkora, de inkább nagyobb különbségek fedezhetők fel.
A szolgáltatók korábban a külföldi energiaárak emelkedésére hivatkozva drágítottak, az idei számlákról azonban valamiért lemaradt a részletezés, azaz nem lehetett pontosan tudni, hogy a végösszeg milyen tényezőkből áll össze. A meglepetés akkor következett be, amikor az ANRE fél év csúszással ugyan, de közzétette az importgáz árának alakulását és kiderült: a gáz ára hét hónap alatt 13,5 százalékkal esett.
Az energiahatóság azzal védekezik, hogy a saját termelésű földgáz ára emelkedett, azaz a két nagyvállalat, az OMV Petrom és a Romgaz – a teljes gázfogyasztás 85-90 százalékának biztosítói – emelte 48,5 lejről 49,8 lejre a megawattóránkénti árat. Az elektromos áramtermelő cégek viszont arra panaszkodnak, hogy jelentős felesleget termelnek, amit a csökkenő árak és a zsugorodó fogyasztás miatt nem tudnak értékesíteni. Az áramtermelő cégek éves szinten 12-15 terrawattóra fölösleget termelnek, a kieső bevételek miatt a vállalatoknak le kell mondaniuk a fejlesztésekről, miközben a kormány továbbra is támogatja a megújuló alapú energiaszektort – fakadt ki egy konferencián Remus Borza, a legnagyobb romániai áramtermelő vállalat, aHidroelectrica felügyelőbizottságának elnöke. Tény, hogy a zölderőművek kapacitása június végén már meghaladta a 3000 megawattot, ami a cernavodai atomerőmű két blokkjának kétszerese, hat hónap alatt azonban mindössze 3,2 terrawattóra mennyiséget termeltek, miközben az atomerőmű ennek közel kétszeresét, 5,9tWh-t. A zöld alapon megtermelt áram a teljes fogyasztás alig 13 százalékát fedezi.
A Hidroelectrica idén 434 millió lejes nettó eredményt tervezett, ezt azonban már júniusban 47 millió lejjel felülmúlta, ami azt eredményezheti, hogy a cég profitja éves szinten elérheti az egymilliárd lejt. Az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica 132 millió lejes profitot vár, 23 százalékkal többet mint tavaly, az Oltenia energetikai holding pedig 180 millió lejes bruttó eredményre számít.
Ellenszélben
A januári magyarországi rezsicsökkentés hatalmas felháborodást váltott ki nemzetközi szinten, helyben pedig a külföldi vállalkozók és a politikai ellenzék körében. Az Orbán-kormányt azzal vádolták, hogy befektetőellenes lépéseivel – 10 százalékos lakossági árcsökkentés és közművezeték-adó – tönkreteszi a szolgáltatókat, a novemberre tervezett újabb 11,1 százalékos árcsökkentés pedig már elbocsátásokhoz és a szolgáltatások minőségének romlásához vezet. Budapest azonban hajthatatlan, és a rezsicsökkentést alkotmányba való rögzítését tervezi.
Ha a szolgáltató cégek nonprofittá válnak, félő, hogy elvész a motivációjuk a hatékonyság iránt, azaz nem fognak beruházni, fejleszteni – kongatják a vészharangot a lépést ellenzők. A Fidesz-kormány válasza erre, hogy az energiacégeknek közösségi tulajdonban kellene lenniük, így a profit helyett a fogyasztók érdekeit tartanák szem előtt. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a közrádióban, hogy hat-hét komoly közműcég állami felvásárlásáról folynak tárgyalások, többek között a német RWE tulajdonában lévő Főgáz Zrt. átvételéről. A kormányfő szerint szó sincs államosításról vagy kisajátításról, az állam megfontolja, illetve ajánlatot tesz az adott cégekre, piaci alapon. Mint ahogy az állami tulajdonban lévő MVM Zrt. nemrég megvette az E.On-tól a gázkereskedő és tározó üzletágát.
A rezsicsökkentés távolról sem hungaricum, és az államosításokra is van már precedens. Olaszországban október elsejétől – idén már harmadszor – legkevesebb 2 százalékkal mérsékelték a lakossági gáz árát, éves szinten 7 százalékos a lefaragás, aminek köszönhetően a fogyasztók legalább 90 eurót takarítottak meg. Több cseh áramszolgáltató – köztük a Prazska Energetika és az E.On is – követi a CEZ néhány napja bejelentett lépését, miszerint januártól 15 százalékkal csökkenti a zsinóráram árát a lakossági áramtarifákban, az energiaszabályozási hivatal pedig 10 százalékkal tervezi mérsékelni az áramszállítási díjakat.
Szlovákia is beáll a rezsicsökkentők sorába: Pozsony a jövő évtől befagyasztja a lakossági gáz árát, és állami kézbe veszi a gázművek magántulajdonban lévő 49 százalékát (SPP), megelőzve ezzel a jövőre várható 25-30 százalékos áremelést.
Bármennyire is egyértelmű, hogy a lakossági energiát nem lehet pusztán piaci alapon árazni – hiszen a gáz vagy az áram több mint termék, családok léte függ tőle –, Bukarest láthatóan nem tanul a szomszédok kárán. A következő hónapokban szinte valamennyi energetikai céget privatizálják, a Transgaz és a Nuclearelectrica után a Romgazt, az Electricát, a Hidroelectricát és több energetikai holdingot is. A kormány egyik mentsége, hogy a lépéseket a nemzetközi hitelezők követelik, a másik, hogy nincs elegendő forrás a kincstárban az infrastruktúra fejlesztésére, illetve az energiahordozók kitermelésére.
Kárpótlást a csehektől?
Nyolcvankét millió euró összegű kárpótlást követel a román állami tulajdonban lévő Electrica SA. energetikai társaság a Cseh Energetikai Művektől (CEZ) a privatizációs szerződés megsértéséért. Az Electrica tavaly ősszel vitte egy párizsi nemzetközi döntőbíróság elé az ügyet, s eredetileg 18,8 millió euró kártérítést követelt. Ezt az összeget emelte most. A CEZ 2005-ben az Electrica Oltenia disztribúciós társaság 51 százalékos részvénycsomagját vásárolta meg, ezzel belépett a román energetikai piacra, majd 2009-ben megvette a kisebbségi részvénycsomagokat is. Ma ez a társaság CEZ Distribuþie néven működik, Dél-Nyugat-Romániában mintegy 1,4 millió ügyfele van.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.