Pityóka helyett áfonya vagy málna

Kömény Kamilla 2018. július 12., 22:00 utolsó módosítás: 2018. július 12., 22:01

 A Székelyföldön hagyományosan termesztett pityóka iránti érdeklődés évről évre csökken. Egyes szakemberek szerint a ribizli, áfonya, szeder, homoktövis és a málna a jövő növénye.

Csíkszéken egyelőre nem terjedt el az áfonyás. Tavaly telepítették Csíkborzsovában Fotó: Pinti Attila

Egyre többen próbálnak alkalmazkodni a piaci elvárásokhoz és az időjárás adta lehetőségekhez a Hargita megyei gazdálkodók közül is, hiszen a valamikori fő mezőgazdasági termények –a pityóka és a gabona –mellett az alternatív lehetőségektől sem zárkóznak el. Fő mezőgazdasági kultúraként egyre többen vetnek takarmánynövényeket, illetve megpróbálkoznak bogyós gyümölcsűek, paradicsom-, kender- vagy levendulatermesztéssel.

A hagyományos pityókatermesztést leginkább az hátráltatja, hogy a krumplinak nincs ára, a rekordterméshez rekord alacsony piaci árak társulnak.

Egyre kevesebbet adnak a tej literéért is. Lassan nincs senki, aki felvásárolná a tejet. Ilyen és ehhez hasonló véleményeket lehetett hallani az elmúlt években számos gazdától és mezőgazdasági szakembertől. A Székelyföldön valamikor biztos megélhetési forrást vagy jövedelem-kiegészítést jelentő burgonya- és tejtermelés egyre kevésbé kifizetődő. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen keresnek alternatív megoldásokat. Annak jártunk utána, milyen lehetőségekkel élnek a Hargita megyei gazdálkodók.

Kevesebb pityóka és tej, több húsmarha és takarmánynövény

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője érdeklődésünkre elmondta, valóban elindult egyfajta alternatívakeresés a megyében. A szarvasmarhatartók például egyre inkább húshasznú állatok tenyésztésébe fognak a tejhasznúak helyett. Ez nemcsak a nyers tejért kínált alacsony ár miatt következett be, hanem oka a munkaerőhiány is: egyre nehezebb megbízható állatgondozókat találni. Emellett vannak olyanok is, akik a tej feldolgozása mellett döntöttek, hiszen a sajtért, a friss tejtermékekért jobb árat kérhetnek, mint a nyers tejért. Ezt van, aki biominősítéssel is társítja, így még kedvezőbb feltételekkel léphet piacra.

Jelenleg nagyon kelendőek a bogyós gyümölcsök, így a ribizli is Fotó: Pinti Attila

Az elmúlt években a növénytermesztő szokások is átalakultak:

idén például 7500 hektárra csökkent a pityókával beültetett területnagyság, ami tavalyhoz képest 10 százalékos csökkenés,

de az Európai Unióba való belépés évéhez képest mintegy 50 százalékos visszaesést jelent. Ugyanis 2007-ben 14–15 ezer hektáron termeltek krumplit a megye gazdái. Tavalyhoz képest nőttek a cukorrépával bevetett területek, de a búza- és a takarmánynövény-termesztés is népszerűbb: lucernával idén 8500 hektárt vettek be, lóhere 3900 hektáron terem, de többen vetettek bükkönyt, mustárt és más kevert takarmánynövényt. Ez nemcsak az állatok takarmányozása miatt bizonyult jó döntésnek, hanem a vetésforgó részeként is.

Alternatíva a ribizli, áfonya, szeder

A klímaváltozás is kedvez az alternatív módszerekben gondolkodóknak, hiszen tíz éve még őszi árpát sem lehetett termeszteni a megyében, napjainkban azonban egyre többen próbálják ki Csíkszéken is. Többen próbálkoznak repcetermesztéssel is, habár a hosszú telek miatt fennáll a kifagyás veszélye. Amikor viszont a vetés sikeres, a repce nemcsak könnyen értékesíthető, hanem a talajt is fertőtleníti, illetve megakadályozza az erős gyomosodást.

Az időjárás kedvező változása és a tavaly beindult kormányprogram révén egyre többen fognak hozzá a paradicsomtermesztéshez is, a megyében főként Udvarhelyszéken. Habár egyelőre nincs annyi gyümölcsös, mint a rendszerváltás utáni években, de egyre inkább reneszánszát éli azok újratelepítése.

Csíkszéken elsősorban a bogyós gyümölcsűek terjedtek el – ribizli, áfonya, szeder, homoktövis, málna –,

de több helyen is telepítettek alma- és szilvacsemetéket, illetve van, aki egressel próbálkozik. Vannak már kender- és levendulaültetvények is, többen pedig a gyógynövénytermesztésben látnak fantáziát.

Az alternatívák keresése mellett érvelve Török Jenő saját példával szemlélteti, mennyire nem éri meg a pityóka- és a gabonatermesztés: családi gazdaságukban tavaly 350 tonna pityókát és 65 tonna búzát termeltek, amelyből november közepéig 30 tonna pityókát és 10 tonna búzát tudtak értékesíteni igen alacsony áron. Ezzel szemben a 900 tövet számláló, hároméves ribizli-ültetvényükről –fél termés mellett is –670 kg gyümölcsöt szüreteltek, amit azonnal értékesíteni tudtak kilónként 10–12 lejért. Török Jenő mindenkit arra bátorít, hogy azt a növényt termessze, amelynek jó piaca van, és amiből meg tud élni.

Közösen megtalálni a piaci rést

A mezőgazdasági szakember szerint azt a piaci rést kell megtalálni, aminek segítségével a gazdák boldogulnak. Nincs biztos recept, hiszen minden termesztett növény esetében létezik rizikófaktor –az időjárás vagy az értékesítési nehézségek. Most például a bogyós gyümölcsöknek nagy a keletje, jó áron, szinte a szedés pillanatában el lehet adni minden mennyiségben. De ez nem jelenti azt, hogy pár év múlva – ha jelentősen megnő az ezzel foglalkozó gazdaságok száma és mérete – ilyen könnyű dolguk lesz a termesztőknek.

A hagyományos és az alternatív növénytermesztésben foglalkozó kistermelők megélhetését azonban egyetlen haszonnövény sem garantálhatja, ha hosszabb távon nem tömörülnek társulásba vagy szövetkezetbe, ugyanis a közös értékesítés biztosíthatja a kisgazda számára a biztos piacra jutást. Példaként Lengyelországot említette, ahol ezt a tényt a gazdák felismerték. Az ország így mostanra az Európai Unió nyolcadik legnagyobb élelmiszerexportőrévé vált. Baromfihúsból, almából, áfonyából és gombából a világ legnagyobb exportőrei közé emelkedett. És dinamikusan növekszik a marhahús- és tejtermékkivitele, ugyanakkor a tea-, kávé- és a fűszerfeldolgozás révén e termékek újbóli exportja is.

Áfonyás Borzsovában

Habár a kommunizmus időszakából fennmaradt rossz tapasztalatok miatt sokan ódzkodnak a szövetkezetektől, a térségben szép számban élnek sikeres gazdák, akik saját farmjukon megtermelt áruval vannak jelen a piacokon, vagy erre készülnek a következő években.

A csíkborzsovai Erőss Endre Ausztráliából való hazaköltözése után tavaly pályázati pénzből telepített áfonyást.

Szülei állattartással foglalkoznak, de hozzá közelebb áll a növénytermesztés, így inkább ahhoz fogott. Több érv is szólt amellett, hogy miért épp áfonyaültetvényt létesítsen: a cserjék 40 évig is teremnek, kedvelik a helyi időjárási viszonyokat, a telepítés után pedig kisebb gépek felhasználásával is könnyedén lehet gondozni az ültetvényt. A 2,7 hektáros gyümölcsösbe korai és őszi áfonyafajták kerültek. Mivel az áfonya a savas talajt kedveli, a talaj-előkészítési munka a savas tőzeg beszerzésével és elterítésével kezdődött. Utána alakították ki a bakhátakat, elvezették a csepegtető öntözőrendszert, és beborították a bakhátakat fóliával. Ez utóbbi nemcsak azért előnyös, mert nem hagyja elgyomosodni az elültetett tövek körüli területet, hanem a nedvességet is átengedi. Idén nem volt szükség a cserjék vegyszerezésére, ugyanis a levéltetvek ellen a katicabogarak, a sáskák ellen pedig a gólyák „segítettek be”a gazdának, aki bízik benne, hogy a továbbiakban is hasonló, biokörülmények között termesztheti a bogyós gyümölcsöt.

Elképzelése szerint a termést friss gyümölcsként tudja majd értékesíteni, elsősorban helyben, de már felajánlotta a töveket biztosító cég, hogy minőségi termésüket felvásárolja exportra. Ez azt jelentené, hogy az előző nap délelőtt leszedett bogyók másnap délután már Bécsben vagy Münchenben kerülnek az áruházak polcaira –magyarázza Erőss Endre.

Az áfonyatövek az ültetéstől számított ötödik évben érik el termőképességük csúcsát, addig fokozatosan nő a terméshozam, a cserjék bokronként akár 4 kilogramm termést is hozhatnak és 1,5–2 méter magasra nőhetnek.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat