Nehéz periódusban a biztosítási piac

Kőrössy Andrea 2016. március 19., 18:00
Nehéz periódusban a biztosítási piac
galéria
Fotó: Haáz Vince

Nehéz időszakon megy keresztül a romániai kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) szektor, az elmúlt hónapokban ugyanis komoly átszervezéseknek kellett nekilátni, miután a korábban piacvezető Astra biztosítótársaság fizetésképtelenné vált. A közel kétmillió ügyféllel, illetve 2,5 millió érvényes kötvénnyel rendelkező Astra élére még 2014 februárjában rendelt ki felügyeleti biztost az ágazatért felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF), amely 490 millió lejes tőkeemelést rendelt el a társaságnál. Az intézkedésre azért volt szükség, mert a hatóság meglátása szerint komolyabb, tömeges kártérítési igény esetén az Astra nem lett volna képes fizetni a szükséges összeget. Az eljárás azonban nem járt sikerrel, a részvényesek ugyanis csak 70 millió lejes tőkeemelést hajtottak végre, a második, 420 millió lejes tőkeemelésre a határidő múlt heti lejártáig nem került sor. Az ASF ennek nyomán tavaly augusztusban fizetésképtelennek nyilvánította az Astrát, és megvonta működési engedélyét, a csődbemenés tényét pedig utólag a bíróságon is kimondták, így több millió ügyfél maradt biztosító nélkül.

A lakásbiztosítást nem érinti

A Pénzügyi Felügyelet igyekezett orvosolni a helyzetet: szeptemberben fogyasztói útmutatót bocsátottak ki a fizetésképtelenné vált társaság ügyfelei számára, amelyben egyebek mellett arról tájékoztatták a biztosítottakat, hogy baleset alkalmával mit kell tenniük a kártérítések behajtása érdekében. Mint kiderült: az ügyfeleknek a biztosítási garanciaalaphoz (FGA) kell fordulniuk, amely összeállítja számukra a kártérítési iratcsomót. Ez a kötelező gépjármű-biztosítást és a fakultatív jellegű, mindenre kiterjedő biztosítást (CASCO) kötött kliensekre egyaránt érvényes. Amennyiben valaki balesetezik, előbb a rendőrségen, majd az FGA-nál kell jelentkeznie. A kötelező lakásbiztosítással rendelkezőket nem érinti különösen az Astra csődje, a társaság ugyanis ebben az esetben csak a kárfelméréssel volt megbízva, ezt a feladatot ezentúl az alap fogja elvégezni, a kártérítést pedig az eddigiekhez hasonlóan a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) fizeti ki. Az útmutató szerint autóbiztosítás esetén a garanciaalap segít kitölteni a kártérítés igénylésére vonatkozó formanyomtatványt, elvégzi a kár műszaki felmérését, és arról is tájékoztatást nyújt, hogy a kliensnek milyen okiratokat kell összegyűjtenie. Hogy ez gördülékenyen menjen, az FGA átvette az ügyfelekkel kötött szerződésekről, a kintlevőségekről, valamint a könyvelési adatokról az Astra által vezetett nyilvántartást. A garanciaalap személyenként legfeljebb 450 ezer lejt fizet ki, amennyiben pedig a kártérítési igény meghaladja ezt az összeget, a 2014/85-ös számú törvényben előírt procedúrát indítják el. Az útmutatóban arra is kitérnek, hogy a kártérítési kérvényt nem nyújthatja be autószerviz, ezt csak a károsult, illetve a biztosítási kötvénnyel rendelkező személy teheti meg.

A biztosítási garanciaalap ugyanakkor néhány napja közölte, hogy a március 4. után történt balesetek kapcsán már nem indíthatnak kártérítési eljárást, illetve kárfelmérést sem végezhetnek, ezekkel az ügyekkel ugyanis a csődeljárással megbízott KPMG fog foglalkozni, az Astra klienseknek így már hozzájuk kell fordulniuk a további útmutatás érdekében. Az FGA ezt azzal magyarázta, hogy március 3-án járt le az a 90 napos határidő, amit az Astra ellen indított fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó – nem jogerős – bírósági döntéstől számítottak.

Megerősödnek a piacvezető cégek

A Versenytanács eközben a hazai autóbiztosítási piacon végzett felmérése nyomán arról számolt be nemrég, hogy az Astra ügyfeleit minden bizonnyal a legnagyobb négy–öt biztosítótársaság között „oszthatják szét”, ez pedig a hivatal szerint tovább fogja erősíteni a piacvezető cégek pozícióját. A Versenytanács az Astra csődbemenése nyomán kialakuló több forgatókönyvet is megvizsgált: az egyik, szerintük a legkevésbé valószínű, esetben a volt kliensek egyforma mértékben oszlanak majd el a többi társaságnál. A jelentés szerint a kiegyenlített versenyhelyzet szempontjából ez lenne a legideálisabb forgatókönyv, azonban valószínűbbnek tűnik, hogy az ügyfelek az öt legnagyobb vállalkozáshoz mennek át. „Minden bizonnyal ez fog történni, a kliensek elsődleges szempontja ugyanis az ár, a legolcsóbb kínálatot választják. Persze, amennyiben az egyik biztosítótársaság nem dolgoz ki stratégiát kifejezetten az Astra volt ügyfeleinek bevonzása érdekében” – mutatott rá a bukaresti hivatal. A jelentés szerint így az Astra fizetésképtelensége nyomán az Euroins, a Carpatica, az Omniasig, a City Insurance és az Asirom járhat jól. A Versenytanács ezzel szemben eltérő mozgásokra számít a fakultatív jellegű autóbiztosítás terén, ebben a szektorban ugyanis jóval visszafogottabb volt a fizetésképtelenné vált Astra jelenléte. A hivatal szerint a kiegyensúlyozott versenyhelyzet szempontjából alegideálisabb ebben az esetben az lenne, ha az ügyfelek „szerényebb” biztosítótársaságoknál vásárolnának CASCO-kötvényt, erősítve ezzel a kisebb részesedéssel rendelkező vállalkozásokat. Tavaly június végén egyébként az Astránál 842 ezer kötelező gépjármű-biztosítási kötvény volt érvényben – 691 ezret magánszemélyek, 151 ezret pedig jogi személyek kötöttek. Ez a piac RCA-kötvényeinek 18 százalékát teszi ki. Az Astránál kötött CASCO-kötvények száma meghaladta a 46 ezret.

A Versenytanács jelentésében egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a kötelező gépjármű-biztosítási piacon hangsúlyosan jelenlévő másik két társaság is anyagi gondokkal küzd egy ideje. Mint emlékeztetnek: a Pénzügyi Felügyelet még 2014 szeptemberében pénzügyi átszervezést rendelt el a Carpatica biztosítónál, amely így elkerülhette, hogy – az Astrához hasonlóan – felügyeleti biztost rendeljenek ki a cég élére. A Carpaticánál zajló intézkedéssorozat egyrészt új anyagi források bevonzását célozza, az ASF ugyanakkor a cégvezetés és a kárfelmérés hatékonyabbá tételét is szükségesnek tartotta. Ugyancsak pénzügyi átszervezést rendelt el a hatóság tavaly októberben az Euroins biztosítónál, amelynél a korábban zajlott vizsgálatok során számos, a fizetőképességre vonatkozó hiányosságot találtak. A Versenytanács rámutatott: az Euroinsnél zajló akció egy évig tart, ez alatt stabillá kell tenni a biztosító anyagi helyzetét.

Bajban az autószervizek

A piacvezető biztosítóknál fennálló problémák szélesebb körben is éreztetik negatív hatásukat, Cristian Muntean, a független autószervizek egyesületének (ASSAI) elnöke szerint ugyanis a hazai autójavító műhelyek a rendszerváltás utáni legnehezebb időszakon mennek keresztül. Mint kifejtette: mivel nemrég csődbe ment az Astra biztosítótársaság, egy ideje pedig a Carpatica is bajban van, egyre több szerviznek fizetik ki késve vagy csak részlegesen a javítási költségeket, a teljes szektort érintő válság miatt pedig több műhely is kénytelen volt bezárni. Az egyesület adatai szerint Romániában mintegy 9600 autószerviz működik, ezek közül mindössze 1700 dolgozik biztosítótársaságokkal. Cristian Muntean kifejtette: a jelenleg kötelező gépjármű-biztosítást áruló kilenc társaság közül alig kettő fizeti ki rendszeresen a törvényes határidőn belül a javítási költségeket, további kettő „elfogadható” mértékben, 30–35 napos késéssel rója le tartozását, a többi öt pedig 120 vagy akár 180 napot is késlekedik. „Emiatt a műhelyek felé felhalmozott adósság már több tízmillió euró. Gyakran csak bírósági ítélettel lehet elérni, hogy egy biztosítótársaság fizessen a szerviznek” – magyarázta az egyesület elnöke. Hozzátette: az egész autójavító ágazatban „nyugtalanság uralkodik” a biztosítótársaságok rossz anyagi helyzete miatt.

Az Astra két tulajdonosa egyébként a The Nova Group Investments, valamint az Epsilon Estate Provider beruházási csoport – előbbi a részvények 72,71 százalékát, utóbbi 26,27 százalékát birtokolja. Mindkét csoportot Dan Adamescu üzletember irányítja, akit néhány napja gyanúsítottként hallgatott ki az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) az Astra-ügy kapcsán, amelyben 700 millió lejes kár kapcsán nyomoznak. Nem ez az első bűnvádi eljárás, amiben az üzletember érintett: korábban első fokon négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, mivel 20 ezer euró csúszópénzt adott több bírának, hogy számára kedvező döntés szülessen két csődeljárási ügyben.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.