Milliárdosok osztoznak a támogatásként fizetett milliárdokon

Túros-Bense Levente 2013. október 31., 20:22

Október közepén indult a területalapú támogatások ötvenszázalékos előlegének kifizetése Romániában és Magyarországon is. A két ország eurómilliárdokat fizet ki a gazdáknak, a támogatások legnagyobb haszonélvezői azonban az ország leggazdagabb üzletemberei, vállalkozói.

galéria

A földet művelő magyarországi magánszemélyek és gazdasági társaságok idén rekordösszegű dotációra számíthatnak, miután az anyaország most éri el a nyugati tagállamok támogatási szintjét, így a keret automatikusan 10 százalékkal nő. A romániai gazdák ezzel szemben a nyugati támogatások alig több, mint felében részesülnek, az összeg még azzal együtt is messze elmarad az EU-s átlagtól, hogy a kormány is beszáll a juttatásokba.

Tavaly Magyarországon területalapú támogatásként összesen 294 milliárd forintot fizettek ki, az összeg idén 340 milliárd forintra nő. A különbség egyrészt annak köszönhető, hogy mintegy 10 százalékkal növekedett a keret, másrészt az Európai Központi Bank idén 298,15 forintban határozta meg a forint–euró átváltási, a földalapú támogatási keret lehívásakor alkalmazandó árfolyamot. A tavalyi átváltási ráta ennél 6 forinttal alacsonyabb volt. Ennek köszönhetően a magyar gazdálkodók az előző évhez képest mintegy 15 százalékkal magasabb területalapú támogatásra számíthatnak, az összeg hektáronként megközelíti a 70 ezer forintot.

A közvetlen támogatásokat kérelem alapján, éves ütemezésben fizeti ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) mindazoknak, akik a támogatás feltételeinek megfelelnek, pályázni a jogcímekre nem kell. Magyarország 2007–2013 között mintegy 6,5 milliárd euró (280 forintos árfolyam mellett nagyjából 2000 milliárd forint) közvetlen támogatásban részesült az uniós forrásból.

Az EU területalapú támogatásra idén 1,403 milliárd eurót különített el Románia számára, ami a hektáronkénti támogatást 139,17 euróra korlátozza. Ezt azonban a bukaresti kormány hektáronként 21 euróval kiegészíti, így a támogatás végösszege 160 euró. Az agrártárca idén az uniós összeg kevesebb mint 50 százalékát, összesen 600 millió eurót utal át a gazdák számláira, azaz hektáronként alig 61 eurót. A fennmaradó részt 2013. december elejétől 2014. március végéig folyósítják. Területalapú támogatásokra Romániában idén 1,04 millió igény érkezett, összesen 9,8 millió hektárra.

A területalapú támogatásra jogosultak személyéről sokáig nem lehetett pontos információhoz jutni, 2011-ben azonban uniós határozat rendelkezett arról, hogy a közös agrárpolitikát finanszírozó állampolgároknak igenis joguk van megtudni, kik kapják a közösségen belül a legnagyobb támogatásokat. Akkor egy esztendőre hozzáférhetővé tették az adatokat, a következő évben azonban Brüsszel visszakozott. A rövid ideig tartó nyilvánosságnak köszönhetően derült ki, hogy uniós szinten az angol királyi család az első számú haszonélvező, Romániában elsősorban a külföldiek, Magyarországon pedig az OTP Nyrt. első emberéhez, Csányi Sándorhoz köthető cégek, illetve olyan üzletemberek, akik többek között a volt termelőszövetkezetekből, állami gazdaságból alakíthatták ki jelentős agrárportfóliójukat, mint például Leisztinger Tamás.

 Zöldbárókat támogatnak

Romániában helyi vagy vegyesvállalatok érdekeltségébe tartozik a földterületek döntő többsége, a három legnagyobb hazai agrárcég, egyenként több mint 50 ezer hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, a 10 legnagyobb vállalat „kezén” 326 ezer hektár van. A legfrissebb adatok szerint a külföldiek is egyre nagyobb szerephez jutnak az országban, idén már 800 ezer hektáron gazdálkodnak, azaz a teljes szántóterület közel 10 százalékán.

A listavezető legnagyobb agrárvállalat a iași-i Agricost holland–román vegyesvállalat, az állami vagyonkezelőtől (ADS) 57 ezer hektár termőföldet kapott koncesszióba 49 évre, a földeket azonban idén még a TCE 3 Brazi tulajdonosa, Culiță Tarâță műveli, repcét és búzát termeszt a brăilai nagyszigeten. A hektáronként 160 eurós támogatás, egyszerű számítások szerint 9,12 millió euró bevételt jelent a cég tulajdonosának, az összeg akkor is jelentős, ha a terület egy részét más célra használják. Ioan Niculae, az Interagro tulajdonosa országszerte 55 ezer hektáron gazdálkodik, saját tulajdonában nagyjából 19 ezer hektár van. A vállalat silóhálózatot is üzemeltet az országban, ami lehetővé teszi, hogy a vetéstől a feldolgozásig a növénytermesztés teljes folyamatát kézben tartsák. Niculae a bortermelésben is aktív szereplő, de a közelmúltban az üzemanyagbizniszbe is beszállt, 82 millió euróból bioetanol üzemet épített Zimniceán. A befektetések jól kamatoznak, az Interagro bevétele éves szinten meghaladja az egymilliárd eurót, amibe a 8,8 millió euró becsült támogatás is beletartozik. Közel ekkora területalapú támogatást igényelhet Adrian Porumboiu, a Racova cégcsoport tulajdonosa, aki 54 ezer hektárnyi területet birtokol, többségét Moldvában. Az üzletember további földterületeket tervez megvásárolni, hogy évi 140 millió eurós forgalmát megkétszerezze. Giurgiu, Călărași és Temes megyében 35 ezer hektáron gazdálkodik a líbiai üzletember, Jihad El-Khalil, több állatfarm, vágóhíd és siló tulajdonosa. Az ágazat egyik legnagyobb külföldi befektetőjének számító líbiai a 2011-ben 265 millió éves forgalmat bonyolító Agro Chirnogi-ban és a 34 millió eurós bevételű, egymillió euró nyereséget termelő Maria Tradingben is részvényes.

A toplistán következő cégcsoport a Bardeau Holding tulajdonosa, az osztrák gróf Andreas von Bardeau, aki 15,6 ezer hektárt birtokol az ország nyugati felében, 5,9 ezer hektárt az ADS-től, 4,5 ezret pedig magánszemélyektől bérel Arad, Temes és Krassó-Szörény megyében. A gróf további ötezer hektárnyi erdőt is vásárolt az országban.

Mihai Anghel az egyik legnagyobb romániai gabonatermesztőnek számít, silóinak kapacitása meghaladja a 450 ezer tonnát. A borászként is ismert üzletember tavaly 20 millió eurót bukott, miután a 10 ezer négyzetméteren termesztett napraforgó megsemmisült. Jelentős nyereséget hozott viszont a 13 ezer hektáron elvetett búza, amelynek hektáronkénti hozama elérte az 5,5 tonnát.

A portugál Martifer birtokában 25 ezer hektár mezőgazdasági terület van, a brit befektetési alap Dolj és Teleorman megyékben 17,8 ezer hektáron gazdálkodik, ªtefan Poienaru, az Agrofarm Fetești tulajdonosának kezében 17 ezer hektár van, míg az amerikai A&S International 15 ezer hektárt birtokol. Számításaink szerint a tízes toplista utolsó helyéről is legalább 1 -2 millió euró területalapú támogatást lehet szerezni a termőföld hasznosításának függvényében.

A pénz hazatart

Az MVH honlapján közzétett adatokból kiderül: Magyarországon a támogatások legnagyobb haszonélvezői a Csányi Sándorhoz köthető cégek, elsősorban a Bóly Zrt. volt. Az e körbe tartozó vállalatok összesen 943 millió forint területalapú támogatásban részesültek 2011-ben – derítette ki a budapesti Napi Gazdaság című lap. Ez azt jelenti, hogy az OTP Bank vezetőjéhez köthető társaságok csupán a területalapú támogatásból csaknem egymilliárd forinthoz jutottak az adott évben. Miután 2011-ben az állam egy hektárra maximum 58 073 forintot fizetett, kiszámítható: a bankvezérhez köthető vállalatbirodalom nagyjából 16 ezer hektár termőföld után igényelhetett támogatást. Még 2010 februárjában a Foodapest élelmiszeripari kiállításon – amikor bemutatták a Csányi-birodalom agrárgazdasági részét –, kiderült, hogy a cégcsoport több mint 27 ezer hektáros földbirtokon gazdálkodik. Mindez úgy lehetséges, hogy a földeken nemcsak területalapú támogatásra jogosultságot adó termesztést folytatnak, hanem jelentős erdőterületekkel és egyéb, e célra fenntartott mezőgazdasági birtokokkal is rendelkeznek. A 2011-es évből kiindulva, s a lehető legkisebb birtokméretet, a 16 ezer hektárt véve figyelembe ezek a cégek most feltételezhetően több mint egymilliárd százmillió forint területalapú támogatásra számíthatnak.

A támogatásokból idén Leisztinger Tamás agrár-cégbirodalma is jelentős összegeket kaphat, miután 2011-ben 670 millió forint területalapú támogatásban részesült. A vállalatbirodalmon belül a legnagyobb támogatási összeget, 181 millió forintot a szocialisták idejében privatizált állami gazdaság, az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. vehette fel. A fentiekben felvázolt számítás alapján arra lehet következtetni, hogy az üzletember befolyása alá tartozó társaságok 11,5 ezer hektár termőföldet művelnek. Ez esetben is feltételezhető, hogy a cégek birtokában vagy haszonbérletében lévő mezőgazdasági területek nagyságrendekkel nagyobbak, már csak azért is, mert a társaságok jelentős állatállománnyal rendelkeznek.

A két üzletember alapvetően nem versenyez egymással, esetenként társtulajdonosként is együttműködnek. Az egyik legfontosabb közös üzletük a Pick szalámigyár adásvétele volt, amelynek során – a Gazdasági Versenyhivatal „tekintetét kerülve” – Leisztinger értékesítette a pletyka szerint az OTP vezetőjéhez köthető két személynek a szalámigyárat, amely ezt követően átkerült a Csányihoz köthető cégek tulajdonába.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.