Noha a Victor Ponta volt miniszterelnök mandátuma alatt elfogadott jogszabály számos vitatott intézkedést tartalmaz, amelyekről több pénzügyi szakember is úgy véli, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete miatt hosszú távon nem fenntartható, Dacian Cioloº nemrég kinevezett kormányfő és technokrata kabinetje mégis úgy döntött: nem módosítják az új adótörvénykönyvet, hanem annak minden pontját hatályba ültetik.
Az új kormány már javában dolgozik a 2016-os állami költségvetésen – amely ígéreteik nyomán legkésőbb december 10-ig a parlament elé kerül –, Cioloş elmondása szerint pedig az ország büdzséjét úgy alkotják meg, hogy az összhangban legyen a Ponta-kormány által elfogadott intézkedésekkel. Dacian Cioloş egy televíziós műsorban nemrég úgy fogalmazott: megtartottak mindent, amivel az eredeti költségvetési tervezet számolt, és nem azért, mert egyes politikai pártok így kívánták, hanem mert „így igazságos”.
Csökken az általános forgalmi adó
Az új adótörvénykönyv egyik legfontosabb előírása, hogy 2016. január elsejétől a jelenlegi 24 százalékról 20 százalékra, míg 2017-től 19 százalékra csökkenti az általános forgalmi adót (áfa/TVA). A jogszabály szerint ugyanakkor – az eredeti tervekkel ellentétben – 2017-re halasztják az üzemanyagra kivetett literenkénti 7 eurócentes pótlólagos jövedéki adó, illetve az ipari létesítményekre kivetett különadó (az úgynevezett oszlopadó) eltörlését, valamint az osztalékadó 16-ról 5 százalékra való csökkentését, amit a gazdaság élénkítése érdekében terveznek. A törvénykönyv eredeti változatában ezeket az intézkedéseket már 2016 januárjától bevezették volna, végül azonban úgy döntöttek, hogy a kiesés túl nagy terhet róna az ország gazdaságára.
Az új jogszabály a közalkalmazottaknak is kedvez, december elsejétől ugyanis 10 százalékkal emelték minden, a közszférában dolgozó alkalmazott bérét – a megemelt fizetést az érintetteknek januártól fogják folyósítani. A bérkiegészítésről egyébként a leköszönő Ponta-kabinet a távozása előtti utolsó pillanatban döntött, ezt pedig többen úgy értékelték, mint az előző kormányt vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) szimpátia- és szavatszerző, populista intézkedését. Mindezek ellenére Anca Dragu Paliu, a Cioloº-kormány technokrata pénzügyminisztere ígéretet tett arra, hogy végrehajtják a 10 százalékos közalkalmazotti béremelést, mindez pedig nem fogja a kitűzött határ fölé növelni a költségvetési hiányt. A tárcavezető egyébként azzal érvelt az adótörvénykönyv előírásainak megtartása mellett, hogy szerinte rendkívül negatív üzenetet küldene a vállalkozói szféra felé az, ha az utolsó pillanatban módosítanák a jogszabályt. „Prioritásnak tekintjük, hogy stabil és kiszámítható adópolitikát folytassunk, ennek fényében értelmetlen lenne, ha módosítanánk azt az adótörvénykönyvet, amelyet hosszas vita után fogadtak el” – indokolta az új kabinet döntését a pénzügyminiszter.
Emelkedik az egyéni vállalkozók tb-je
Ezzel szemben a törvénykönyv nem fog kesztyűs kézzel bánni az egyéni vállalkozókkal, akikre jövő évtől az eddigiekhez képest jóval nagyobb adóterhet rónak ki. A dokumentum szerint januártól kötelező módon társadalombiztosítási hozzájárulást (tb/CAS) kell fizetniük az egyéni vállalkozóknak függetlenül attól, hogy rendszeresen kapnak-e fizetést, nyugdíjat vagy más, már megadózott juttatást. Akik ugyanis rendelkeznek ilyen jellegű bevétellel, azoknak jelenleg nem kell tb-t fizetniük, hanem csak a 16 százalékos jövedelemadót és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kell leróniuk.
A most hatályos törvények szerint a társadalombiztosítási hozzájárulást a vállalkozó által megadott alap szerint számolják ki, vagyis az érintett megbecsüli, hogy egy adott időszakban mekkora lesz a bevétele, és ez alapján fizet adót, az esetleges különbözetet pedig utólag korrigálják. A hozzájárulás kiszámításához szükséges alap ugyanakkor nem lehet kisebb a havi bruttó átlagbér 35 százalékánál. Januártól ezzel szemben a tb-t a megvalósított nettó jövedelem alapján kell már befizetni. A Capital.ro gazdasági hírportál nemrég elemzésében rámutatott: jelenleg a bruttó átlagbér 2415 lej, ennek 35 százaléka 845 lej, így az egyéni vállalkozóknak legalább a 845 lej 10,5 százalékát kell befizetniük hozzájárulásként. Ez azt jelenti, hogy míg a rendszeres havi juttatást kapó vállalkozóknak más jellegű bevételeik után most 21,5 százalékos adót kell fizetniük, jövő évtől a közteher mértéke 32 százalékra emelkedik, mert a 16 százalékos jövedelemadóhoz és az 5,5 százalékos egészségbiztosítási hozzájáruláshoz hozzáadódik a 10,5 százalékos tb.
A Capital.ro számításai szerint ez mintegy 100 lejes pluszkiadást jelent majd. A törvény azt is előírja, hogy a havonta befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás értéke nem haladhatja meg öt havi bruttó átlagbér értékét, minden bizonnyal azonban kevés olyan egyéni vállalkozó van az országban, akinek havonta közel 14 ezer lejes adót kellene befizetnie.
Módosul az ingatlanadó
A PFA-val rendelkezőket az is hátrányosan fogja érinteni, hogy januártól az ingatlanadót már nem az alapján számolják ki, hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély, hanem a lakás vagy ház rendeltetése szerint, vagyis jócskán, akár a mostani húszszorosára is emelkedhet az illeték, ha az ingatlan cég vagy egyéni vállalkozó székhelyeként működik. Nemrég független adótanácsadó szakértők készítettek felmérést arra vonatkozóan, hogy az előírás nyomán mekkora mértékben emelkedhet ezeknek az ingatlanoknak az adója, az illetékesek pedig arra jutottak, hogy a közteher óriási mértékben, akár 2500 százalékkal is bővülhet.
Az új adótörvénykönyv szerint ugyanis nemcsak a cégszékhelyekre kirótt adó, hanem az ingatlanok adóalapja is növekszik, ugyanakkor a helyi önkormányzatok döntik el, hogy ezen felül mekkora mértékben növelik a közterheket, azaz mekkora adókulcsot alkalmaznak. Az ingatlanadót jövő évtől három kategóriába strukturálják: az önkormányzatok 0,08 és 0,2 százalék közötti adókulcsot számolhatnak fel a lakóingatlanokra, 0,2 és 1,3 százalékos illetéket vethetnek ki a jogi vagy magánszemélyek tulajdonában lévő, cégszékhelyként működő lakásokra abban az esetben, ha az ingatlan értékét felmérték az előző öt évben, illetve 2 százalékos adókulcsot alkalmazhatnak azokra a házakra, ahol vállalkozás működik, és az értékfelmérést öt éve nem végezték el.
Az adótörvénykönyv szerint ugyanakkor 6,95 százalékkal emelkedik az épületek adóalapja: míg idén a törvény által meghatározott négyzetméterenkénti érték 935 lej volt, jövő évben ez 1000 lejre bővül. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan felületét januártól már ezerrel kell beszorozni, és az így kapott értéknek 0,08, illetve 2 százalékát kell kiszámítani. Ez azonban még nem a végső, a tulajdonos által befizetendő adó, az összeget ugyanis más együtthatókkal is szorozni kell attól függően, hogy az ingatlan a település melyik részén található és mikor épült. Egy megyeszékhely belvárosában álló ház esetében például 2,6-szoros együtthatóval számolnak, a tömbházlakásoknál ugyanakkor ezen felül 1,2-szeres szorzót is alkalmaznak – ez az érték jövő évtől 1, 4-re emelkedik.
A felmérést elkészítő szakemberek – Dragoº Pătroi és Adrian Benþa adótanácsadó, valamint Robert Croitoru könyvelési szakértő – megállapították, hogy a magánlakások és -házak esetében a helyi önkormányzatok többsége a törvény által megengedett minimális mértékben emelte a helyi adókat és illetékeket, de mivel módosul az adóalap, és más együtthatókat is szigorítottak, meglehetősen drasztikus drágulásra kell számítani. Ehhez képest a cégszékhelyként működő ingatlanok esetében a helyi hivatalok számottevő része maximális szintre növelte a közterhet: az eddigi adó tízszeresét fizetik majd azok a jogi személyek, amelyek az épületben az elmúlt öt évben értékfelmérést végeztek, illetve huszonötszörös illetéket rónak ki azokra a vállalkozásokra, amelyek nem igényelték az eljárást.
Az adótörvénykönyv egy másik fontos, a lakásokra és házakra kivetett illetékre vonatkozó előírása, hogy az önkormányzatok akár 500 százalékos ingatlanadót is kivethetnek a települések belterületén lévő elhanyagolt telkek vagy épületek tulajdonosaira, jövő évtől emellett az ingatlanok felülete alatt található területekre is adót rónak ki. A helyi önkormányzatoknak már novemberben el kellett fogadniuk a helyi adókra és illetékekre vonatkozó határozatot, és úgy tűnik, hogy a legtöbb erdélyi településen éltek az 500 százalékos pluszadó bevezetésének lehetőségével, ugyanakkor az érintett tulajdonosoknak néhány éves türelmi időt biztosítanak a lakás vagy ház felújítására.
Sokat vitatott jogszabály
Az új adótörvénykönyv elfogadása egyébként nem volt egyszerű feladat, a parlamentnek ugyanis kétszer is rá kellett bólintani a dokumentumra. A honatyák először júniusban fogadták el a jogszabályt, amelynek akkori változata már 2016 januárjától 19 százalékos általános forgalmi adót írt elő, és szintén jövő évtől törölték volna el a 7 eurócentes adót és az úgynevezett oszlopadót. Klaus Johannis államfő azonban – a Román Nemzeti Bank (BNR) és az ország külföldi hitelezőinek javaslata nyomán – úgy döntött, hogy a dokumentumot visszaküldi megfontolásra a parlament elé, ugyanis úgy vélte, hogy az országnak óvatosabb költségvetési politikára van szüksége. A törvénykönyvről szóló ismételt szavazás sem ment egyszerűen: a parlamenti pártok másfél hónapig vitáztak a dokumentum esetleges módosításairól, a jogszabályt pedig végül a szenátus rendkívüli ülésen tűzte napirendre augusztus közepén, de néhány nappal korábban a koalíciós pártok váratlanul úgy döntöttek, hogy elhalasztják a szavazást.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke akkor azzal érvelt, hogy a dokumentum technikai kérdései után a politikai vetületet is meg kell vitatniuk a pártoknak, amelyek vezetői ezért néhány nap múlva ismét összeültek egyeztetni az ügyben. Az indoklás szerint azért volt szükség a többszöri megbeszélésre, hogy végül olyan adótörvénykönyv léphessen hatályba, amellyel minden alakulat egyetért, így nem fenyeget a veszély, hogy rövid időn belül módosítják a dokumentumot, akárki is kerüljön kormányra. A törvénykönyvet végül szeptember elsején fogadta el másodszor is parlament, Klaus Johannis államfő pedig még azon a héten kihirdette a jogszabályt.
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.