Kérjük, támogassa jövedelemadója 2 százalékával az … – találkozunk mostanában egyre gyakrabban a felhívással. A kérés időzítése érthető, hisz a közeljövőben lejár a határidő: már csak egy hetünk van dönteni arról, hogy jövedelemadónk két százalékával az államkasszát gyarapítjuk vagy valamilyen szervezetet, s ezáltal valamilyen célt támogatunk. Annyi biztos, hogy jövedelemadónk 2 százaléka többé a miénk már nem lesz, viszont pluszköltségünkbe sem kerül annak valamilyen célra való felajánlása.
Mennyi az annyi?
Romániában 2000 óta van lehetősége a munkavállalóknak jövedelemadójuk 2 százalékát valamely nem kormányzati szervnek, civil szervezetnek, egyháznak vagy magánösztöndíjra felajánlani. Azóta évről évre nő azok száma, akik a lehetőséggel élnek.
Az összlakosság negyede támogatja a civileket, 75 százalék nem akar ezzel a lehetőséggel élni, nem tud róla, vagy egyszerűen csak nem veszi a fáradtságot, hogy kitöltse az adóhivatal 230-as számú formanyomtatványát. Ez utóbbi a fizetésük után adózók számára érvényes, az egyéb jövedelemmel rendelkezőknek (ez alatt például szerzői jogdíjat, mezőgazdasági tevékenységből vagy ingatlan bérbeadásából származó összeget értenek) a 200-as formanyomtatványra van szükségük. A formanyomtatványok elérhetőek az Adó- és Pénzügyi Hivatal (Agenția Națională de Administrare Fiscală) fiókjaiban, a hivatal honlapján, de megkaphatjuk azokat az egyes civil szervezetektől vagy alapítványok, egyesületek honlapjairól is letölthetjük azokat.
A 2013-as jövedelemadónk 2 százalékát akkor tudjuk sikeresen átirányítani valamely szervezetnek, ha tudjuk annak pontos elnevezését románul, adószámát (cod de identificare fiscală), és 24 számból álló bankszámlaszámát, azaz IBAN kódját. Ezekhez az információkhoz az egyes civil szervezetektől juthatunk. A megfelelő formanyomtatványokat az illetékes adóhivatalhoz személyesen vagy postán keresztül, ajánlott levélként lehet eljuttatni. Az „illetékes adóhivatal” minden munkavállaló számára a személyigazolványában szereplő adatok alapján értendő. Jövedelemadónk 2 százalékáról dönteni hazánkban teljesen opcionális: minden munkavállaló egyénileg dönti el, hogy a megfelelő eljárást követve határoz erről az összegről vagy hagyja, hogy az automatikusan az állam központi költségvetésében kössön ki.
És akkor a nagy kérdés: mennyi az annyi? Vagyis miről is dönt egy átlag munkavállaló, ha kitölti és eljuttatja a 230-as számú formanyomtatványt az adóhivatalhoz? Az bizonyos, hogy semmiképp sem nagyobb összegről, mint 300 lej, ugyanis ennyiben van maximalizálva a 2 százalékos jövedelemadó felajánlásának határa. Ahhoz viszont, hogy valakinek 300 lejre rúgjon éves jövedelemadójának 2 százaléka, igencsak magas fizetésre van szüksége: nettó 7800 lejre. De vegyünk egy életközelibb példát. Egy 1500 lejes bruttó fizetés jelenleg nettó 1081 lejt jelent. A jövedelemadó a nettó fizetés 16 százaléka, ami példánk esetében havi 170 lej. Az éves jövedelemadó így 2040 lej, melynek 2 százaléka 40,8 lej. Vagyis, ha valaki nettó 1081 lejt keres, akkor jövedelemadója 2 százaléka – melynek sorsáról május 25-ig dönthet – mindössze 40,8 lej. Önmagában ez semmiképp sem tetemes summa, ám sok kicsi mégis sokra mehet.
Reklámmal és anélkül
Minden munkavállaló egyéni döntése, hogy országos, regionális vagy lokális alakulatot támogat, azon keresztül pedig közművelődést, egészségügyet, oktatást vagy más célt. A nonprofit szervezetek száma hatalmas, mégis körülnéztünk kicsit az erdélyi magyar civil szervezetek palettáján, hogy benyomást szerezhessünk arról: hogyan működik a 2 százalékok átirányítása és milyen stratégiákat alkalmaznak az egyes szervezetek. Ez utóbbiakhoz egyébként csak az összegszerű információ jut el az adóhivataltól, a támogató személyek száma és kiléte nem.
Megkérdeztük a jövedelemadó töredékének felajánlásáról a Szent Ferenc Alapítvány főkönyvelőjét, Palkó Cecíliát is, s mint kiderült, a Böjte Csaba nevével fémjelzett gyermekotthonokat sokan támogatják 2 százalékos adófelajánlás formájában. „Nagyon sok a jó ember Erdélyben is, szép számmal érkeznek a felajánlások” – mondta el Palkó Cecília, akitől megtudtuk, hogy nem szerveznek külön reklámkampányt a felajánlás lehetőségéről. „Nem reklámozzuk magunkat, mert a tevékenységünk önmagáért beszél. Működésük megkezdése óta mintegy ötezer gyermek lelt menedéket az alapítvány szárnyai alatt, és jelenleg is 2400 gyermeknek viselik gondját a különböző otthonokban”. A jövedelemadók hányadaiból befolyt összegből a Szent Ferenc Alapítványnál új házakat építenek és új projektekbe fognak.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) életében kevésbé játszik fontos szerepet az a bizonyos 2 százalék. Amint azt Fábián Botond gazdasági igazgatótól megtudtuk, az egyesülethez főként a tagok részéről érkeznek a felajánlások. Számuk háromezer körüli, ám egy részük jövedelemmel nem rendelkező egyetemi hallgató. A közművelődési célokat képviselő EME a nagyközönséget is igyekszik megszólítani, mert újságokban és hírlevelekben is hirdetik a támogatásforma lehetőségét. Az EME támogatásokból érkezett bevételforrásainak 0,34 százalékát tette ki a tavalyi esztendőben a 2 százalékos felajánlás.
A Civitas Alapítvány fő célkitűzése a helyi polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének elősegítése, a helyi és regionális fejlesztési törekvések támogatása. Kiss Zoltánt, az alapítvány projektvezetőjét kérdeztük a 2 százalékos felajánlásokkal kapcsolatos tapasztalatairól. Az udvarhelyszéki gyümölcsfesztivált is rendező szervezet egyrészt az általában használatos módszerekkel – interneten, szervezeti kapcsolatokon, ismerősökön és barátokon keresztül – igyekszik megszólítani a munkavállalókat, illetve konkrét programok segítségével. „A székelyudvarhelyi parkban például berendeztünk egy standot, és egy frappáns gondolattal a programhoz és Civitas-koncepcióhoz kapcsolva szólítottuk meg az embereket. Nem feltétlen az volt a lényeg, hogy a felajánlások segítségével az alapítvány anyagi helyzetén javítsunk. Ez egyfajta alkalom volt arra, hogy megmutassuk az embereknek, hogy létezünk, elkötelezettek vagyunk, és folyamatosan dolgozunk azért, hogy változzanak a körülmények, változzon a társadalom” – véli Kis Zoltán. Elmondása szerint idén nem egy konkrét projekt számára gyűjtik a felajánlásokat, ám az bizonyos, hogy a befolyt összegeket felelősségteljesen használják fel az alapítvány munkája során.
Legyen tudatos az a döntés!
A Gyulafehérvári Caritas is minden évben igyekszik minél több 2 százalékos felajánlást begyűjteni. Molnár József PR-felelős elmondása szerint 2008 óta negyven százalékos növekedést sikerült elérniük ezen a területen, így tavaly már 132 ezer lejt gyűjtöttek össze. A keresettel rendelkezőket több csatornán keresztül próbálják elérni, médiapartnereikre is számíthatnak, ám a legmeghatározóbb tapasztalatuk az, hogy azok a kitöltött adóívek jutnak el a pénzügyhöz, amelyek tulajdonosait személyesen keresték meg. Ezért munkatársaik ismerőseiket, ellátottaikat és azok rokonait és ismerőseit is megszólítják. „Volt, hogy egy adott évben bizonyos társadalmi rétegnek, az ellátottak egy csoportjának, fiataloknak vagy időseknek gyűjtöttünk, ám idén általánosan hirdetjük meg a gyűjtést mindazok számára, akik a Gyulafehérvári Caritas ellátórendszerébe tartoznak. ők idősek, szegények, fogyatékkal élők vagy kirekesztettek” – tudtuk meg a karitatív szervezet képviselőjétől.
A csíkszeredai székhelyű Élő Erdély Egyesület – mely Erdély kulturális, természeti és emberi/szervezeti erőforrásainak feltérképezése, népszerűsítése és hatékony hasznosítása, Erdély és tájegységeinek fejlesztése érdekében munkálkodik – egyedi programot indított idén a 2 százalékos felajánlásokkal kapcsolatban. Meghirdették a Civilek Erdélyért Mozgalmat, melynek lényege, hogy különböző módszerekkel felhívják a figyelmet a tudatos döntésre a jövedelemadó 2 százalékáról bármely civil szervezet legyen is annak kedvezményezettje. Vass Réka, az Élő Erdély Egyesület programfelelőse szerint működőképesebb lehet egy átfogó kampány, mintha a civil szervezetek külön-külön igyekeznének megszólítani a jövedelemmel rendelkező állampolgárokat.
„Nem magunkért kampányolunk, hanem összerdélyi vonatkozásban. Fontos, hogy minél többen értesüljenek a támogatás lehetőségéről, mert a felmérések és a tapasztalat is azt mutatja, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem tudják, hogy miről szól” – vázolta Vass Réka. A Civilek Erdélyért „odaadó” mozgalom keretében ezért egyrészt videopályázatot hirdettek a témában, másrészt nyereményakciót szerveztek: bárki, aki a 2 százalékra vonatkozó kitöltött formanyomtatvány másolatát eljuttatja az egyesülethez, bekerül a sorsolásba, melynek nyertese egy személyre szabott, Erdély Elvarázsol logóval ellátott táskát kap. A nyereményjátékokat interneten és forgalmas helyeken elhelyezett plakátokon is népszerűsítik, a közeljövőben pedig flashmob szerű figyelemfelkeltő akciókra számíthatunk.
Az Igen, tessék! mozgalom kreatív reklámkampányával tűnt ki a 2 százalékért versenyzők közül. Az Igen, tessék! szervezet célja a különböző nyelvi közösségek anyanyelvű kiszolgálásának és tájékoztatásának bátorítása a gazdaságban és a kereskedelemben. Reklámklipjük is az anyanyelvhasználatot népszerűsíti: a nyelvhasználat lehetséges módozatai közül a csókot is kiemeli. Bethlendi András ügyvezetőt kérdeztük a koncepcióról. „Az egyesületet tavaly februárban jegyeztük be. Múlt évben még nem is voltunk eléggé felkészülve a kampányra, idén úgy döntöttünk, hogy több forrást és energiát szánunk a kampányra. Mindenképpen olyat akartunk, ami egyezik, az Igen, tessék! szellemiségével, fiatalos, pozitív üzenetet fogalmaz meg. Ezért készült a viszonylag formabontó videó, de készítettünk rádiós spotot is, ami arról szól, hogy fél perc alatt ki lehet tölteni a 2 százalékos ívet. És a csókolózós videóhoz kapcsolódik egy másik, amiben a nyelvhasználatot demonstráló pár annyi idő alatt tölti ki az űrlapot, amíg a negyedikről a földszintre érnek a lifttel” – magyarázza Bethlendi. Kolozsváron és környékén egyébként a 18 ezres példányban kiosztott újsággal együtt a szükséges formanyomtatványt is eljuttattak a lehetséges támogatóknak.
Két százalék nem sok, de együtt nem is kevés. Ezért talán az a legfontosabb, hogy május 25. után elmondhassuk: az történt az összeggel, amit szerettünk volna, jelentsen ez bármit, akár az államkassza támogatását, akár a civilek segítését.
Háromnegyed az államnak
2009 és 2012 között 1 326 806-ról (a jövedelemmel rendelkező lakosság 17,18 százalékáról) 1 663 925-re (közel 25 százalék) emelkedett a felajánlható 2 százalékot valamely szervezetnek adományozó személyek száma. Többnyire Kolozs megye áll az első helyen e tekintetben, de Bihar megye sem szerepel rosszul. A magyarok által lakott megyék általában a középmezőnybe tartoztak: 2011-ben Kovászna megyében közel 23 ezer, Hargitában negyvenezer, Marosban 56 ezer, és Szilágy megyében 21 ezer személy támogatott nonprofit szervezetet, a sereghajtó 11 ezer személlyel Teleorman volt.
Jövedelemadójuk 2 százalékáról határozók
Év Személyek száma Felajánlott összeg (lej)
2009 1 326 806 109 756 460
2010 1 535 203 117 184 652
2011 1 648 313 114 733 978
2012 1 663 925 114 275170
Románia gazdasága stagnál, és gyors intézkedésekre van szüksége a recesszió elkerülése érdekében – mondta Ilie Bolojan ideiglenes elnök az Antena 3 CNN-nek adott interjújában. A Ziarul Financiar cikke az elnöki interjú alapján összegzi Románia főbb pri
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.