Grexit – Litvánia érkezik, Görögország távozik az euróövezetből?

EN-összeállítás 2015. január 10., 18:56

Litvánia belépésével immár 19 tagot számlál az euróövezet. A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű londoni gazdasági-üzleti elemzőház szakértői szerint viszont 2015 lehet az az év, amikor legalább egy tagállam elhagyja a valutauniót. Az úttörő Görögország lehet.

 

galéria

Döntő jelentőségűnek ígérkezik az idei év az euróövezetben. A CEBR szakértői ezt ugyan már korábban is jósolták, a hamarosan esedékes előrehozott görögországi választások, amely előtt a közvélemény-kutatások szerint a takarékossági szigor politikájának folytatását elvető Sziriza párt vezet, megnöveli a „Grexit-forgatókönyv” idei megvalósulásának esélyét. A Greece (Görögország) és exit szavakból összegyúrt műszó a görög adósságválság mélypontján honosodott meg a londoni elemzői szakzsargonban. Akkoriban a citybeli elemzői közösség gyakorlatilag fenntarthatatlannak ítélte Görögország euróövezeti tagságát, és egyöntetűen azt jósolta, hogy Görögország hamarosan távozik a valutaunióból. Ez a lehetőség hosszabb idő után újra, minden korábbinál erőteljesebben felmerült az év első napján közzétett pénzügyi prognózisban.

Balti euróegység
Miután Litvániáról júniusban mind az Európai Bizottság, mind az EKB kimondta, hogy teljesíti a közös európai valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, az értékeléssel pedig az uniós pénzügyminiszterek is egyetértettek, a tanács informálisan már akkor rábólintott arra, hogy Vilnius januártól az euróval váltsa fel a litast. Az Európai Tanács és az Európai Parlament 2014. július közepén szavazott bizalmat a litván eurónak. A miniszterek tanácsa egyúttal a hivatalos átváltási árfolyamot is rögzítette; 3,452 litas ér egy eurót, ami pontosan annak a rögzített árfolyamnak felelt meg a 2. Európai Árfolyam-stabilitási Mechanizmus keretein belül, amelybe valamennyi, az eurózónához csatlakozni kívánó országnak minimum két évvel a közös pénz bevezetése előtt el kell töltenie. Litvánia csatlakozásával mindhárom balti ország az eurózóna tagjává vált. Észtország 2011-ben, Lettország pedig tavaly január 1-jén mondott búcsút nemzeti fizetőeszközének.

A görögországi belpolitikai fejlemények kockázataira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet, igaz, egyelőre a „Grexit” lehetőségének mérlegelése nélkül. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő helyzetértékelése szerint a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalások jó eséllyel a választások utáni időszakig leállnak, és addig nem várható az sem, hogy Görögország előtt ismét megnyíljanak a külső tőkepiacok. A hitelminősítő szerint ebben a környezetben a görög kormány pénzügyi helyzete már nyárra feszültté válhat, még akkor is, ha a költségvetést egyébként sikerülne szoros ellenőrzés alatt tartani. A másik fő kockázat a Fitch elemzői szerint az, hogy kiújul a tőkemenekítés a görög bankrendszerből, és ez a szélesebb értelemben vett görög reálgazdaságot is nyomás alá helyezi. Ha a Sziriza vezetésével alakul kormány Görögországban, akkor a legnagyobb valószínűséggel teljesen leállna a privatizációs program, a közszféra bérköltsége várhatóan növekedne, és általánosságban is emelkednének a költségvetési kockázatok – jósolták a Fitch Ratings londoni elemzői.

Az Eurasia Group politikai-gazdasági kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a görög belpolitikai válság miatt kiújuló piaci bizonytalanságoktól nem elsősorban az euróövezet déli perifériája, hanem Franciaország és Olaszország – a második és a harmadik legnagyobb eurógazdaság – lesz a legsebezhetőbb, ugyanis ez a két ország hajtotta végre a legkevesebb reformot az euróövezeti adósságválság óta. A ház szerint különösen a szintén mély belpolitikai megosztottságokkal küszködő Franciaország lenne rendkívüli mértékben sebezhető, ha a piaci hangulat a görögországi fejlemények miatt az idén megfordul.

Michael Fuchs, a CDU frakcióvezető-helyettese a Rheinische Post lapnak adott év végi interjújában ugyanakkor kijelentette: Görögország már elveszítette rendszerszintű jelentőségét az euróövezetben, ezért nem kell ismét megmenteni. A német politikus közölte: Görögországnak már nem áll módjában „zsarolni” euróövezeti partnereit. „Ha Alekszisz Ciprasz, a baloldali Sziriza vezetője úgy gondolja, hogy visszagörgetheti a reformokat és a megszorító intézkedéseket, akkor tudnia kell, hogy a Trojka is visszaveszi a támogatásokat – mondta. – Vége azoknak az időknek, amikor meg kellett mentenünk Görögországot.”

A görögországi előrehozott választások bejelentését követően az euró árfolyama 1,21 dollárra, 2012. júliusi mélypontjára csökkent, tükrözve a piacok újabb félelmét az euróválságtól. Az aggodalmak azonban már közel sem olyan nagyok, mint 2009-ben, az első görög államcsőd veszélye idején voltak.

Mint ismeretes, Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurós támogatásban részesült, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) forrásaiból. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter figyelmeztette az országot, hogy ne térjen le a reformok útjáról, és hangsúlyozta, hogy Antonisz Szamarasz hivatalban lévő kormányának vállalásait valamennyi következő görög kormányon számon kérik. A befolyásos német ifo gazdaságkutató intézet elnöke, Hans-Werner Sinn közgazdászprofesszor kivitelezhető forgatókönyvnek tekinti Görögország kilépését az euróövezetből. „Újabb és újabb adósságelengedésekre lenne szükség, hacsak nem tesszük lehetővé, hogy az ország kilépjen az euróövezetből, és leértékeléssel nyerje vissza versenyképességét” – nyilatkozta a Schäuble a Tagesspiegel című lapnak. Az Institut der deutschen Wirtschaft Köln (IW) igazgatója, Michael Hüther pedig úgy látja, Görögország kilépése az euróövezetből problémamentesen, rendezett módon, dominóhatás nélkül megtörténhet.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.