Gazdaközeli intézménnyé akarnak válni

– A mezőgazdasági igazgatóságok a rendszerváltás óta a folyamatos átalakulások és leépítések szenvedő alanyai. Napjainkban mennyire lehet fenntartani ezt a struktúrát?

– Országos szinten a mezőgazdasági igazgatóság intézménye már több mint száz éve működik, és korábban a teljes mezőgazdasági rendszert igazgatta. Többek között hozzá tartozott a növényvédelmi hivatal, a vetőmag-felügyelőség, az állatnemesítő és szaporodásbiológiai hivatal, a gabonaértékesítő és a terület-nyilvántartási vállalat, így nagyszámú személyzettel dolgozott. A rendszerváltás után ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mert elkezdődtek a fokozatos leépítések, majd a privatizáció és új intézmények jelentek meg (például a kifizetési ügynökségek). A személyzet egyre csökkent és a feladatkörök feldarabolódtak. A létszámcsökkentés tavaly decemberben érte el a mélypontot, amikor tizenegyen maradtunk a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon.

– Milyen szerepe van jelenleg a mezőgazdasági igazgatóságnak?

– Változatlanul az a cél, hogy az igazgatóság gazda közeli intézmény maradjon. Arra törekszünk, hogy egy-egy kolléga mindig terepen legyen. Amikor többen voltunk, az aktuális mezőgazdasági témák megtárgyalása céljából a gazdákkal térségenként egyeztetéseket tartottunk, de ahogy fogytak a terepes kollégák, jó kapcsolat alakult ki a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referenseivel, akikkel havonta találkozunk Csíkszeredában, velük tárgyaljuk meg az aktualitás kérdéseket, így segíteni tudnak a gazdáknak. Közben ismertetik velünk a szükséges statisztikai adatokat, illetve közreműködnek a különböző felmérések, összesítések elkészítésében. Most például gazdalajstrom készül, amelyben az öt hektárnál, az öt szarvasmarhánál, illetve az ötven juhnál nagyobb gazdaságokat összesítjük. Szükség esetén tudni fogjuk, kit érdemes értesíteni.

– Úgy tűnik, idéntől megerősödött a mezőgazdasági igazgatóság, hiszen több alkalmazottja van.

– Idén januárban összevonták a megyei mezőgazdasági igazgatóságokat az eddig megyei önkormányzatok által működtetett agrárkamarákkal és a bukaresti irányítással külön osztályként működő ellenőrző hivatallal. A három intézmény egyesülésével jelenleg 36 alkalmazottunk van. A biogazdálkodók nyilvántartása, a mezőgazdasági képzések szervezése, a gyepterületek üzemtervének összeállítása – hogy csak néhányat említsek eddigi feladataink közül – a továbbiakban az agrárkamara feladatköreivel fog bővülni. Például a mezőgazdasági vásárok szervezésében veszünk részt.

A létszámnövekedés révén remélhetőleg tevékenységünk is észrevehetően javulni fog. Nemrég elindították a Mezőgazdasági Intézmények Koordinációs Tanácsát, amelynek minden megyei mezőgazdasági jellegű intézmény tagja. Havonta legalább egyszer össze kell ülniük a kölcsönös informálás céljából.

Korábban volt rá példa, hogy nem ismertük kellőképpen egymás tevékenységét.

– Milyen agrártámogatások igényelhete a mezőgazdasági igazgatóságoktól?

– Elsősorban a nehéz helyzetbe került ágazatokban tevékenykedő gazdák számára nyújtunk úgynevezett De minimis-támogatást. Múlt év végén például az állattartók igényelhettek pluszjuttatást berbécs-, illetve tenyészbika- és vemhesüsző-vásárlásra. A program keretében a kormány 714 460 lejjel hatvannégy Hargita megyei gazdának 286 berbécs vásárlását támogatta. Hasonló programban nyolcvanhárom kérést fogadtak el tenyészállat-vásárlásra szarvasmarhatartó gazdák számára is: a megye gazdái a program keretében összesen 557 állat vásárlására 3,1 millió lejt igényeltek. Ezekből az adatokból kiderül: fejlett az állattenyésztésünk, hiszen a programbeli kifizetések tekintetében országos viszonylatban az első és második helyen végeztünk.

– A mezőgazdasági miniszter nemrég Marosvásárhelyen jelentette be a minisztérium új paradicsomtermesztési támogatását. Ez iránt mekkora az érdeklődés?

– A paradicsomtermesztésre vonatkozó program elsősorban a melegebb vidékek gazdáit érdekli, mi azonban az ország leghidegebb régiója vagyunk. De ha Csíkban nem is, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr vidékéről már érdeklődtek a program iránt. A nyolc évre előirányzott támogatás révén ezer négyzetméternyi paradicsomtermesztésre szánt területre évente 3000 ezer euró juttatást kaphat a gazda. A pályázat egyik feltétele, hogy legalább kétezer kilogramm paradicsomot termesszen az áprilistól decemberig terjedő időszakban. A megyében eddig négy gazda jelentkezett, és ketten még gondolkodnak a lehetőségen. Országosan nagy sikere van a programnak, egyes megyékben már az ezret is megközelíti a jelentkezők száma. Az új támogatással azt szeretnénk elérni, hogy csökkenjen a külföldről importált paradicsom mennyisége, hiszen megfelelő a klíma és kellő szaktudás is van a termesztéshez.

Emellett van olyan is, aki tizenötféle zöldséget termeszt. Ők azért nem váltanak paradicsomra, mert már kialakult a felvásárlói körük. Mások viszont nem bíznak abban, hogy valóban nyolc évig biztos támogatásban részesülnek, ha most váltanak.

– Hargita megyében hogyan alakultak a különböző növénytermesztési és állattartási szokások? Mit érdemes napjainkban termeszteni, illetve milyen állatot tartani?

– A megyében sokat fejlődött a juhállomány: egy korábbi visszaesés után jelenleg a kilencvenes évekbeli szintre jutott el. De jó hírek vannak a szarvasmarha-ágazatban is: egy jelentős visszaesés után újra egyre több tehenet tartanak Székelyföldön. Azt is szem előtt kell tartani, hogy évről-évre fogy az állattartó gazdák száma, miközben az állatállományok mérete nem csökken, tehát koncentrálódás figyelhető meg: miközben a kisebb gazdák felszámolják állományukat, mások növelik és fejlesztik. Egyre többen foglalkoznak húsmarhatartással, alternatívaként pedig bivalyt, esetenként szürkemarhát is tartanak. Nagy változás állt be a pityókatermesztésben: míg a kilencvenes években 15 ezer hektáron termesztettek krumplit, mára ez a területnagyság a megyében visszaesett 8500 hektárra. Ez amúgy európai tendencia, amit az átlagtermés növekedése idézett elő. De a pityókaföldek csökkenéséhez hozzájárult a változatosabb étrend is, az emberek kevesebb krumplit fogyasztanak. Azt is figyelembe kell venni, hogy Lengyelországban sokkal alkalmasabbak a földek pityókatermesztésre. Nálunk, ha az éghajlat megfelelő, akkor éppen a gépesítéssel van baj, vagy fordítva, tehát egyre nehezebb kifizetődően termelni.

De hozzájárult ehhez a hatalmas eséshez az orosz embargó is: az oroszok által fel nem vásárolt olcsó lengyel krumpli elárasztja a romániai piacot is.

– Székelyföldön mivel lehet kiváltani a pityókatermesztést?

– Miközben csökken a pityókás terület, folyamatosan nő a búzával, silókukoricával, illetve a takarmánynövényekkel bevetett földeké. Az utóbbi három esztendőben ugyanakkor sok ribizlit, málnát ültettek, de vannak próbálkozások egres, áfonya, mustár termesztésére is. A mai nehéz helyzetben a több lábon álló gazdaság lehet a megoldás, hiszen nem minden év egyforma, és az időjárás más-más kultúráknak kedvez. Érdemes arra is figyelni, hogy habár gépesítés szempontjából előnyös lehet egy helyre koncentrálni a parcellákat, mégis az egymástól távolabb fekvő területek előnyösek: ha a határ egyik részét elveri a jégeső, a másik felében megmarad a termés. Az agroturizmusban is egyre többen látnak lehetőséget.

– A Csíkszéki Gazdák Egyesülete által felkarolt bogyósgyümölcsűek termesztésére új szervezetet hoztak létre. Milyen célokat fogalmaztak meg?

– Egyre többen látnak lehetőséget a bogyós gyümölcsűek termesztésében. Több pályázatot is letettek a megyében ezek telepítésére. Nemrég kaptuk meg a Ribes Egyesület bejegyzési dokumentációját. A ribes a ribizli latin neve, de az egyesületben más bogyósgyümölcs-termesztőket is szívesen látunk. Huszonnégy alapító tagja van az egyesületnek – köztük Zágoni Elemér gyógyszerész is –, sőt további érdeklődők jelentkeztek, hiszen ennél sokkal több termelő van a megyében. Célunk egyrészt az lenne, hogy bebizonyítsuk, itthon is meg lehet élni – akár zöldség- és gyümölcstermesztésből is. Négy év múlva – amikor a nemrég telepített bokrok termőre fordulnak – már akkora termés lesz, amit nem tudunk helyben értékesíteni. Akkor már fontos lesz a közös értékesítés akár szörpként, akár nyersen fagyasztva. Zágoni Elemér gyógyszerész a nevét adná hozzá, hogy egységes recept alapján készült termékeket értékesítsünk. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor szövetkezet létrehozása is szóba jöhet. Emellett segítjük egymást: a tapasztaltabbak tudásukat megosztják a többiekkel. A huszonnégy egyesületi tag mintegy 20 hektárnyi területen termeszt bogyós gyümölcsöt a megyében, az igazgatóság összességében hozzávetőleg 35 hektárnyi ilyen célra szánt területet tart számon. Ezekben nyilván nincsenek benne az egy-két család kiszolgálására alkalmas tízbokros gyümölcsösök.