Földtörvénykeringő száz hektáron

Csinta Samu 2013. szeptember 23., 15:28

Az óra ketyeg, további halasztásra nincs lehetőség, a román parlament várhatóan október végéig megszavazza a termőföldek eladását és vásárlását szabályozni hivatott törvénytervezetet. Szakemberek szerint a jogszabály életbe léptetése nem rajzolja át számottevően a székelyföldi mezőgazdasági térképet.

•  Fotó: Thomas Campean
galéria
Fotó: Thomas Campean

Szeptember 3-án bocsátották közvitára a román mezőgazdasági minisztérium honlapján azt a tervezetet, amely a kültelki besorolású földterületek magánszemélyek általi megvásárlásának jogi szabályozását tartalmazza. Az egyelőre mindössze négyoldalas dokumentum ugyan nem deklarálja a célt, ám a nyilatkozatok szintjén a tervezet alkotói nem rejtik véka alá: a szabályozásokkal a nyakló nélküli külföldi tulajdonszerzésnek, illetve a spekulációs célú földvásárlásnak igyekeznek elejét venni.

A tervezet értelmében román állampolgár – éljen bármelyik uniós országban – az elkövetkezőkben magánszemélyként legfeljebb 100 hektárnyi mezőgazdasági területet birtokolhat. Ami azonban korántsem csupán pénzkérdés: a potenciális vásárlónak mezőgazdasági szaktudást kell bizonyítania, vagy legalább ötéves korábbi mezőgazdasági tevékenységet, illetve azt, hogy a már korábban is birtokolt területeket agrártevékenység céljára használta. Mindezeket az érvényes jogszabályoknak megfelelően kell igazolni. Csakhogy ezek a jogszabályok egyszerűen fellelhetetlenek, Daniel Botănoiu agrárállamtitkár értelmezése pedig egyenesen megmosolyogtató: „Nem egyetemi vagy szakiskolai végzettséget kérünk számon, hanem a mezőgazdaságban használatos különböző vegyszerek megfelelő alkalmazásának ismeretét. A hozzá nem értés következményeként ugyanis ma hektárezrek számítanak súlyosan fertőzött, hosszas pihentetésre szoruló területnek.” Az Erdélyi Napló által megkérdezett szakemberek szerint azonban leginkább azok az irányvonalak sorolhatók ebbe a kategóriába, amelyeket az uniós forrásokra pályázóknak kellett kötelező módon abszolválniuk.

 Határok és korlátozások

További fontos korlátozó tényezőnek tűnik, hogy elővásárlási joggal rendelkeznek a tulajdonostárs magánszemélyek, a földszomszéd magánszemélyek, a szóban forgó területet korábban haszonbérben használók, illetve a 40 évnél fiatalabb személyek. Az áruba bocsátónak jeleznie kell eladási szándékát az illetékes önkormányzatnál, kérelmezni az elővásárlási jogokkal rendelkezők értesítését, valamint az eladási ajánlat közzétételét. Ennek tartalmaznia kell a földterülettel kapcsolatos minden fontos tudnivalót: helyrajz, minőségi besorolás, kataszteri nyilvántartási iratok, ár, egyebek. Az ajánlat 90 napig érvényes, ám a kérelem iktatásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak értesítenie kell a törvény elfogadása után megalakuló Földpiacot Kezelő és Szabályozó Hatóságot, amely további három napon belül saját honlapján közzéteszi az eladási ajánlatot. A tranzakció során vétójoggal élhetnek az öntözési, talajjavító és egyéb hasonló szakmai társulások. Az országhatár 10 kilométeres körzetében lévő területek eladása-vétele ugyanakkor csak honvédelmi minisztériumi engedéllyel válik lehetségessé, a Duna és a Prut mentén ugyanis hárommillió hektárnyi, kiemelten termékeny mezőgazdasági területet tartanak nyilván.

A tervezet szerint a jogszabálynak nem lesz visszamenőleges hatálya, és nem érinti a jelenleg 100 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat.

 Csak tiszta forrásból

Akárcsak Magyarország, Románia esetében is 2011 tavaszán járt volna le a földvásárlási moratórium, az akkor kilobbizott halasztást követően viszont már nincs további apelláta. Az eltelt időben azonban gyakorlatilag semmilyen törvény-előkészítő tevékenység nem zajlott, az illetékesek, mondhatni, csak január óta kapcsoltak „jogalkotói üzemmódba”. Mivel működő dolgokat nem érdemes újra feltalálni, két uniós ország vonatkozó jogszabálya szolgált elsődleges inspirációs forrásként a román tervezet összerakásánál: a francia és a magyar földtörvény. Előbbi hagyományosan és nyilvánosan, hiszen az alkotmánytól a parlament szerkezetéig sok mindenben francia példák alapján tervezték meg az 1989 utáni romániai demokrácia berendezését. A magyar mintát viszont „fű alatt” igyekeztek beszerezni, minisztériumi berkekből származó információink szerint székelyföldi szakembereket kértek fel a magyar törvény lefordítására és értelmezésére.

„A sok évvel ezelőtt életbe léptetett francia földtörvény hasonló szigorításokat tartalmazott, és eredményesnek bizonyult – érvelt a francia modell mellett Daniel Constantin román mezőgazdasági miniszter. – Mi azonban megengedőbbek vagyunk: nem kötjük a földvásárlást szigorúan szakirányú végzettséghez, megelégszünk rövid tanfolyamokkal, illetve szakirányú tevékenységi múlttal.”

A magyar minta elsősorban a magánszemélyek esetében alkalmazott felső hektárhatár tekintetében érhető tetten, valamint a minél több szűrőhatóság beépítésében. Ez utóbbit bizonyára az indokolja, hogy Romániában is jelentős méreteket öltött a zsebszerződések jelensége, ez a gyakorlat a kilencvenes években talán még inkább elharapózott.

A román törvénytervezet azonban csak a magánszemélyek földadásvétele jogi kereteinek szabályozását célozza, márpedig a közel 8,5 millió hektárra becsült romániai megművelt mezőgazdasági területállomány 8,5 százaléka máris külföldi kézen van. Ők romániai bejegyzésű cégek résztulajdonosaiként váltak földtulajdonossá, nem kevés esetben úgy, hogy néhány éves tevékenység után felszámolták a céget, a területállomány pedig a cégtulajdonosok birtokába ment át. Ezzel együtt azon körülményeinek megváltoztatása egyelőre nem került szóba, amelyek a vállalkozói társulások földvásárlási jogosítványaira vonatkoznak.

 Ellenszél

A tervezet szeptemberi 3-i közzététele óta többnyire kifogásoló jellegű észrevételek láttak napvilágot. Adrian Rădulescu, Traian Băsescu államelnök mezőgazdasági tanácsadója szerint a tervezet több passzusa is megszorító jellegű, és éles ellentétben van az érvényben lévő törvényekkel, valamint a piacgazdaság szabályaival. „Képtelenség 100 hektárra korlátozni a magánszemélyek földbirtoklási jogosultságát, miközben már sok mezőgazdász rendelkezik egyenként több ezer hektárral. Ez az előírás gyakorlatilag mindenkit valamilyen vállalkozási formába kényszerít, aki nagyobb léptékű agrártevékenységre készül – fogalmazott Rădulescu. – Ugyanakkor a haszonbérletek többségében a szerződések tartalmazzák az újabb szerződésre való elő-jogosultságot, márpedig a tervezet előírásai súlyosan sértenék azok jogait, akik évek óta rendben végzik tevékenységüket a haszonbérletbe vett területeken.”

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke közleményben hozta nyilvánosságra a tervezettel kapcsolatos álláspontját. Az elöljáró arra kéri fel a gazdaegyesületeket, a civilszervezeteket, valamint az RMDSZ honatyáit, hogy tiltakozzanak a tervezet ellen, amely jelentős mértékben akadályozná a hazai mezőgazdaság fejlődését. Borboly szerint a dokumentum érvénybe lépése éppen a román állampolgárok földvásárlási szándékát lehetetleníti el az agyonbürokratizált rendelkezésekkel, a kormány pedig brutálisan beavatkozik a szabadpiaci versenybe, ellentmondva akár az alkotmány magántulajdonra vonatkozó rendelkezéseinek is. „Aberrációnak tartom, hogy legalább ötéves mezőgazdasági múltat kell igazolni, hiszen ez azt jelentené, hogy aki eddig nem dolgozott mezőgazdaságban, Romániában már nem is fog. Hiába jó menedzser, hiába rendelkezik tőkével és lát lehetőséget a mezőgazdaságban, ezentúl esélye sincs belevágni” – fogalmazott a székelyföldi elöljáró, aki a birtokolható területek méretére vonatkozó előírásokat is fölöslegesnek tartja. „A 100 hektárral rendelkező már nem egyszerű gazdálkodó, ha meg további területeket akar vásárolni, meg tudja tenni családtag révén, vagy céget alapít, amelyet egy-két év múlva bezár, és a cégekre vonatkozó rendelkezések értelmében övé lesz a föld” – érvel Borboly.

 Székelyföld: hátrányból előny?

Szakemberek szerint a tervezet várhatóan nem idéz elő lényeges, netán veszélyes változásokat a székelyföldi földtulajdon-struktúrákban. „Ami az uniós források bevonása szempontjából hátrány, most előnnyé változhat. Az elaprózott földekből, nadrágszíjparcellákból ugyanis csak nehezen lehetne 100 hektárt meghaladó birtokokat összevásárolni. Másrészt a nagy tételben gazdálkodók fokozatosan megvették már a haszonbérben megművelt, vagy szomszédos területek nagy részét, de a legnagyobb területek így is alig haladják meg az 1000 hektárt. Ezért aztán arra sem számítunk, hogy a tervezet nyilvánosságra hozása nyomán különösebb vásárlási láz törne ki” – tartja Könczei Csaba háromszéki mezőgazdasági igazgató.

Kifehérített mezők
A földtörvénytervezet révén Bukarest azt is célozza, hogy „kifehérítse” a hazai össztermék 6-7 százalékát adó ágazatot, és tovább csökkentse a felaprózódott földek arányát. A volt szocialista államokban – érthető módon – továbbra is idegenkednek ugyan a szövetkezetektől, az elmúlt években azonban bebizonyosodott, hogy a nyugat-európai mintára szerveződő agrárvállalkozásokkal egy-egy kisgazda nehezen veheti fel a versenyt. A nagy, egybefüggő területeket ugyanis költséghatékonyabban lehet megművelni, és a nagyobb mennyiségű terményt is könnyebb értékesíteni. Az uniós árszínvonalhoz képest továbbra is nagyon olcsó a kitűnő minőségű román termőföld, a hektáronkénti átlagár 2500 euró körüli, miközben Nyugat-Európában ennek az összegnek a két-háromszorosát kell fizetni. Az alacsony árat a helyiek tőkehiányával magyarázzák a szakértők, az évtizedek óta elmaradt infrastrukturális fejlesztések és az elavult eszközpark ugyanis nem tesz lehetővé hatékony, versenyképes gazdálkodást, a külföldiek pénze pedig csábító a veszteséges gazdáknak. Románia mezőgazdaságra alkalmas 14,1 millió hektárnyi összterületén 3,8 millió kisgazda és 21 ezer vállalkozó osztozik. Jelenleg az öt hektár alatti területek aránya 30 százalék, a teljes mezőgazdasági terület 15 százalékát 5–49 hektáros területek adják, míg az 50 hektár fölötti egybefüggő földek 55 százalékát. Becslések szerint Romániában mintegy 3 ezer magánszemély rendelkezik 100 hektárnál nagyobb földterülettel, amelyek összterülete 2010-es adatok szerint 560 ezer hektár.

 

Ranglistás helyezés
Romániában 14,1 millió hektárra becsülik a mezőgazdasági megművelésre alkalmas földek területét, amiből 8,5 millió hektár a ténylegesen megművelt, de a szigorodó ellenőrzésektől a hatóságok azt remélik, hogy a két-három éven belül további 10 százalékot sikerül „aktiválni” a parlagon heverő földállományból. A megművelt területek 8,5 százaléka – azaz több mint 700 ezer hektár 1,5 milliárd euró értékben – van külföldi kézben. Ezzel az ország ötödik a külföldi kézen lévő földterületek európai rangsorában. A szaktárcától származó információk szerint 170 ezer hektáron olasz, 108 500 hektáron német, 70 ezer hektáron pedig arab befektetők gazdálkodnak. Magyarország a lista negyedik helyén áll 56 700 hektárral. Romániában ma 2500 euró körüli hektáronkénti áron lehet jó minőségű mezőgazdasági földterületet vásárolni.

 

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.